hillaryclinton” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 15

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

A nyugodt unokázásnak egyelőre annyi

2015. április 14.

Amikor még 2014 őszén volt szerencsém New Yorkban összefutni a korábbi budapesti USA nagykövetasszonnyal, Eleni Tsakopoulos Kounalakisszal, tudva, hogy milyen közeli barátságban van Hillary Clintonnal, finoman érdeklődtem a mindenkit akkor már elég rég óta foglalkoztató kérdésről: vállalja-e a korábbi First Lady, New York-i szenátor és külügyminiszter a megmérettetést, és odaáll-e nyolc év után újra az elnökválasztási verseny első rajtvonalához.

A volt nagykövet és Clinton-bizalmas óvatos választ adott, arra utalva, hogy a házaspár nemrég nézett nagyszülői örömök elé, és a friss nagymama akkor még elmondása szerint bizonytalan volt abban, hogy az elnöki kampánnyal járó elképesztő munkateher miatt fel akarja-e adni szinte teljesen az unokázás gyönyöreit.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Pataki for President

2015. május 28.

Még múlt év októberében találkoztam először George Patakival, New York állam egykori háromszoros kormányzójával, aki nem csupán az amerikai belpolitikában jutott rendkívül magasra, de az amerikai magyarság körében is befolyásos és mindig segítőkész vezéralaknak számít. Amikor az 52. utca egyik elegáns éttermében, a 21 Clubban próbáltunk eljutni az asztalunkig, a középkorú vendégek közül többen is odaléptek hozzá, kezet ráztak vele, megveregették a vállát, és kérlelték: „George, please run!”, azaz „kérlek, indulj!”.

Nem is kellett semmi többet mondani, mindenki értette, mire vonatkozik az óhaj, hiszen Pataki kormányzó republikánus elnökjelöltté válása már akkor a levegőben volt. Mostanáig kellett várni mégis, hogy a lebegő indulási szándék hivatalos formában testet öltsön. Már egy korábbi posztban is beszámoltam a demokrata oldal legfontosabb jelölési bejelentéséről, Hillary Clinton indulásáról. Akkor is, most is egy interneten publikált videóval indult az újabb aspiráns elnökjelölt előválasztási kampánya. Ahogy azt már megszoktuk az amerikai politikai kommunikációs műhelyektől, ismét profi termék került a nyilvánosság elé.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Zászló a gyilkos kezében

2015. június 22.

Június 19 az USA-ban jeles nap (történetesen mi ugyanezen a napon az utolsó szovjet katona kivonulására emlékezünk). Különösen az idén, amikor épp 150 évvel ezelőtt, 1865-ben uniós csapatok Gordon Granger vezérőrnagy vezetésével bevonultak a texasi Galvestoneba, ahol kihirdették a rabszolgaság eltörlését az utolsó rabszolgatartó államban, ezzel az immár egységes USA-ban végleg véget ért a rabszolgaság.

Az ún. Juneteenth idei ünneplésére azonban árnyékot vetett, hogy mindössze két nappal korábban, június 17-én estefelé a 21 éves Dylann Storm Roof a dél-karolinai Charleston nagy múltú, fekete bőrű hívek által látogatott afrikai metodista episzkopális templomában egyetlen kézifegyverrel vérfürdőt rendezett. Kilenc halálos áldozata volt az incidensnek, a magyar média is hozta a részleteket.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Ki lesz Clinton ellenfele?

2015. november 10.

522 080 aláírás még az USA-ban sem kevés. Ez négy százaléka azoknak, akik a legutóbbi elnökválasztásokon leadták a voksukat. Ráadásul ezt a jókora méretű akciót egyetlen tévéműsor váltotta ki, az ikonikus Saturday Night Live, az NBC hálózat népszerű éjszakai show-ja, amelybe az elmúlt hétvégén visszatért az előválasztások republikánus fenegyereke, Donald Trump. Ismerve az eddigi nyilatkozatait, nem egyszerű eldönteni, hogy kik gyűjthették az aláírást, annyi csoportot sikerült már felhergelnie a szabad szájú ingatlanmogulnak. A legaktívabbaknak mégis a latinajkúak mutatkoznak*, ezt a mostani tiltakozást is ők szervezték.

Nem biztos, hogy az elnöki székért folyó küzdelemben helyes stratégia a latinokat magára haragítania bármelyik jelöltnek. A teljes lakosságban mért 17 százalékos arányuk még nem is olyan eget rengető, de ha azt nézzük, hogy ez az arány olyan kritikus nagyvárosokban, mint Los Angeles 45, vagy Miami 65 százalék, már inkább elgondolkodtató, hogy Trumpnak milyen politikai árat kell majd fizetnie viccesnek szánt megjegyzéseiért. Nyilván a szaporodó sértett közösségeknek is szerepe van abban, hogy a nyár közepe óta tartó stabil vezető pozíciója megingani látszik a harsány milliárdosnak. Lényegében befogta őt a fekete bőrű Ben Carson, és szépen jön felfelé a harmadik helyen az a Marco Rubio, aki rendkívül sokat erősödött különösen a Jeb Bush-sal folytatott floridai háziversenyben.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Amerikai előválasztás: az establishment alkonya?

