„horvátország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Szerbia úton az EU-ba

2015. október 04.

A migránsok és Szerbia célja közös – az Európai Unióba való bejutás. Azt, hogy mit tesznek ezért a migránsok, látjuk és tapasztaljuk – de mit tesz a Szerb Köztársaság? Emlékezetpolitikai és diplomáciai téren például konkrét lépéseket a közvetlen és távolabbi szomszédok felé. Miközben igyekszik a viszonyát Albániával és Koszovóval (vagy éppen a magyar kisebbséggel) rendezni kívánó országként feltűnni, rendelkezik a nem EU tagok szabályozási autonómiájával is. Mindez lehetővé teszi, hogy a schengeni határok védelmének felelőssége nélkül tegyen kommunikációs gesztusokat a nyugat-európai politikai erőközpontok felé. A válsághelyzet a csatlakozási folyamatra gyorsítólag hathat, hosszú távon növelheti is az „ütközőállam” balkáni jelentőségét.

A migránsválságot a közép-európai és balkáni országok nem tudják megoldani, de kezelni igen; a szerb politikum pedig igyekszik a válságot külpolitikai dimenzióban is értelmezni, mivel az az uniós csatlakozási folyamatot is befolyásolhatja. Az elmúlt egy év eseményei jól példázzák, hogy a stratégiaalkotók figyelmének fókuszában (Moszkva mellett mindinkább) a nyugati integráció, azon belül is Merkel kancellár illetve Brüsszel áll.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Horvátország jobbra tart

2016. január 28.

A múlt héten, 2016. január 22-én megalakult az új horvát kormány. Több mint két hónapig tartottak a kormányalakítási tárgyalások. A múlt évi, a 2015. november 8-i választásokon a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a vele együtt induló „Hazaszeretet Koalíciója” nevű választási szövetség és a 2011 óta kormányzó Horvát Szociáldemokrata Párt (SPD) vezette „Növekvő Horvátország” választási koalíció fej-fej mellett végzett. A 151 tagú zágrábi parlamentben mindkét blokknak 56-56 képviselője lett. A választásokon harmadikként bejutó Most/Híd („Független Listák Hídja) nevű, elsődlegesen dalmáciai regionális mozgalom így a zágrábi kormányalakításban a mérleg nyelve lett, mert nekik 19 parlamenti szék jutott. Szinte hetente változott a helyzet, hogy a MOST melyik blokkot választja. Végül a HDZ mellett döntöttek, s ezzel megnyílt az út az új parlament összehívásához, amelyre 2015. december 28-án került sor. Ezt követően 30 nap állt a törvényhozás rendelkezésére, hogy az új kormányt és annak programját elfogadja. Szinte egész Horvátország fellélegzett múlt pénteken, amikor az új kabinet végre letette esküjét.

Az új miniszterelnök egy párton kívüli üzletember lett, Tihomir Orešković, aki bár 1966-ban Zágrábban született, de eddigi élete nagy részét Kanadában élte, a horvát mellett kanadai állampolgársággal is rendelkezik. Hat-hét éve tért csak vissza szülőhazájába, hogy a horvát gyógyszeripar egyik vezető személyisége legyen. A mai világban elég ritka, hogy egy párton kívüli vegyész-gyógyszerész kormányfői székbe üljön. De ez Horvátországban sem egyszerű történet. A HDZ-MOST koalíciós megállapodás összehozása nem volt könnyű feladat. A MOST ugyanis kizárta azt, hogy a HDZ adja a kormányfőt, a pártelnök Tomislav Karamarko jelölését határozottan elutasította. Nyilván a HDZ sem ment bele abba, hogy a MOST adjon miniszterelnököt. A patthelyzetet Kolinda Grabar-Kitarović, Horvátország energikus elnök asszonya oldotta meg, aki Tihomir Orešković, TEVA vezérigazgatót jelölte, s ezt az alakuló kormánykoalíció tagjaival elfogadtatta.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Puskaporos hangulatú karácsony a Balkánon

2016. december 26.

A szerbek és a horvátok az elmúlt évek tapasztalatai alapján mintha beszélnének egy nyelvet. Erre utal, hogy nem csillapodik a diplomáciai feszültség a Balkánon: Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök decemberben váratlanul elhagyta a brüsszeli csatlakozási tárgyalásokat, így a Szerbia és az Európai Unió között lezajló kormányközi konferencián sem vett már részt. Horvátország így a nyári, az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23. fejezet ideiglenes megvétózását követően tovább lassítja a csatlakozási folyamatot, mivel a fejezetek megnyitásához minden tagország egyetértésére szükség lenne. A december tehát szerb csalódást hozott, mivel három helyett kettő csatlakozási fejezet nyílhatott csak meg, az ötös számú a közbeszerzési törvényekről és a huszonötös a tudomány és kutatások kérdéskörében.

Horvátország aggályai ugyanakkor kevésbé súlyosak. Legalábbis Mori Cerar szlovén miniszterelnök erre utalt amikor megfogalmazta, hogy Szlovénia a horvátokkal szemben nem fogja Szerbia uniós csatlakozását bilaterális ügyektől függővé tenni, szerinte ez „elfogadhatatlan visszaélés” lenne. Cerar rátapintott a kérdés lényegére, mégpedig arra, hogy lehetséges-e egy, a két országra tartozó ügyet az uniós csatlakozásban rejlő nyomásgyakorlási potenciál kiaknázásával eldönteni.

Teljes cikk