iszlám” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 11

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

USA-Izrael: viharos barátság

2015. március 03.

Nagyon távolról kell figyelni az USA-izraeli kapcsolatokat ahhoz, hogy ne tűnjenek fel az utóbbi évtizedek legkomolyabb feszültségei. Pedig a sokféle szimbolikus gesztussal is kifejezett különleges viszony erősségét mindennél jobban szemlélteti az a tény, hogy az 1970-es évek óta az USA legnagyobb értékű külföldi segélye a zsidó államba érkezik – az utóbbi időkben nagyjából 3 milliárd dollárról beszélünk évente, szinte kizárólag katonai célú felhasználásra. Ez durván háromszor annyi, mint Magyarország teljes védelmi kiadása. New Yorkban élve azonban gyakran tapasztalom: mintha valami most nagyon nem stimmelne a két ország viszonyában.

Az elmúlt hetekben kétszer is jártam itteni zsidó közösségek által szervezett rendezvényen. Az egyik az American Jewish Committee szolidaritási összejövetele volt a koppenhágai zsinagógát ért merénylet után. A beszédekből és háttérbeszélgetésekből is érezhető volt az elégedetlenség, amiért az amerikai nyilvánosságban meghatározó szereplők, így maga Obama elnök is kerülni próbálja az „iszlám” jelzőt a dán fővárosban, illetve Párizsban elkövetett merényletek elkövetői kapcsán. Ugyanezt a fanyar keserűséget éreztem pár nappal később a konzulátusunk melletti utcában működő Sutton Place Zsinagóga rendezvényén, ahol Bret Stephens, a Wall Street Journal befolyásos külpolitikai szerzője, korábban a Jerusalem Postnál is vezető tisztségben dolgozó újságíró tartott könyvbemutató beszélgetést.  Stephens a közönség nagy derültségére és egyetértését kiváltva, sok egyéb mellett az elnök óvatos szóhasználatát is cikizte a beszélgetésen.

Teljes cikk

Felvilágosult keresztény külpolitika

2015. április 20.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A napokban magyarul is megjelenik Michel Houellebecq Behódolás című regénye, melyről a Charlie Hebdo elleni merénylet kapcsán hallhattunk oly gyakran. A mű, mely az iszlám rohamos elterjedéséről és a politikai hatalomra történő rátelepedéséről szól a laicizmusára és a felvilágosodás hagyományára oly büszke Franciaországban, egyfajta önbeteljesítő jóslatnak tűnt a véres merénylet fényében. A könyv magyarországi borítóján Mona Lisa látható nikkában, ami elég provokatív ahhoz, hogy a hazai politikáról és főleg Orbán Viktorról oly lelkesen sommás ítéleteket mondó nyugati sajtó – ezúttal a Le Nouvel Observateur tudósítója - rögtön félre is értse, mondván: az iszlám-ellenes grafikai megoldás a nacionalista magyar miniszterelnök híveinek kedvében akar járni.

Néha az az érzésem, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy-egy olyan kijelentésnek, amit amúgy egyszerűen a – mindnyájunkat olykor megkísértő – hülyeségek közé kellene sorolni. De általában nem ez történik, mivel a leegyszerűsítés, a hamis véleményalkotás önálló éltre kel, s így nagyon fontos ügyek kezelését, megbeszélését mételyezheti meg, mi több, lehetetleníti el. A Behódolás-borító kapcsán szerencsére a Magvető Kiadó igazgatója hamar elejét vette a francia újságírói téveszme hazai terjedésének, de persze ki tudja, hogy ettől függetlenül hány publicisztika születik majd még az eredeti cikk nyomán.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Quo vadis, Israel? A negyedik Netanjahu-kormány elé

2015. április 30.