2016. február 02.

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük, mi is történt február első napján az USA-ban, játsszunk el a gondolattal: mi lenne, ha az EU-ban is egyetlen végrehajtó hatalommal felruházott vezetőt választana a közösség? Mi lenne, ha egy hosszadalmas procedúrán keresztül dőlne el, hogy kik egyáltalán a jelöltek? És mi lenne, ha az egész unió lélegzetvisszafojtva figyelné, hogy például a Litvánok mindenki más előtt hogyan nyilvánítják ki akaratukat ebben a kérdésben? Merthogy Iowa, ahol az amerikai elnökválasztási verseny formálisan is megindul, kb. annyi lakost számlál, mint balti tagtársunk.

Nem tudom, Önök hogy vannak vele, nekem kicsit nehezen megy ezt elképzelni. Mint ahogy nehezen értjük, mi is akar lenni a kaukusz vagy jelölőgyűlés, ez a jellemzően amerikai családias módszere annak, hogy a közös pártállású szomszédság összejöjjön, és a bizonytalanokat versengve győzködjék az egyes jelöltek mögött álló támogatók.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Zavar a Clinton-kampányban

2016. február 14.

Őszinte beismerés következik. 2015 áprilisában Hillary Cinton előválasztási esélyeiről értekezve nem is tévedhettem volna nagyobbat, amikor itt, a Messzelátón ezt írtam: „Mivel demokrata oldalon az előválasztás nem is tűnik ezúttal túl nagy meccsnek (a Huffington Post mérése szerint folyamatosan 60% felett van azok aránya, akik Clinton asszonyt várják a befutó helyre, mögötte hatalmas lemaradással, 12%-nál jár a jelenlegi alelnök, Joe Biden), nem kell túl sok puskaport majd elhasználnia a potenciális első női elnökjelöltnek, több maradhat az éles megmérettetésre, a republikánus kihívó elleni mérkőzésre."

Mentségemre szóljon, hogy az akkori posztomban még név szerint nem is szereplő jelölt-jelölt, a mára egyetlen és meglehetősen veszélyes kihívóvá emelkedett Bernie Sanders vermonti szenátor maga is mantraszerűen ismételgeti New Hampshire-i diadala óta, hogy gyakorlatilag nulla anyagi, szervezeti és országos ismertségi háttérrel sikerült kilenc hónap alatt az Egyesült Államok legerősebb kampánygépezetét megszorongatnia. Hogyan történhetett meg mindez? Hol számította el magát az USA valóban egyik legtapasztaltabb politikusasszonya és az ő stábja?

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Erőszak a kampányban

2016. március 28.

Március 15. idén nem csak nekünk, magyaroknak volt jeles nap. Az amerikai előválasztások folyamatában is fontos mérföldkövet jelentett, hogy az úgynevezett „megakedd” eredményeképp immár mindkét politikai térfélen gyakorlatilag kétszereplőssé vált a jelöltek versenye, miután a szép reményekkel indult Marco Rubio saját államában, Floridában nem tudott nyerni. Elméletileg ott áll még a republikánusok szorítójában a szívós ohiói kormányzó, John Kasich is, de neki még Rubionál is kevesebb delegáltat sikerült eddig begyűjtenie, és egyedül az a lélektani előny tarthatja felszínen, hogy neki azon a bizonyos megakedden sikerült a saját államát és vele 66 delegáltat hoznia, ami az első és eddig egyetlen győzelme volt. Az establishment republikánusok nyomása egyre nő rajta, mivel jelenlétével megosztja a Donald Trump ellen egyre inkább Ted Cruz mögött felálló frontot – a napokban Jeb Bush is beállt az egyre szélesedő támogatói táborba.

Demokrata oldalon elméletben és gyakorlatban is már csak két jelölt küzd egymással: Hillary Clinton, a papírforma és Bernie Sanders, a meglepetések embere. Ahhoz képest ugyanis, hogy milyen múlttal és milyen várakozásokkal futott neki a volt külügyminiszter, New York-i szenátor és First Lady a versenynek, március közepén a biztos delegáltak körében meglévő 1243:975-as vezetése közel sem tűnik olyan meggyőzőnek. Ráadásul, a legutóbbi három demokrata erőpróbán, igaz nem túl jelentős államokban (Alaszka, Washington, Hawaii), elsöprő győzelmet aratott felette Sanders. Matematikai esélye még jócskán van a vermonti szenátornak, ahogy ez igaz republikánus oldalon is a jelenleg élen álló Trump egyetlen esélyes kihívójára, Ted Cruzra is.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Előválasztás alulnézetből

2016. május 02.

