integráció” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Je suis Charlie???

2015. október 23.

„A mi országunk a fehér emberek hazája. Meg kell őriznünk nemzeti és kulturális egységünket. Nem szeretném, ha Franciaország muzulmán országgá válna!” Ilyen és hasonló kijelentéseket tett a francia menekültválság kapcsán a jobboldali Nadin Morano európai parlamenti képviselő, volt családügyi államtitkár a France 2 közszolgálati televízió egyik szeptember végi adásában. A képviselő rasszista nyilatkozata azonnal heves tiltakozásokat váltott ki, ezért a novemberi regionális választások célegyenesében a republikánus párt jelöltállító bizottsága visszavonta Morano Meurthe-et-Moselle megyei listavezető jelölését. A képviselő idézett kijelentései egy demokratikus politikai kultúrában kétségkívül megengedhetetlenek, ugyanakkor egy fontos tényre mindenképpen rávilágítanak: a francia integrációs politika kudarcot vallott, ezért a vallási és etnikai multikulturalizmus ismét súlyos társadalmi feszültségeket hozott felszínre. Éppen ezért Morano elmarasztalását követően a tisztánlátás érdekében szükségszerűen mérleget kell vonni a francia integrációs politika eredményei felett. A jövőt tekintve a helyzet ugyanis nem túl bíztató.

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint Franciaországban 11,5 millió olyan ember él, aki bevándorló (5 millió fő), vagy bevándorlók leszármazottja (6,5 millió fő, közülük 3,1 millió fő már francia területen született). Ebből következően a párizsi kormányzatnak a 66 millió fős francia lakosság több mint 17 százalékának társadalmi integrálódásáról kell gondoskodnia. A sikeres integrációs politika ennek megfelelően politikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden kormányzat prioritásai közt szerepel.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Európa „férfias” kihívása – mi lesz a svéd nőkkel?

2016. január 26.

Az Európát sújtó jelenkori migrációs válság vizsgálatában a szakértők rendszerint gazdasági és demográfiai megfontolások mentén elemzik az eseményeket. Mindezzel legfőképpen a migránsok integrálására fordítandó költségvetési kiadásokat, valamint a multikulturalizálódó társadalmakban rejlő veszélyeket igyekeznek azonosítani. Ugyanakkor az Európába érkező bevándorlók pontos nemi és életkorbeli megoszlásának elemzése az eddigiek során kevesebb figyelemben részesült. A kísérő nélkül Svédországba érkezett fiatalkorú „menekült” által elkövetett mölndali késeléses gyilkosság azonban mindezt szükségszerűvé teszi. A legfrissebb svéd bevándorlási statisztikák ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy a kontrollálatlan beáramlás a nemek természetesen kiegyensúlyozott arányát drasztikus mértékben a férfiak javára billenti, amely a kontinens biztonságpolitikai kihívásainak eszkalálódásához vezet. Mindez Európa maszkulinizációjának köszönhetően a kölni és mölndali eseményekhez hasonló zavargásokat és gyilkosságokat vetít előre, melyeknek ártatlan civilek újabb csoportjai lesznek áldozatai.

A 2015-ös év során Európai Unió határait több mint 1 millió közel-keleti és észak-afrikai migráns lépte át illegálisan. Mindez a kialakult humanitárius válság miatt a migrációs célországok kormányzatait morális és politikai dilemmával szembesíti, melyben egyszerre kell megoldást találniuk a migrációs hullám hatékony és humánus kezelésére, valamint a helyi lakosság egzisztenciális biztonságának garantálására. Az eddigi politikai erőfeszítések elsősorban a migránsok munkaerőpiacon és szociális ellátórendszeren keresztül történő társadalmi integrációját célozták meg, amely a történelmi tapasztalatok tükrében – főként az európai átlagnál alacsonyabb színvonalú képzettség, a hiányos nyelvi ismeretek, valamint a migráns diaszpórák megtartó ereje miatt - reménytelen vállalkozásnak tűnik.

Teljes cikk

Az emberek hangja

2016. június 24.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A brit szavazás eredményét kommentáló elemző nyilatkozatok között a sajnálkozás mellett leginkább az a motívum dominál, mi szerint meg kell hallani az emberek hangját. Nemes gondolat. Ugyanakkor egy olyan kontinensen, ahol 1989-90-t követően immáron több évtizede mindenütt demokratikus rendszerek működnek, legalábbis furcsa, hogy e felismerésre miért is kellett ennyit várni. A brit szavazás eredménye mindenesetre drámai erővel tudatosította, hogy nem lehet egyszerűen „lepopulistázni” a politikai aréna azon harcosait, akik nem tudnak, akarnak feltételek nélkül elköteleződni a nemzetek feletti integrációs gondolat mellett.

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban oly aggodalmas, olykor kimondottan harcias vélemények jelentek meg a népszavazással, mint demokratikus intézménnyel kapcsolatban. És messze nem csak a mi kvótás, Brüsszelnek üzenős akciónk apropóján. Az persze nem új keletű kérdés, hogy hogyan is lehet ezt a végtelenül összetett európai működési rendszert a demokratikus döntéshozatalhoz közelebb vinni – erről szóltak, szólnak az Európai Parlament kompetenciáival kapcsolatos viták, vagy az európai döntéshozatali szintek és a nemzeti parlamentek illetékességi köreinek viszonyáról folytatott diskurzus. E fórumokon persze még lehetett tudatosan befolyásolni, kialkudni, vagy el lehetett mismásolni a választ, hiszen a döntések mégis csak a professzionális módon politikával foglalkozó, pártcsaládokhoz tartozó, pártfegyelem által korlátozott képviselők körében születtek, vagyis valamelyest meg lehetett őrizni a nagy európai projekt elitista jellegét. Ha esetleg népszavazásra került a sor egy-egy részkérdésben, legyen szó akár az európai alkotmányról, vagy a Lisszaboni Szerződésről, addig addig lehetett csűrni-csavarni az eredményt, ismételtetni a voksolást, míg megfelelő eredmény nem született.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Puskaporos hangulatú karácsony a Balkánon

2016. december 26.

A szerbek és a horvátok az elmúlt évek tapasztalatai alapján mintha beszélnének egy nyelvet. Erre utal, hogy nem csillapodik a diplomáciai feszültség a Balkánon: Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök decemberben váratlanul elhagyta a brüsszeli csatlakozási tárgyalásokat, így a Szerbia és az Európai Unió között lezajló kormányközi konferencián sem vett már részt. Horvátország így a nyári, az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23. fejezet ideiglenes megvétózását követően tovább lassítja a csatlakozási folyamatot, mivel a fejezetek megnyitásához minden tagország egyetértésére szükség lenne. A december tehát szerb csalódást hozott, mivel három helyett kettő csatlakozási fejezet nyílhatott csak meg, az ötös számú a közbeszerzési törvényekről és a huszonötös a tudomány és kutatások kérdéskörében.

Horvátország aggályai ugyanakkor kevésbé súlyosak. Legalábbis Mori Cerar szlovén miniszterelnök erre utalt amikor megfogalmazta, hogy Szlovénia a horvátokkal szemben nem fogja Szerbia uniós csatlakozását bilaterális ügyektől függővé tenni, szerinte ez „elfogadhatatlan visszaélés” lenne. Cerar rátapintott a kérdés lényegére, mégpedig arra, hogy lehetséges-e egy, a két országra tartozó ügyet az uniós csatlakozásban rejlő nyomásgyakorlási potenciál kiaknázásával eldönteni.

Teljes cikk