Benjamin Netanjahu negyedszer is miniszterelnök lesz. Az új kormánya körüli koalíciós tárgyalások elhúzódnak, mert a Likud és öt másik párt érdekeit kell összeegyeztetni. Az új koalíció keményvonalas és vallásos lesz, de Netanjahu számos reformelképzeléshez szabad kezet kíván kapni. További ütközések várhatóak Washingtonnal, nem kétséges, hogy a régi-új izraeli miniszterelnök az Egyesült Államokban republikánus fordulatra vár. Ellenzéke pedig, a középbal és jobboldali liberális összetételű Cionista Unió az amerikai párharcban a demokratákra tesz. Mindkét oldalon azonban jól tudják, hogy a közel- és közép-keleti folyamatok Izraelnek nem kedveznek. Két malomkő között őrlődnek az izraeli arab képviselők, sajátos színt víve a heves és háborgó izraeli politikai életbe. Netanyahu negyedik kormányának nem lesz könnyű dolga, s nem pusztán a kedvezőtlen külpolitika helyzet miatt. A hagyományosan magas izraeli életszínvonal megtartása és emelése is elvárt tőle, de okosan kell lavíroznia az izraelieken belüli kultúrharcban is, amelynek fő barikádjain a szekulárisok és a vallásosok állnak - ez utóbbiak egyébként koalíciós társai is egyben. A palesztin-kérdésben pedig előrelépést vár a világ, de a knesszet-beli ellenzék is.

Benjámin Netanjahu hamarosan negyedszer alakíthat kormányt és ezzel vezeti a kormányfők közötti versenyt hazájában. Először 1996-99 között, majd 2009-től napjainkig, azaz hat éven állt két különböző kormány élén, Izrael miniszterelnöke. A hivatali idő tekintetében is hazája történetében csak az alapító atya, Ben Gurion áll még előtte. Ha új kormányával kitölti a négyéves ciklust, őt is megelőzi. A 66 éves Netanjahu minden idők egyik legsikeresebb izraeli politikusa, ha csupán a választási győzelmeket és a hivatali időt nézzük. De vajon a hosszú kormányzási idő (közel egy évtized) együtt járt-e azzal, hogy Izrael népének nagyobb biztonságot és jólétet hozott?

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Félhet-e az Egyesült Államok?

2015. november 22.

Megható volt a Marseillaise-t együtt énekelni, még akkor is, ha a teremben ülő legalább 15 ország diplomáciai képviselőinek és a közönség derékhadát adó New York-iaknak kicsit birkózni kellett a francia szöveggel. A nagy befolyású zsidó szervezet, az American Jewish Committee rendezett pár nappal a párizsi terrortámadást követően szolidaritási összejövetelt. Egymást követték a szenvedélyes és tényleg megható felszólalások, élükön kitűnő francia kollégámmal, akinek beszéde hűen tükrözte a franciák – általam feltételezett – pillanatnyi állapotát, ahogy egyszerre volt a lelke legmélyéig megbántva, ugyanakkor rettenetesen elszánt is a november 13-a estéjén megkezdett háború megvívására és megnyerésére.

Az esemény záró szónoka a házigazda zsidó szervezet ügyvezető igazgatója, David Harris volt, aki már egy nappal a terrortámadás után szenvedélyes szöveget tett közzé az AJC honlapján. Harris és szervezete nem hagyott szó nélkül egyetlen radikális iszlám csoport által elkövetett európai támadást sem, idén ez volt a harmadik ilyen összejövetelük, így a rendszeres vendégeknek már kialakulhatott egyfajta képe az érvek típusáról. Ilyen visszatérő elem az amerikai közbeszéd bírálata, amelynek liberális térfelén következetesen próbálják kerülni az „iszlám” fogalmát a terrorcselekményekkel összefüggésben.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

New Yorkban nem bántják a nőket

2016. január 22.

Nyolcszáz beszélt nyelvével New York a legnagyobb nyelvi sokszínűséget felmutató város a világon. Első hallásra talán túlzónak is tűnhet ez a szám, de ha figyelembe vesszük, hogy számos olyan nyelv él itt tovább, amely eredeti környezetében már teljesen eltűnt, akkor érthetővé válik. Angolul otthon csupán a New York-iak még éppen meglévő többsége, 51 százalékuk beszél*. El lehet képzelni, hogy egy kulturálisan ennyire sokszínű városban, ahol ráadásul relatív kis területen él közel kilencmillió ember, mekkora kihívás lehet az egyes csoportok közötti civilizációs távolságok áthidalása.

Mindez azért jut most eszembe, mert egyre nagyobb elképedéssel olvasom a magyar és az európai médiumokban azokat a véleményeket, amelyek lényegében felmentő magyarázatot próbálnak találni a Kölnt és más német városokat megrázó, bevándorlók csoportjai által elkövetett nők elleni inzultusokra. A lánykori bizarr emlékek felidézése  keveredik az iszlám radikális értelmezésével – nagyon különböző irányokból érkező véleményeket és értékrendeket kovácsol most össze különös alkalmi egységfrontba ez az értelmezési szándék.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Terrorizmus – exportra

2016. március 11.