A rendkívüli fordulatokkal tarkított amerikai előválasztási folyamat szerencsére átviszi a magyar hírmédia ingerküszöbét, így bizonyára a Messzelátó olvasói is jól tájékozottak a legfrissebb fejleményeket illetően. Múlt héten taroltak mindkét oldalon a papírforma jelöltek, Clinton és Trump*. Kihívóik azonban jól látható módon nem kívánják feladni, és ennek egyértelmű jelét is adják. Ted Cruz például alelnökjelöltet mutatott be korábbi előválasztási vetélytársa, Carly Fiorina személyében.

Az esélyek szépen kirajzolódtak mostanra, de a matematikán túl mindkét párt berkein belül megjelennek egyéb megfontolások. A demokraták a szuperdelegáltak rendszerével intézményesítették az előválasztások eredményének szükség esetén történő felülírását, de az ilyen egyértelmű eszközzel nem rendelkező republikánusok körében is egyre több spekuláció terjed arról, hogy miképp lehet „megállítani” a legnagyobb támogatást maga mögött tudó jelöltet.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Véres halántékkal a rajtvonalnál

2016. július 06.

El tudnak képzelni egy olyan páros erőpróbát, mondjuk egy nagy tenisztorna döntőjét, ahol a pályára kiérkező sportolók mind a két oldalon súlyos sérülések nyomait viselik, nehezen veszik a levegőt, és húzzák a lábukat? Mivel mindkét ellenfél rossz bőrben van, a meccs kimenetele bizonytalan, az erőpróba akár még izgalmas is lehet. Hetekkel azelőtt, hogy az USA-ban mindkét nagy párt hivatalosan elnökjelöltet állít, talán nem túlzás ez a hasonlat, és talán az sem csoda, hogy az amerikaiakat egyre jobban izgatja: egy ilyen zűrös, botrányról botrányra haladó előválasztási küzdelem után ki lesz végül az Egyesült Államok 45. elnöke.

A republikánusok július 18-tól három napon át tartják elnökjelölő konvenciójukat az Ohióban található Clevelandben, egyébként az amerikai magyarság hagyományos fellegvárában (nyugodtabb időkben majd erről is, róluk is írok majd, ígérem). Az hírmédia már hónapok óta, nagyjából Ted Cruz áprilisi kiszállása óta a „vélelmezett” (presumptive) elnökjelöltként emlegeti Donald Trump ingatlanbefektetőt és médiaszemélyiséget, akit a republikánusok közül is sokan csapásnak tekintenek a pártra és az egész amerikai konzervatív mozgalomra nézve. Korábban voltak is jelentkezők, vagy legalább is emlegetett nevek, akiktől a kommentátorok egy része azt várta, hogy valamilyen nagy fordulattal a konvención kihúzzák a szőnyeget Trump lába alól, vagy elindulnak inkább független harmadik jelöltként. Michael Bloomberg neve forgott egy rövid ideig ebben az összefüggésben, illetve Trump legnagyobb párton belüli ellenlábasa, a négy évvel ezelőtti elnökjelölt Mitt Romney merült még fel. A konvención azonban az előválasztások végére nem maradt helye a trükközésnek, az 1447 delegált kényelmes többséget biztosít a megosztó üzletember számára. A harmadik független jelölt elindulását pedig komolyan ma már senki nem veszi. Egy ilyen ötlet nagy valószínűséggel a konzervatív szavazatok megosztását eredményezné, aminek Hillary Clinton kampánya örülne a legjobban.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

…és a kampány csak most kezdődik

2016. augusztus 04.

Előző posztomban az Egyesült Államok két nagy pártjának és a két fő elnökjelölt – akkor még – aspiránsnak konvenció előtti állapotáról, a mindkét oldalon meglévő súlyos ballasztokról írtam. Most, hogy mind a két sokat várt politikai show fényes pillanatokkal és vad viharokkal tűzdelve elmúlt, újra érdemes egy pillantást vetni a politikai lóverseny állására. Hillary Clinton és Donald Trump „vélelmezettből” hivatalos jelöltek lettek, és miután egy hét különbséggel mindkét tábor magára vonta az amerikai nyilvánosság teljes reflektorfényét, fordult párat az aktuális eredmény is.

Akarnak egy olyan kifejezést tanulni, amit a megfelelő pillanatban elsütve nagy bizonyossággal el tudják kápráztatni az amerikai belpolitika iránt érdeklődő hallgatóságukat? Akkor ismerjék meg a „post-convention bounce” esetleg „surge”, azaz a konvenció utáni felugrás vagy meglódulás fogalmát. A közvélemény-kutatók és politikai elemzők ezt arra a gyakran – bár a korábbi néhány kampányban kevésbé – megjelenő hirtelen erősödésre használják, amely viszonylag törvényszerűen megjelenik a masszív és jellemzően pozitív médiajelenlét hatására. Elméletben a jelenség igazságos, mivel mindkét versengő oldalnak a hírmédia azonos felületet biztosít, ami gyakorlatilag folyamatos élő közvetítést jelent, de a csúcsidőnek számító este 10-es sávot – ide időzítik a szervezők az aznapi sztár-szónokokot – még az általános tematikájú tévéhálózatok is élőben átveszik.

Teljes cikk