irak” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Győzelem Tikritben

2015. április 02.

Egy hónapja az iraki hadsereg nagy offenzívát indított az IS kezében lévő Tikrit visszafoglalására. Pár nap óta olyan hírek jelennek meg a világhálón, hogy az iraki hadsereg átvette a város ellenőrzését. Mindenesetre a nagymecsetre már kitűzték az iraki zászlót. Ez azt jelzi, hogy az iraki hadsereg (főleg síita) egységei képesek az IS fanatikus katonáit visszaszorítani, persze csak az USA, Irán és még jó néhány állam segítségével. Ez persze még nem az IS uralom vége, de jelzés arra vonatkozóan, hogy katonái nem legyőzhetetlenek és Tikrit után újabb városokért fog folyni a harc.

Tikrit ősi város Irakban a Tigris folyó mentén, ókori időkbe visszanyúló történelemmel. Napjainkban azonban leginkább arról híres, hogy 1937-ben itt született Szaddam Huszein egykori iraki diktátor; legújabban pedig arról, hogy egy hónapja súlyos harcok folynak a városért az iraki kormánycsapatok és az IS között. Ha igazak a hírek, a bagdadi katonaság pár nappal ezelőtt birtokba is vette a várost. Ez kezdete lehet egy új kiszorítósdinak: már nem az iraki hadsereg hátrál kelet felé, hanem az IS katonái nyugat felé.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Menni vagy maradni? Obama esete Afganisztánnal

2015. november 04.

2015. október 15-én Barack Obama amerikai elnök az amerikai csapatok Afganisztánból történő teljes kivonásának újbóli elhalasztását jelentette be. A döntés értelmében a jelenlegi közel tízezer fős állomány létszámát az elnöki ciklus végéig, tehát 2017 januárjáig megközelítőleg a felére csökkentik, a továbbiakról pedig már az új elnök határozhat.

Az afganisztáni (és iraki) kivonulásra Obama még első megválasztását megelőző kampányában tett ígéretet. Beiktatását követően azonban – amolyan tegyünk egy lépést hátra, hogy aztán kettőt léphessünk előre alapon – további harmincezer katonát vezényelt Afganisztánba. Az így közel százezresre növelt amerikai haderő létszámcsökkentésének megkezdésére 2011 júliusát jelölték ki, a teljes kivonulás határidejét pedig 2014-re irányozták elő. Ezt a tervet azóta kétszer is módosítani kellett, előbb 2014 májusában, majd idén márciusban. Mindkét alkalommal már 2016 végi teljes kivonulásról volt szó. A mostani bejelentés tehát már a harmadik átütemezés. Lássuk, mi állhat a hátterében!

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Csak a piac?

2016. március 03.

A Houstonban évente megrendezésre kerülő IHS CERAWeek konferenciát, egyáltalán nem alaptalanul szokták „az energia Davosa” elnevezéssel illetni. A résztvevőknek ez évben is volt bőven részük izgalmakban.

A show csillaga ezúttal  Szaúd-Arábia nagyhatalmú energia minisztere, Ali al-Naimi volt, aki 2009 óta először kapcsolódott be újra a rendezvénybe. A palagáz-forradalom hazájába ellátogató hagyományos kitermelőnek feltett, legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdés az volt, hogy az energia ipar legbefolyásosabb szereplője vajon változtat-e végre az eddigi irányon?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magasabb költségekkel dolgozó olajtermelőkre erőből támadó OPEC döntés mögött álló nyolcvan éves politikus odavetett szavai is képesek a piaci viszonyok azonnali megváltoztatására.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Merre tart az Iszlám Állam?

2016. július 15.

Súlyos területi veszteségek az egyik, egymás után végrehajtott merényletek Isztambultól Bangladesig a másik oldalon. Ez a kettősség jellemzi napjainkban az Iszlám Államot, amelynek helyzetéről eltérő értékelések látnak napvilágot. Az Irakban és Szíriában elszenvedett vereségek vajon a szervezet bukását vetítik előre, vagy inkább arra ösztönzik, hogy alkalmazkodva az új helyzethez minden korábbinál nagyobb fenyegetést jelentő globális terrorhálózattá alakuljon át?

2014 nyarán végrehajtott offenzívájának köszönhetően az Iszlám Állam az Egyesült Királyság méretével azonos területeket vont fennhatósága alá Irakban és Szíriában, továbbá megvetette a lábát Líbiában is a Földközi-tenger partján. Az Egyesült Államok által vezetett koalíció légicsapásai, valamint a szíriai és iraki szárazföldi alakulatok támadásai azonban, úgy tűnik, eredményre vezettek az elmúlt hónapokban. A legutóbbi jelentős sikert a Bagdadtól nem messze található Fallúdzsa visszafoglalása jelentette. Az Iszlám Állam Szíriában 20 százalékát, Irakban a felét veszítette el az általa korábban birtokolt területeknek. Líbiában pedig, amely Irakon és Szírián kívüli legnagyobb bázisának számított, 250 km hosszú partszakasz visszafoglalása után a kormányerők és a milíciák körbezárták és ostrom alá vették a terrorszervezet utolsó erősségét, Szirt városát. Jelentések szerint az ISIS napi két millió dolláros olajbevétele a harmadára csökkent, a területi veszteségek pedig értelemszerűen az adóztatható jövedelem körét is csökkentik. Komoly nehézséget okoz továbbá Törökország határozottabb fellépése a kereskedelem és az utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú török-szír határon.  

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Moszul ostroma

2016. november 11.

A Tigris menti Moszulnál az ókori idők óta többször csaptak össze seregek. Most is ez történik, mintha a történelem ismételné önmagát. Az Iszlám Állam gyűrűbe szorított katonáit az iraki hadsereg, a kurd pesmerga-harcosok, amerikai és más nyugati, valamint török és iráni egységek vették körül, hogy Moszult végre felszabadítsák az Iszlám Állam uralma alól. Az ostromgyűrű október közepén zárult be. A világ figyel erre a küzdelemre, mert ez nemcsak a harcról magáról szól, hanem a térségben zajló hatalmi, vallási, sőt ideológiai ütközésekről is, amelyek szálai távoli fővárosokba is elvezetnek. A moszuli dzsihádisták sorsa minden bizonnyal megpecsételődött, de vajon a térségben élő elvtársaiké is?

A nemzetközi koalíciónak sikerül-e a 21. századi asszaszinok államát végleg felszámolnia vagy csak részekre szabdalnia? Ha Moszul felszabadul, s a dzsihádista sereg a városból eltűnik, nem jönnek-e vissza jól kiképzett katonái, búvópatakként váratlanul felszínre törve, terrorista merényletekkel jeleket hagyva maguk után? Az éles szemű elemzők közben már arra is keresik a választ: vajon Moszul valóban felszabadul-e vagy konc lesz csupán a győztesek között, esetleg Erisz olyan almája a Közel- és Közép-Keleten, amely a Tigris parti város sok szenvedést megélt lakóinak újabb keserűségeket okozhat.  

Teljes cikk