india” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Az alkalmazkodás képességének előnye

2015. július 07.

A világ legnagyobb légszennyezői közül három, Kína, Brazília és az USA tett bejelentést a héten környezetvédelmi stratégiájának jelentős változtatásáról. A közlemények időzítése nyilvánvalóan nem véletlen: összefügg az ENSZ ez év végén Párizsban sorra kerülő éghajlat-változási konferenciájára való felkészüléssel. Ugyanakkor az energia ellátás terén zajló átfogó alkalmazkodási folyamat figyelemre méltó lépései.

Ha az energia ellátás változásaira vonatkozó statisztikai adatokat és jelentéseket nézzük, újra meg újra azt látjuk, hogy Kína e területen is megkerülhetetlen és a változások irányát alapvetően meghatározó szereplővé vált. A feltörekvő és fejlődő országok villamos energia termelése 2011 óta meghaladja a fejlett országok termelését. A különbség pedig azóta is folyamatosan és dinamikusan nő. Az átrendeződésben Kína döntő befolyással bír. 2014-re súlya a világ áramtermelésében már 24%. Összehasonlításként: az USA 18%-kal második, míg a harmadik India részesedése csupán 5%.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Afrika felemelkedőben?

2015. augusztus 10.

Az elmúlt húsz évben a feltörekvő gazdaságok – Kína, India, Brazília – nagy lendülettel fejlődnek és fejlesztenek a világ különböző pontjain. Az egyik kitüntetett „felvonulási terület” számukra az afrikai kontinens, melyre a napjainkban a migrációs tendenciák miatt is jobban figyelünk. Érdeklődésünk csak fokozódik, amikor ismert európai politikusok, például a volt francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy az afrikai bevándorlóktól való fenyegetettségről beszélnek.

Az afrikai kontinens azonban sokkal többről szól, s a migrációs probléma hátterében több izgalmas kérdést vet fel számunkra is. Képesek (lehetnek) az afrikai országok diverzifikálni kapcsolataikat a nyersanyagaikra és piacaikra „éhes” államokkal? Az ezen országokat vezető kormányzatok képessé tudnak válni, hogy megszerezzék a saját erőforrásaik felett az irányítást? Miközben a globális média csatornáin keresztül azt hallani, hogy „Afrika felemelkedőben” van, érdemes megfontolnunk, hogy a regisztrált gazdasági növekedés csak igen lassan éri el a kontinens több mint felét kitevő szegényeket, és marad a szűkebb vezetői körök (és kegyeltjeik) érdekszféráin belül. Mindez pedig hogyan befolyásolja a valóban felerősödött migrációs folyamatokat?

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

India Afrikában - régi szövetség, új érdekek

2015. szeptember 04.

Napjaink nemzetközi politikájában izgalmas vizsgálódási terep a feltörekvő gazdaságok és a fejlődő térségek közötti kapcsolat. Többször érezhetjük azt, hogy a technológiailag, gazdaságilag fejlett Nyugat (vagy Észak) lomhábban mozog és reagál a különböző típusú szereplőket sok ponton összekapcsoló, egyre több hatalmi centrummal jellemezhető nagy „pókhálóban”, mint a középméretű államok, illetve a velük együttműködő déli országok. Évszázados történelmi szálak kötik Indiát az afrikai kontinenshez, ugyanakkor óriási lendülettel, pragmatikus külpolitikával mára Afrika kiemelkedő gazdasági-fejlesztési partnerévé vált. Idén október 26-30. között Delhi harmadik alkalommal ad otthont az India–Afrika Fórum elnevezésű csúcstalálkozónak. 50 afrikai ország képviselteti magát a megaeseményen – és várja az újabb indiai befektetések, üzletek, fejlesztési megállapodások tető alá hozását.

Szakértők szerint az ezredforduló világának továbbra is az egyik legmélyebb törésvonala az Észak–Dél reláció. Az új dinamikák leginkább a Dél nagy és egyre erősebb államaihoz kötődnek, Latin-Amerikától Ázsiáig. A fejlett Észak sokszor csak követő üzemmódban reagál mindezekre. A déli együttműködési „háromszögezések” soha nem látott mértékben értékelnek fel addig értékén alul kezelt területeket – amelyeket azt megelőzően csupán a rajtuk található nyersanyagokért használtak, sőt, szipolyoztak ki - gondoljunk csak a gyarmatosítás időszakára. Ma már ezen együttműködések sokkal több lehetőséggel kecsegtetnek, és a világpolitikában egyre fontosabb pozíciókat elfoglalni igyekvő feltörekvő gazdaságokat, illetve a velük kooperálókat hozzák még inkább helyzetbe.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

India, USA – atombiztos közös tervek, sok ellenérdekelt

2016. június 16.

2005-ben Gudzsarát szövetségi állam főminisztereként muszlim tüntetések vérbe fojtásában játszott állítólagos szerepe miatt még megtagadták belépését az országba, múlt hét szerdán azonban az amerikai Kongresszus két házának együttes ülésén szólalhatott fel India miniszterelnökeként Narendra Modi. A 2014-ben megválasztott indiai kormányfő két éven belül második látogatását tette Washingtonban, ahol az amerikai-indiai kapcsolatok erősítésében elért látványos előrelépés demonstrálásán túl a Nukleáris Szállítók Csoportjához való indiai csatlakozás támogatásáról folytatott tárgyalásokat.

