hollande” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 11

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Keleten a helyzet változatlan

2015. február 20.

Nem javul a helyzet Ukrajnában. A minszki fegyverszünet egyelőre csak kevés helyen lépett életbe. A szakadárok megnyerték a debalcevei csatát. Ezzel stratégiai előnyöket szereztek az ukrán-orosz sakktáblán. Bármilyen tartós megegyezéstől nagyon távol vagyunk. Németország és Franciaország békéltető szerepe a jövőben is kívánatos, mert a hidegháborús szellem csak így szorítható vissza a palackba. Egyelőre még csak ötlet, hogy ENSZ-békefenntartók érkezzenek a térségbe.

Lehet, hogy hiába utazgatott Angela Merkel és Francois Hollande közel egy hétig az egyes fővárosok között, hogy Kelet-Ukrajnában fegyverszünetet harcoljanak ki. Az újabb minszki megállapodás Kelet-Ukrajna megbékítéséről egyelőre csak reményt keltő történelmi dokumentum, mert hatása a szembenálló felekre elenyésző: egyelőre egyik fél sem tartja be annak pontjait. A Debalceve (Debalcevo) körüli harcok ugyanis tovább folytatódtak és drámai fordulatot vettek.

Teljes cikk

Imádkozzatok Párizsért!

2015. november 14.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Egy olyan borzalmas vérfürdő után, mint amilyen a péntek esti párizsi merényletsorozat, mindenki a lehetséges magyarázatokat keresi. Olyan mondatokat, amelyek valahogy legalábbis megpróbálnak valamilyen ok-okozati összefüggést találni a tettesek és az áldozatok között. A Charlie Hebdo című szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett január 9-i merénylet után, amikor a világméretű részvétnyilvánítás a „Je suis Charlie” mondatban öltött testet, kicsit más volt a helyzet. Semmi nem legitimálhatja emberek életének önkényes kioltását, mégis, a szó szoros értelmében se Istent, se embert nem ismerő lap szerkesztőinek kivégzése a muzulmán vallási érzékenység megsértésének bosszújaként volt értelmezhető. Nem véletlen, hogy már akkor is felbukkant a „Je suis Ahmed” mondat, arra a muzulmán francia rendőrre utalva, akit a merénylők az utca kövén gyilkoltak meg, s aki már-már abszurd módon vált radikális hitsorsosainak áldozatává.

A tegnapi események után is lehet persze ilyen-olyan magyarázatokat találni. Franciaország fokozott szerepvállalása a szíriai válság kezelésében nyilván az elsődleges tényező. Az Iszlám Állam elleni harcban Párizs nem fukarkodik sem a politikai nyilatkozatokkal, sem a katonai erő bevetésével. Az időzítés és a merényletek helyszíneinek kiválasztásában szerepet játszhatott a Szíriáról Bécsben zajló külügyminiszteri egyeztetés  és a német-francia labdarúgó mérkőzés időpontja, melyen a francia elnök és a német külügyminiszter is részt vett. Ennek megfelelően, a stadion környékén nyilván igen kiterjedt biztonsági intézkedések voltak érvényben, s mégis, még a labdát épp megszerző játékos is zavarba jött egy pillanatra az első robbantás hallatán. Micsoda eszméletlen vakmerőségre utal mindez – két héttel a világ szinte összes fontos politikai vezetőjét felvonultató Klíma-csúcs, és három héttel a franciaországi önkormányzati választások előtt.

Teljes cikk

A háború árnyéka

2015. november 27.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a párizsi öldöklés másnapján a francia köztársasági elnök háborúról beszélt, majd az Európai Unió alapszerződése 42. cikkely 7. bekezdésére hivatkozva segítséget kért a többi tagállamtól, már sejteni lehetett, hogy e soha korábban nem alkalmazott eljárással súlyos dilemma elé állítja az európai partnereket.