A legfrissebb statisztikák szerint Franciaországban 2015 folyamán a dzsihadista tevékenységeket támogató személyek száma megkétszereződött. E tömeges radikalizáció következtében a francia belbiztonsági hatóságok a tavaly márciusig regisztrált 4015 fővel szemben 2016. január végén összesen 8250 dzsihadistát tartottak nyilván. A migrációs válság széles kiterjedtsége miatt ez a tendencia a kontinens más országaiban is jól megfigyelhető, így az egyes európai államoknak a tömeges beáramlással párhuzamosan a növekvő iszlám radikalizmus ellen is szükségszerűen védekezniük kell. Mindez Európa esetében új típusú válaszokat követel.

Az utóbbi egy év távlatában kétszeresére gyorsult franciaországi iszlamizációs folyamat már első ránézésre is baljós kórképet nyújt az Európát sújtó migrációs válság kezeléséről. A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a viszonylag sokat hangoztatott fundamentalista agitáció, valamint a kedvezőtlen munkaerőpiaci körülmények mellett a radikalizáció mögött sok esetben párkapcsolati problémák, iskolai frusztráció, vagy személyes kalandvágy is meghúzódhat. Sőt, bizonyos helyzetekben egy „megfelelő” cellatárs esetén a börtönök is kiváló táptalajt biztosítanak a radikalizációs hálózat bővítésére.

Teljes cikk

Burkában született?!

2016. augusztus 23.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Algériai utazásom alkalmával a Szaharában fekvő Tamanraszetben egy helyi elöljáróval jártuk a festői várost. A piac, a kávézók, a különböző műhelyek mesés közegében a nők többsége olyan ruhát viselt, ami testének minden pontját elfedte, csupán egyik szeme előtt volt egy néhány négyzetcentiméteres hálóval borított rész, amin keresztül látott valamit a külvilágból. Kísérőnkre néha ráköszönt egy szembejövő asszony, akinek a személyazonosságát a legnagyobb odafigyeléssel sem lehetett megállapítani, hacsak nem a hangja alapján. Egy idő után megkérdeztem, hogy ő hogy is van ezzel, mire bevallotta, hogy természetesen ő sem mindig tudja, de voltaképp mindegy is, hogy kiről van szó. A saját feleségét sem ismeri fel, de ha az akar valamit, majd úgyis szól. A Szahara mélyén nem tűnt jó megoldásnak vitába bocsátkozni e gyakorlatról, a nők jogainak emlegetése pedig végképp nem lett volna ésszerű, de akkor, a kilencvenes évek végén nem gondoltam volna, hogy a muszlim nők ruházkodási szokásaival kapcsolatos vita Nyugat-Európában lángol majd fel olyan intenzitással, mint ahogy ez manapság tapasztalható.

A muzulmán nők kendőjét hajlamosak vagyunk általánosítva vagy burkának, vagy csadornak hívni, de most, hogy ez a ruhanemű a mindennapok politikai diskurzusának része lett, érdemes rendet tenni a szóhasználatban. Tehát: a hidzsáb az a fajta kendő, ami a teljes arcot szabadon hagyja, de különben mindent takar, s ami mindenféle színű lehet. Iránban, kicsit lazább viseletben, viszont feketében hasonló viselet a csador. A nikáb egy egész sávot szabadon hagy a nők szeme előtt, így az általában fekete, szigorú viselet sajátos stiláris ellentétet képezhet a mögüle kivillanó gondosan kifestett barna szemekkel, spirálozott szempillákkal. A burka, ami gyakran világoskék, az a bizonyos mindent elfedő, hálós szemkivágású kendő, ami napjainkban leginkább a nyugat-európai viták tárgya. A fentieknek persze számos változata létezik, vallási és földrajzi hovatartozástól függően, de talán a mi égtájunkon egy darabig még elegendő lesz egy ilyen elnagyolt tájékozottság.

