iijánospál” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Pápazdaságtan I. - II. János Pál, a rendszerváltás pápája

2016. július 21.

A pápák és az egyház álláspontja a világgazdaságról nem választható szét egyértelműen. A katolikus egyház főpásztorainak véleménye is megjelenik az általuk kiadott pápai körlevelekben (enciklikákban). Noha ezekben általában hitéleti és erkölcsi kérdésekben nyújtanak iránymutatást, egyes körlevelek épp a kívánatos, legjobb gazdasági rendet írják le. Az is egyre gyakoribb, hogy egy pápa interjúkban és beszédekben értékeli a gazdaság és társadalom működését. Fokozottan igaz ez Ferencre, aki radikális kijelentéseiről vált ismertté. A rendszerváltástól eltelt időszakot vizsgálva az egyházfői tanítás hangsúlyai eltolódtak, ez pedig akár radikalizálódásnak is tűnhet. Elsőként II. János Pál felfogását elemezzük, hogy megvizsgálhassuk, miben változtatott Ferenc.

A kilencvenes évek egyik legfontosabb egyházi megnyilatkozása II. János Pál pápa Centesimus Annus című enciklikája volt, mely a Rerum Novarum enciklika kibocsátásának századik évfordulóján jelent meg, ebből adódóan hasonlóképpen társadalmi kérdésekkel foglalkozott. Az enciklika XIII. Leó nyomdokain haladva igényt formál a „társadalmi valóság” elemzésére és véleményezésére. Méltatja a Rerum Novarumot, mert az elítélte a szocializmust és kiállt a magántulajdon mellett, amely „a személy autonómiája és fejlődése szempontjából alapvető jogot az Egyház napjainkig mindig védelmezte”. A magántulajdon a lengyel pápa szerint ugyanis bővíti a személyes mozgásteret és a szabad akarat érvényesülésének biztosítéka. A tulajdonnak korunkban pedig a legfontosabb formája „az ismeret, a technológia és a szaktudás birtoklása, mivel a modern gazdaságok ezeknek és kevésbé a természeti erőforrásoknak köszönhetik gazdagságukat”. Másrészt pedig annak, hogy képesek felismerni mások szükségleteit és megválasztani az ezek kielégítéséhez szükséges termelési tényezőket. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy noha a vállalkozói gazdaság hasznos elemeket tartalmaz, a javak birtoklása nem abszolút jog, annak korlátai is vannak.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

A ferenci páparadoxon

2016. augusztus 02.

Oláh Dániel szerzőtársunk leleményes „pápazdaságtan” cikksorozatából már megtudhattuk, hogy miben is merül ki a Szentszék gazdasági moralitása. A Szentatya a krakkói katolikus Ifjúsági Világtalálkozó nyitóceremóniáján elmondott hitvallásával azonban ezúttal a menekültügy terén tisztázta álláspontját. Ferenc a roueni tiszteletes mártírhalálának és a menekültválság eszkalálódásának hatására elismerte: háborús körülmények uralkodnak.

Híveit ugyanakkor a menekültek gyámolítására és szolidáris magatartásra buzdította, mondván: a háború elől menekülő áldozatok befogadása a katolikus világ erkölcsi kötelessége. Nem kétséges, a Szentatya szavai igazi ferenci páparadoxonként hatnak. Hogyan lehet egyszerre védekezni és gyámolítani, miközben az európai polgárok állandósult terrorveszélyben élnek? S ha a háborús menekülteket gyámolítani is kell, mi lesz a sok százezer gazdasági bevándorlóval? A felmerülő ellentmondások a katolikus világ szellemi vezetőjébe vetett hit lankadását is eredményezhetik, s mindez újabb kihívásokat vetít előre.

Teljes cikk