Obama és Modi szemmel láthatóan egymásra találtak az elmúlt két év során; összeölelkezésekkel és széles mosolyokkal tarkított találkozóik nem csak személyes jó viszonyukat, hanem India és az Egyesült Államok stratégiai egymásra találását is jelzi. Miközben az USA a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség kereskedelmi és biztonsági környezetét igyekszik saját képére formálni, Modi Dél-Ázsia és az Indiai-óceán térségében helyezné Indiát az első számú regionális nagyhatalom pozíciójába. A Modi által meghirdetett Neighbourhood First kezdeményezés – azaz a szomszédos államok és India közötti kötelék erősítésének prioritásként kezelése – is ezt a célt szolgálja. Mindkét törekvés ellenpólusa természetesen Kína, amely Új Selyemút projektjével párhuzamosan haditengerészetével is egyre intenzívebben van jelen az „indiai vizeken”. Kézenfekvő tehát, hogy Washington és Delhi egymásra támaszkodjon a kelet-ázsiai és dél-ázsiai versenyfutásban a rivális Pekinggel szemben. Mindezt pedig még nyakon is lehet önteni a világ legnépesebb demokráciája és a demokratikus világ vezetője együttműködésének hangzatos retorikai fordulatával.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Kína és India játszmája Dél-Ázsiában

2016. július 13.

Dél-Ázsia és az Indiai-óceán térsége iránt minden korábbinál nagyobb geopolitikai érdeklődést mutat a nagyhatalmi törekvéseit kibontakoztató Kína, miközben a régiót természetes közegének tekintő India a hivatali ideje feléhez közeledő Narendra Modi vezetésével igyekszik megfelelni a kihívásnak. Peking és Delhi vetélkedése ezúttal két kereskedelmi útvonal kialakítása kapcsán vált láthatóvá.

Kína 2013-ban hirdette meg nagyszabású kereskedelmi és infrastrukturális fejlesztési projektjét az „egy öv, egy út” (One Belt, One Road) kezdeményezést, amely egy Európát és Kínát szárazföldön összekötő, valamint egy, a Dél-Kínai tengeren, az Indiai-óceánon, az Arab- és a Vörös-tengeren áthaladó tengeri selyemútból tevődik össze. Ahogy arról korábban már írtunk, az Új Selyemút több különböző célt szolgál egyidejűleg. Egyszerre teszi lehetővé a kereskedelmi útvonalak, ezen belül is kiemelten az energiabeszállítási útvonalak diverzifikációját, az elmaradott és terrorfenyegetésnek is kitett nyugat-kínai tartományok felzárkóztatását és ezen keresztül megvalósuló stabilizálódását, valamint a szomszédos államok elköteleződését – de legalábbis a kínai regionális politikában való érdekeltté tételét – fejlesztési források iránti éhségük kielégítése révén. Arról nem is beszélve, hogy a tengeri útvonalak biztonságának szavatolására hivatkozva a kínai flotta dél-ázsiai jelenléte is indokolhatóbbá válik.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Az oroszok már Indiában vannak

2016. október 27.

Sokan nem tudják, mit jelent a rejtélyes betűszó: BRICS. E kifejezést öt feltörekvő gazdasági hatalom angol nevének kezdőbetűjéből fonták (Brasil, Russia, India, China és South Africa). Közös jellemzőjük, hogy nem tartoznak az ún. fejlett világhoz, azaz a Nyugathoz, amely ötszáz éve a gazdasági, technológiai és társadalmi modernizáció folyamatainak élén jár. Mindegyik érintett ország a világgazdaság perifériájáról vagy félperifériájáról került a centrumországok csoportjába. A BRICS-országok változatosak kultúrájuk, etnikai sokszínűségük mértéke és politikai berendezkedésük tekintetében is, ám a különbségek ellenére napjainkban egyre szorosabbra fonják kapcsolatukat. Saját fejlesztési bankot is alapítottak, amelyet nem is titkoltan a Világbank riválisának szánnak. Energiapolitikai szempontból azonban elég éles különbségek vannak az egyes államok között. De lássuk először, miért fontos a BRICS-államok témája a magyar kormánynak és gazdasági szereplőknek!

A magyar kormány gazdaságpolitikájában figyelemmel kíséri a BRICS-csoport fejlődését, nyilván abból az elképzelésből kiindulva, hogy ezek az országok példát mutat(hat)nak egy, a nyugatitól alapvetően eltérő, unortodox piacgazdasági fejlődés számára. Magyarországnak érdemes jóban lenni a BRICS-csoporttal, hiszen az öt ország együttesen a Föld népességének 40%-át teszi ki, vagyis a magyar gazdaság számára iszonyú nagy piacot jelenthetnek. Az Orbán-kormány számára megkönnyíti a helyzetet, hogy egy BRICS-tagállam, Oroszország a kelet-európai térség aktív résztvevője, és a közös energiapolitikai ügyek (gázszállítás, Paks II-bővítés) összekötik a két országot.

Teljes cikk