Teljes cikk

Bevándorlás és terrorizmus

2016. szeptember 22.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már számos alkalommal foglalkoztunk ezen a felületen a migráció/menekültügy kérdésével – ami persze az elmúlt másfél év történéseinek fényében korántsem meglepő. Nem kétséges, hogy a téma még hosszú ideig napirenden marad, s persze nem, vagy nem csak azért, mert a politikai kommunikáció számára fontos lesz, hanem azért is, mert a társadalmi integráció egy olyan hosszú távú folyamat, melynek negatív és pozitív vetületei évtizedeken, vagy akár évszázadokon át is elkísérnek mindnyájunkat. S míg persze a bevándorlás szabályozhatóságáért, az egész folyamat ellenőrizhetőségéért mindent meg kell tenni, a puszta demográfiai adatokat tekintve nem maradhat kétségünk afelől, hogy Európa népességének civilizációs, kulturális háttere az előttünk álló évtizedekben gyökeresen meg fog változni. Éppen ezért – a szabályozatlan bevándorlás elleni védekezés mellett – e mégoly bizonytalan jövőre való felkészülés kell legyen a társadalmi folyamatokat figyelemmel kísérő, a jövő generációk szellemi, fizikai állapotát befolyásolni tudó döntéshozók legfontosabb feladata.

A távoli civilizációk gyermekeivel való együttélés számos mindennapos ellentéttel jár, mint ahogy persze elmondható ez a nem távoli, de mégis csak más szokásokkal, akár hosszú idő óta velünk élő csoportokról is. Mégis, a döntő, valóban egyértelműen egzisztenciális kérdés az, hogy lehet-e alapvetően békésen együtt élni azokkal, akik „mások”, vagy a keveredés olyan véres összetűzéseket von maga után, amik ellehetetlenítenek mindenféle integrációt, és polgárháborús állapotokat teremtenek. Nem véletlen, hogy Németországban, s főleg Franciaországban már többen ilyen összetűzéseket vizionálnak, s itt nem csak a Michel Houellebecq Behódolás című irodalmi látomására gondolok. Manapság e félelmek fókuszpontja a terrorizmus kérdése, vagyis hogy a bevándorlással mennyire nőtt a terrorveszély, s hogy a radikális iszlám térhódítása milyen módon korlátozható.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Hogy legyünk jóba Bahreinnel?

2016. szeptember 28.

Nemrégen az egész média hangos volt a hírtől, hogy a miniszterelnök lánya látogatást tett a Perzsa-öböl (araboknak szigorúan: Arab-öböl) térségének egy kis monarchiájában, Bahreinben.

Gazdaságpolitikai és energiaügyi szempontból helyes, ha minél szorosabbra fonjuk kapcsolatunkat a közel-keleti térséggel. A kormány soha nem rejtette véka alá, hogy a „keleti nyitás” jegyében az arab országokat kívánatos gazdasági partnernek tekinti. De vajon Bahrein alkalmas tárgyalófél a magyar energiaellátás biztosításában?

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Mohamed öröksége és a hatalompolitikai játszma

2016. október 21.

Irán és Szaúd-Arábia történelmi vetélytársai egymásnak, az okok azonban elsősorban nem a vallási megosztottságban keresendők. Bár mindketten az iszlám őrzőinek tartják magukat – míg Rijád a világon többségi szunnita irányzat, addig Teherán a síita iszlám élharcosa –, ami egyértelműen konfliktusforrás lehet, a geopolitikai tényezők sokkal meghatározóbbak kapcsolataikban. A Perzsa-öböl partjainak két olajhatalma között egy természetes rivalizálást láthatunk, amelyet egészen az 1979-es iráni iszlám forradalomig a közös stratégiai szövetséges Egyesült Államok egyensúlyozott.

Mind Teherán, mind pedig Rijád aspirál a regionális vezető szerepre. Az 1979-es forradalommal Iránban megbuktatták az Egyesült Államok által támogatott sah uralmát, amely során a nyugat a korrupció és elnyomás szimbólumává vált a forradalmi Irán szemében. A Perzsa-öböl másik oldalán fekvő királyság, amely a két szent hely őrzőjeként a szunnita iszlám világ vezetőjévé kívánt fellépni, ugyanennek az Egyesült Államoknak továbbra is barátja és szövetségese. Innentől egyenes út vezetett oda, hogy az ajatollah Iránja Szaúd-Arábiát az amerikai érdekek kiszolgálásával vádolta, míg Rijád attól tartott, hogy Teherán pedig exportálja saját forradalmát, befolyását az egész Perzsa-öbölre kiterjeszti. A félelem nem volt alaptalan, hiszen 1971-ben, miután a britek kivonultak három szigetről, amelyek az Egyesült Arab Emírségekhez tartoztak, az iráni sah elfoglalta őket.

Teljes cikk