gdp” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Katalónia választott – vagy mégsem?

2015. október 01.

Azt már megszoktuk, hogy választások után a versengő pártok mindegyike igyekszik a saját diadalaként feltüntetni a történteket. Ez Katalóniában sem történt másképp a vasárnapi voksolás után. A függetlenség-pártiaknak megvan a mandátumtöbbségük a katalán törvényhozásban, de a szavazatoknak csak kevesebb, mint a felét érték el, így az uniópártok szerint az önállósodás ügye kellő legitimáció hiányában halott. Ami bizonytalan, az a jövő, ami biztos: a Madridban kormányzó Néppárt (PP) hatalmasat bukott.

Katalónia az elmúlt húsz évben szívós munkával nevelte ki a függetlenségpártiak táborát. Túlnyomó többségük nem is katalán származású. A mára 7,5 millió lakosú spanyol tartományban az elszakadás hívei elsősorban a betelepülők közül kerülnek ki. Ahogy emlegetni szokták, a nyolc katalán vezetéknévvel rendelkezők (tehát tisztán katalánok, minden nagyszülő oldaláról) jórészt kettős identitásúak, s igen nehezen élik meg, hogy arra akarják rábírni őket, válasszanak a spanyol, illetve a katalán mivoltuk között. A polgárháborút követően (Barcelona a köztársaságpártiak fellegvára volt) sok munkás érkezett Katalóniába a szegényebb spanyol tartományokból, elsősorban Andalúziából, ami határozottan segítette Barcelona felemelkedését.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Migrációs (sokk)hatások - a számok nyelvén

2015. december 01.

Miközben az európai polgárok elkezdtek felocsúdni a párizsi terror okozta letargiából, lassan mindenki számára világossá válik, hogy az uniós menekültpolitikát teljesen új alapokra kell helyezni, amely a gyakorlatban is biztosíthatná a „Fortress Europe” koncepció gyakorlati megvalósulását. Mindennek ellenére a brüsszeli politikai elit egy meghatározó része - élükön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével – a francia főváros utcáin történt véres események ellenére nem mutat hajlandóságot a közösségi migrációs szabályozás gyökeres átalakítására. Szerintük ugyanis a migráció miatt kialakuló munkaerő-túlkínálat indíthatja be ismételten az európai államok gazdasági növekedését. A gazdasági statisztikák azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják, amelyek tükrében Junckerék törekvései csupán szürreális lázálmokként értelmezhetőek. De még ha Junckernek igaza is lenne, mindez megérne annyit, hogy gazdasági érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezve kezelhetetlen kulturális feszültségeket vállaljunk magunkra? Tekintettel a kérdés politikai érzékenységére, érdemes érzelmek nélkül, gazdasági adatokra támaszkodva felmérni a lehetőségeket.

Az uniós állampolgársággal nem rendelkező migráns munkavállalók foglalkoztatása kapcsán kialakult egyik tévhit szerint a migránsok munkaereje az adott állam GDP-jét jelentős mértékben megnöveli. A helyzet azonban ezzel ellentétes, ráadásul ezt már a mostani migrációs válság előtti elemzések is megállapították. Példának okáért egy 2013-as átfogó OECD tanulmány szerint a bevándorlók foglalkozatásának 1 százalékos növekedése átlagosan 0,1 százalékkal járul hozzá az OECD tagállamok GDP növekményéhez, ami marginális hatásnak minősül. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP csökken, mivel a GDP növekedési aránya elmarad a migránsok foglalkoztatási arányától. Ráadásul a németországi felmérések szerint az olcsóbb migráns munkaerő alkalmazása az átlagbéreket 0,1 százalékkal csökkentette, miközben 10 migráns munkavállaló átlagosan 3 német foglalkoztatottat szorított ki elsősorban a munkaerőpiac alacsonyabb szakképzettséget igénylő területeiről.

Teljes cikk