Hogy nagy a baj, az mindenki számára világos. Hogy az európai szolidaritás megkövetelésén kívül Hollande Moszkvában tett látogatása során még azzal az Oroszországgal is fegyverbarátságot köt, akinek – a krími megszállás miatt - nem sokkal ezelőtt még nem akartak eladni egy francia gyártású hadihajót, jelzi az elszánás mértékét. Hogy a NATO és az európai külügyminiszterek most mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz gép lelövése miatt a török-orosz válság ne mélyüljön el, s legalább a remény meglegyen arra, hogy az Iszlám Állam elleni egységes fellépés reménye még él, annak jele, hogy pontosan tudják: krími megszállás, demokrácia-deficit, ide vagy oda: az „illiberális” államok együttes segítsége nélkül nem várható siker. Ez persze azt is jelenti, hogy tisztázni kell az Aszad-rezsimhez való általános viszonyt is.  A Kreml ravasz módon használja ki a szükség szülte presztizs-növekedést, Ankara pedig igyekszik alaposan megkérni az árát annak, hogy határőrizetének megerősítésével megakadályozza a migráció folytatódását. Hogy ez pontosan mit jelent, arról többet fogunk majd tudni a közelgő EU-Törökország csúcs után.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Ki lesz Hollande utóda?

2016. április 04.

A 2015-ös év tapasztalatai sanyarú képet festenek Franciaország biztonságpolitikai állapotáról. Egy év leforgása alatt dzsihadista fegyveresek átlagosan havonta egy terrortámadást hajtottak végre, amelyekben 148 ember vesztette életét. Mindez a francia társadalmat a kontrollálatlanná vált migrációs válság idején állandósult rettegésbe és kilátástalanságba taszította. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a francia kormány jól látható módon képtelen kézenfekvő megoldásokkal előállva hatékony fellépést tanúsítani. Ennek megfelelően a biztonságpolitikai állapotok helyreállítása a 2017-es elnökválasztásokon várhatóan győztes jobboldali republikánusokra vár. A kérdés csupán az, hogy a két nagy rivális, Sarkozy és Juppé közül ki fogja megörökölni ezt a „hazafias” feladatot.

Franciaország biztonságpolitikai helyzete az elmúlt egy év során drasztikus mértékű romláson esett át. Ez azonban nem kizárólag a januári és novemberi párizsi terrortámadások számlájára írható, ugyanis a Marseilles-i zsidó közösség tagjai ellen elkövetett utcai támadásokhoz hasonló vidéki merényletek a fenyegetettséget az ország teljes területén szétterítik, így lényegében még a legkisebb francia falu lakossága is az Iszlám Állam áldozatává válhat. A francia állampolgárok kitettségét pedig tovább erősíti, hogy az országban az egy év alatt elkövetett terrortámadások 2011-es zéró szintjükről 2013-ra háromra emelkedtek, amely 2015-ben évi 10 támadásban kulminált. Mindennek köszönhetően a Valeurs Actuelles magazin felmérése szerint mára a francia állampolgárok 88 százaléka állandósult félelemben él.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Sok gesztus – kevés tartalom. Obama Európában

2016. április 27.

Múlt heti „fagyos” szaúd-arábiai látogatását követően vasárnap Barack Obama Németországba érkezett, hogy személyesen rendezze nyugati szövetségeseivel napirenden lévő ügyeit. A házigazda német kancellár kapott az alkalmon és hétfőre a britek, franciák és olaszok bevonásával rögtönzött G5 találkozót hívott össze a hannoveri Herrenhausen kastélyban. A találkozó azonban nem jutott túl a mosolydiplomácia szimbolikus világánál. Ebben pedig François Hollande francia elnöknek is nagy szerepe volt, aki nemzeti érdekekre hivatkozva a napirend szerint tervezett TTIP egyeztetést vétózta meg. A francia-amerikai szélmalomharc tehát folytatódik.

Habár Merkel kabinetje nyilvánosan nem közölte a konferencia napirendi pontjait, mindenki számára egyértelmű volt, hogy a gyorsan összehívott informális G5 egyeztetés fő témái a migrációs krízis, valamint a szíriai és líbiai helyzet kezelése, illetve a 2013 óta húzódó Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezményről (TTIP) szóló tárgyalások lesznek. Nagy valószínűséggel azt is sejteni lehetett, hogy a találkozó az átütő eredmények elérése helyett sokkal inkább a szükséges egyeztetésekről fog szólni. Sőt, még az is borítékolható volt, hogy a TTIP és a szíriai konfliktus konszolidálása kapcsán kialakult francia álláspont jelentős kihívások elé fogja állítani a partnereket. Hollande hannoveri szereplése azonban nem várt meglepetést hozott.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Grexit, Brexit, Frexit?

