igazságésfejlődéspártja” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

…jönnek a törökök!

2015. február 23.

Törökország az elmúlt évtizedben nagyot lépett előre a világgazdasági ranglétrán és ezzel egyidejűleg regionális erőközpont lett. Ez indokolta azt, hogy a törökök a közép-európai külkapcsolati rendszerben előrelépjenek. A magyar külpolitika mindehhez könnyen tudott eredményesen igazodni, mert a magyarokra Törökországban mindenütt barátként, rokon nép fiaiként tekintenek. Az áttörés éve 2013 volt és a két ország között soha nem látott kapcsolati háló alakult ki. Most a folytatásnál tartunk, ambiciózus tervekkel és stratégiai gondolatokkal.

2015. február 24-én kerül sor a Magyar-Török Stratégiai Együttműködési Tanács második ülésére, s ennek keretében a két ország kormányfőinek találkozójára. Ez a fórum a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében 2013. december 18-án alakult Ankarában. Fontos elemét alkotja annak az új váznak, amely a két ország között 2013-ban Recep Tayyip Erdogan februári budapesti és Orbán Viktor decemberi ankarai tárgyalásai révén létrejött.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Koalíciós kényszer Törökországban

2015. június 09.

Sokan számítottak arra, hogy az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a június 7-i parlamenti választásokon kétharmada lesz, s ezt követően Recep Tayyip Erdogan elnök, alkotmánymódosítással elnöki köztársaságot vezethet be Törökországban. Kevesen hallották meg a szakértők szavát, mely szerint ez lehetetlen, mert a török választási szociológia mást mond. A voksolás nagy nyertese a délkelet-anatóliai kurdok Népi Demokrácia Pártja (HDP) lett, amely átlépte a parlamentbe jutás igen magas, 10 százalékos küszöbét. Hiába kapott az AKP a szavazóktól 41 százalékot, egyedül nem tud kormányozni, mint tette ezt mindeddig 14 éven át. Koalíciós partnerre van tehát szüksége. Csak az melyik párt legyen? De ha meg is van a koalíciós társ, lehet-e olyan kormányprogramot alkotni, amelyet mindkét fél tartósan el tud fogadni, végre akar hajtani?

Törökországban vasárnap új nemzetgyűlést választottak. A tét nagy volt, de leginkább arról szólt, hogy a jelenlegi kormánypárt (Igazság és Fejlődés Pártja, AKP) képes lesz-e 2001, 2007 és 2011 után úgy nyerni, hogy egyedül alakíthasson kormányt. Az AKP győzött, de a voksok 41 százalékával, amely „csak” 258 helyet jelent az 550 fős Nagy Nemzetgyűlésben. Így a parlamenti többséghez (276 szék) még 18 képviselő hiányzik.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

A török elnök esete a CNN riporterével

2016. április 06.

Törökország az elmúlt években a nemzetközi politikai élet középpontjába került. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy válsággócok mellett fekszik, s a Törökország határai melletti zűrzavarok nem oldhatók meg Ankara bevonása nélkül. Másrészt azért, mert Törökország az elmúlt két-három évtizedben gazdasági, demográfiai és katonai súlya okán regionális erőközpont lett. Harmadrészt pedig azért, mert az Európába irányuló migrációs folyosó kulcs országa. Már nem csupán Törökországnak érdekes a nemzetközi közösség, hanem a nemzetközi politikai életnek is Törökország.

Ebben a rendszerben persze a dolgok többnyire nem mennek olajozottan vagy legalábbis úgy, ahogyan azt a meghatározó nemzetközi hatalmak fővárosaiban szeretnék. A 14 éve hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja nemzeti érdekérvényesítő külpolitikát folytat, amelynek alapelveit a jelenlegi miniszterelnök Ahmed Davutoğlu a „Stratégiai mélység” című könyvében már 2001-ben meghirdette. Ez szakítás a korábbi fél évszázad sodródó külpolitikájával és egy új kapcsolati rendszer kialakítása zajlik már egy évtizede hol sikeresen, hol sikertelenül.

Teljes cikk