hadsereg” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Győzelem Tikritben

2015. április 02.

Egy hónapja az iraki hadsereg nagy offenzívát indított az IS kezében lévő Tikrit visszafoglalására. Pár nap óta olyan hírek jelennek meg a világhálón, hogy az iraki hadsereg átvette a város ellenőrzését. Mindenesetre a nagymecsetre már kitűzték az iraki zászlót. Ez azt jelzi, hogy az iraki hadsereg (főleg síita) egységei képesek az IS fanatikus katonáit visszaszorítani, persze csak az USA, Irán és még jó néhány állam segítségével. Ez persze még nem az IS uralom vége, de jelzés arra vonatkozóan, hogy katonái nem legyőzhetetlenek és Tikrit után újabb városokért fog folyni a harc.

Tikrit ősi város Irakban a Tigris folyó mentén, ókori időkbe visszanyúló történelemmel. Napjainkban azonban leginkább arról híres, hogy 1937-ben itt született Szaddam Huszein egykori iraki diktátor; legújabban pedig arról, hogy egy hónapja súlyos harcok folynak a városért az iraki kormánycsapatok és az IS között. Ha igazak a hírek, a bagdadi katonaság pár nappal ezelőtt birtokba is vette a várost. Ez kezdete lehet egy új kiszorítósdinak: már nem az iraki hadsereg hátrál kelet felé, hanem az IS katonái nyugat felé.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Menni vagy maradni? Obama esete Afganisztánnal

2015. november 04.

2015. október 15-én Barack Obama amerikai elnök az amerikai csapatok Afganisztánból történő teljes kivonásának újbóli elhalasztását jelentette be. A döntés értelmében a jelenlegi közel tízezer fős állomány létszámát az elnöki ciklus végéig, tehát 2017 januárjáig megközelítőleg a felére csökkentik, a továbbiakról pedig már az új elnök határozhat.

Az afganisztáni (és iraki) kivonulásra Obama még első megválasztását megelőző kampányában tett ígéretet. Beiktatását követően azonban – amolyan tegyünk egy lépést hátra, hogy aztán kettőt léphessünk előre alapon – további harmincezer katonát vezényelt Afganisztánba. Az így közel százezresre növelt amerikai haderő létszámcsökkentésének megkezdésére 2011 júliusát jelölték ki, a teljes kivonulás határidejét pedig 2014-re irányozták elő. Ezt a tervet azóta kétszer is módosítani kellett, előbb 2014 májusában, majd idén márciusban. Mindkét alkalommal már 2016 végi teljes kivonulásról volt szó. A mostani bejelentés tehát már a harmadik átütemezés. Lássuk, mi állhat a hátterében!

Teljes cikk

A háború árnyéka

2015. november 27.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a párizsi öldöklés másnapján a francia köztársasági elnök háborúról beszélt, majd az Európai Unió alapszerződése 42. cikkely 7. bekezdésére hivatkozva segítséget kért a többi tagállamtól, már sejteni lehetett, hogy e soha korábban nem alkalmazott eljárással súlyos dilemma elé állítja az európai partnereket.

Hogy nagy a baj, az mindenki számára világos. Hogy az európai szolidaritás megkövetelésén kívül Hollande Moszkvában tett látogatása során még azzal az Oroszországgal is fegyverbarátságot köt, akinek – a krími megszállás miatt - nem sokkal ezelőtt még nem akartak eladni egy francia gyártású hadihajót, jelzi az elszánás mértékét. Hogy a NATO és az európai külügyminiszterek most mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz gép lelövése miatt a török-orosz válság ne mélyüljön el, s legalább a remény meglegyen arra, hogy az Iszlám Állam elleni egységes fellépés reménye még él, annak jele, hogy pontosan tudják: krími megszállás, demokrácia-deficit, ide vagy oda: az „illiberális” államok együttes segítsége nélkül nem várható siker. Ez persze azt is jelenti, hogy tisztázni kell az Aszad-rezsimhez való általános viszonyt is.  A Kreml ravasz módon használja ki a szükség szülte presztizs-növekedést, Ankara pedig igyekszik alaposan megkérni az árát annak, hogy határőrizetének megerősítésével megakadályozza a migráció folytatódását. Hogy ez pontosan mit jelent, arról többet fogunk majd tudni a közelgő EU-Törökország csúcs után.

Teljes cikk