2016. május 19.

Magasabb fokozatba kapcsolt a francia elnökválasztási kampány, amikor május közepén a jobboldali előválasztásra készülő ex-agrárminiszer, Bruno Le Maire olyan referendum kiírására tett javaslatot, amely brit mintára Franciaország uniós tagságáról döntene. Le Maire a referendumtól a tagállami státusz megerősítését reméli, a francia közvélemény azonban erre a várakozásra erősen rácáfolhat. Grexit és Brexit után most a Frexit következik?

Bruno Le Maire bejelentése, melyben győzelme esetén a francia uniós tagságról szóló referendum kiírására tett javaslatot, váratlan retorikai elemként a választók számára jelentős meglepetést okozott. Igaz, a konzervatív republikánusok az eddigiek során sokszor illették kritikával az unió működését. Maga a pártelnök, Nicolas Sarkozy például a migrációs válság kezelésében általa kudarcosnak ítélt schengeni rendszer teljes lebontását, és egy új Schengen 2.0 kiépítését kezdeményezte. Az ilyen jellegű javaslatokon túl azonban az uniós tagságról szóló referendum kiírása eddig kizárólag a Marine Le Pen vezette radikális Nemzeti Front retorikájában jelent meg központi elemként. Le Maire elképzelése így a francia konzervatív politizálásban új színt képvisel.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Francia atom - lehet-e vörös, ami zöld?

2016. május 25.

François Hollande nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy Franciaországnak az atomenergia részesedését az energiaellátásban 2025-ig, azaz a következő kilenc évben a felére kell csökkentenie. A vállalás igen ambiciózus, tekintve, hogy jelenleg az atomenergia biztosítja a francia villamosenergia-termelés 63%-át. Közvetlenül a II. világháborút követően megkezdődtek az atomenergia ipari és katonai célú felhasználására irányuló kutatások Franciaországban (bárhogyan is berzenkedtek ellene az angolszász szövetségesek), 1962-ben megnyitották az ország első atomerőművét, és azóta „nemzeti ügy” az atomenergiához való ragaszkodás. Most, ha Hollande beváltja ígéretét, véget érhet egy korszak. Az elnök már 2013-ban ígéretet tett az atomenergia csökkentésére. A baloldali elnök szavainak nyomatékot ad, hogy nemrég bejelentette az ország legrégebb óta működő, fessenheimi atomerőművének bezárását.

Elsőre furcsa lehet, hogy egy szociáldemokrata (sőt, ahogyan Franciaországban mondják: szocialista) kormány tervezi az atomenergia volumenének csökkentését., hiszen ilyen koncepciókkal a zöld pártok szoktak fellépni. A baloldal, ökonomista szemlélete és jóléti politikája következtében, sokáig kifejezetten „konzervatív” álláspontot foglalt el az atomenergia kérdésében. Az 1970-es években a zöld pártok atomerőmű-ellenes kampányt indítottak Németországban és Skandináviában. A zöldek támadták az akkori szociáldemokrata kormányok atomerőmű-építési terveit.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Nagylelkűség vagy biztonság? - Sport a Diadalív árnyékában

2016. június 13.

Miközben rajongók milliói lelkesen készülnek a franciaországi futball Európa Bajnokság mérkőzéseire, az események közeledtével a terrorveszély jelentette fenyegetés ismét a nemzetközi média fókuszába került. A helyzet súlyosságát François Hollande francia köztársasági elnök is elismerte, hangsúlyozva, hogy a bajnokság alatt végig terrortámadásra lehet számítani, abszolút biztonságról tehát semmiképpen sem beszélhetünk. A helyzetet viszont tovább nehezíti, hogy a munkajogi reform elleni utcai tömegtüntetések várhatóan a következő hetek során is folytatódnak. Mindebből úgy tűnik, kifejezetten „mozgalmas” EB elé nézünk.

A franciaországi labdarúgó EB-re a következő egy hónap során várhatóan 1 millió külföldi látogató fog érkezni, a mérkőzéseket pedig – nem számolva az „utcai” szurkolókat – 10 stadionban, mintegy 2,5 millió ember fogja figyelemmel követni. Az ő biztonságukról pedig abban az országban kell gondoskodni, ahol a tavalyi év során elkövetett 2 párizsi merényletben mintegy 150 ember vesztette életét. Érthető tehát, hogy a francia biztonsági erők semmit sem akarnak a véletlenre bízni, ezért a terrorveszély minimalizálása érdekében a hatóságok minden szükséges intézkedést megtettek.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Először eggyel kevesebben

2016. július 01.

Soha ekkora bajban nem volt még az Unió, mint most, a brit kilépéssel. Ehhez képest ritkán sikerül ilyen józan dokumentumokat elfogadni, a rendkívül túlfűtött politikai helyzet és lelkiállapot ellenére. Hidegvér, egyértelműség, visszafogottság süt a sorokból, s még a történtek értékelése sem futott annyira szét, mint amit az Unió elmúlt pár évi működése alapján várni lehetett volna. Csakhogy papírokat most senki nem olvas.

A brexit elutasításában reménykedő milliók, az újságírók, elemzők még csámcsognak a tragikomédiába hajló, s mém gyártásra tökéletesen alkalmas szigetországbeli fejleményeken, de a csúcson kimondatott: a jogi helyzet kristálytiszta, teljesen egyértelmű, hogy nincs visszaút. Az álmodozások kora lezárult, Londonnak a lehető legrövidebb időn belül hivatalosan is be kell jelentenie a kilépési szándékát. Akkortól indulnak a tárgyalások, s két év alatt dűlőre kell jutni egymással, hogy hogyan is fog kinézni az új viszony az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Addig pedig minden marad a régiben, business as usual.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

A francia meccs tétjéről

2016. július 05.

Franciaország júniusban a párhuzamos küzdelmek helyszíne volt. Miközben a magyar válogatott a sikerekért harcolt, addig a sztrájkok is folyamatosan zajlottak. A szakszervezetek, elsősorban a szállítási és energiaszektorban jelentős CGT ereje folyamatosan csökken, így is képesek azonban arra, hogy akadályozzák az ország működését a foci EB ideje alatt. Erre vezetőik szerint azért van szükség, mert a kormány lazítani próbál a munkajogi szabályozásokon annak érdekében, hogy teljesíthesse ígéretét a 2017-es országos választások előtt és 10 százalék alá csökkentse a munkanélküliséget. A konfliktus rávilágít a francia gazdaság egyik legfőbb problémájára, a munkaerőpiac gyengeségére: a márciusi 10,3 százalékos munkanélküliség közelebb áll a mediterrán Olaszország adatához mint az uniós növekedési motor és fő versenytárs, Németország 4,5 százalékos rátájához. Az utcai tüntetéseknek azonban nagyobb a füstje mint a lángja: a valóban égető problémát a munkaerőpiac hatékonyabbá tétele jelenti. Ez a forradalmi patthelyzet valódi tétje.

A francia gazdaság állapota nem kirívóan rossz, de más uniós országokkal összevetve a választásokat megelőzően a stagnálás is különösen veszélyes a szocialista kormányra nézve. Az államadósság a válság óta növekvő pályán van és a költségvetési deficit 3 százalék alá szorítása sem sikerült 2008 óta. A kormányzat uniós összevetésben rendkívül nagy szerepet vállal a gazdaságban: 2014-ben a GDP arányos kiadása 56 százalék volt, ezt pedig könnyíti, hogy kedvező feltételekkel juthat elkölthető forrásokhoz. Ennek ellenére a gazdaság számára a válság után az egy százalékos növekedés megközelítése is nehéznek bizonyult és e szerény növekedést is elsősorban az olajárak csökkenése és az euró leértékelődése okozta. A kormányzat nehezen tart rendet pénzügyei terén emellett magas és rossz szerkezetű adóteher gátolja a növekedést, miközben a források elköltése sem hatékony.

Teljes cikk