gazdaság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Migrációs (sokk)hatások - a számok nyelvén

2015. december 01.

Miközben az európai polgárok elkezdtek felocsúdni a párizsi terror okozta letargiából, lassan mindenki számára világossá válik, hogy az uniós menekültpolitikát teljesen új alapokra kell helyezni, amely a gyakorlatban is biztosíthatná a „Fortress Europe” koncepció gyakorlati megvalósulását. Mindennek ellenére a brüsszeli politikai elit egy meghatározó része - élükön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével – a francia főváros utcáin történt véres események ellenére nem mutat hajlandóságot a közösségi migrációs szabályozás gyökeres átalakítására. Szerintük ugyanis a migráció miatt kialakuló munkaerő-túlkínálat indíthatja be ismételten az európai államok gazdasági növekedését. A gazdasági statisztikák azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják, amelyek tükrében Junckerék törekvései csupán szürreális lázálmokként értelmezhetőek. De még ha Junckernek igaza is lenne, mindez megérne annyit, hogy gazdasági érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezve kezelhetetlen kulturális feszültségeket vállaljunk magunkra? Tekintettel a kérdés politikai érzékenységére, érdemes érzelmek nélkül, gazdasági adatokra támaszkodva felmérni a lehetőségeket.

Az uniós állampolgársággal nem rendelkező migráns munkavállalók foglalkoztatása kapcsán kialakult egyik tévhit szerint a migránsok munkaereje az adott állam GDP-jét jelentős mértékben megnöveli. A helyzet azonban ezzel ellentétes, ráadásul ezt már a mostani migrációs válság előtti elemzések is megállapították. Példának okáért egy 2013-as átfogó OECD tanulmány szerint a bevándorlók foglalkozatásának 1 százalékos növekedése átlagosan 0,1 százalékkal járul hozzá az OECD tagállamok GDP növekményéhez, ami marginális hatásnak minősül. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP csökken, mivel a GDP növekedési aránya elmarad a migránsok foglalkoztatási arányától. Ráadásul a németországi felmérések szerint az olcsóbb migráns munkaerő alkalmazása az átlagbéreket 0,1 százalékkal csökkentette, miközben 10 migráns munkavállaló átlagosan 3 német foglalkoztatottat szorított ki elsősorban a munkaerőpiac alacsonyabb szakképzettséget igénylő területeiről.

Teljes cikk

Putyin, az elvtársi szerzetes

2016. május 31.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az Athosz hegyen tett szombati látogatásával Putyin mintha szinte megindokolni szándékozott volna azt a különleges kapcsolatot, aminek számos tanújelét már előző nap, az athéni hivatalos tárgyalások során is láthattuk. A Görögország északi részén, a Chalkidiki-félsziget keleti részén fekvő, nők és nőstény állatok elől elzárt autonóm kolostorköztársaság szent helye az ortodoxiának, Putyin pedig – immáron másodszor – azért jött ide, mert ezer évvel ezelőtt érkeztek az első orosz szerzetesek a félszigetre.

A fogadtatás is ennek megfelelő volt: az elnök az ortodox vallási közösség számára egyfajta „védőszent”, s ahogy a híradásokból kitűnik, az athoszi szerzetesek abban is biztosak, hogy ha szükséges, Putyin egész Görögországot is meg fogja védeni. A történelmi gesztusok szakértőinek figyelmét az sem kerülhette el, hogy a látogatásra Konstantinápolynak az oszmán hadak általi 1453-as elfoglalása évfordulójának előestéjén került sor, ami – tekintettel napjaink igencsak rossz orosz-török viszonyára – nem elhanyagolható jelzés. S bár az Athosz-hegy közigazgatásilag Görögország integráns része, az erőviszonyokat jól jelzi, hogy az ünnepi istentiszteleten csak egyetlen trónus várta a vendégeket, s erre Putyin ülhetett, hiába volt ott vele együtt Pavlopulosz görög elnök is.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Pápazdaságtan II. - Ferenc pápa és a közgazdászok

2016. július 22.

A jezsuita pápa kijelentésével, miszerint „ez a gazdaság öl”, kivívta egyes amerikai konzervatívok ellenszenvét, akik azzal vádolták a pápát, hogy a fehér külső vörös belsőt takar. A vádakra reagálva Ferenc viszont tagadta, hogy a szegények ügyének felkarolása marxizmus lenne. A pápa szerint gazdasági rendszerünk kirekesztő és egyenlőtlen, ahol a tőke és a pénzügyi rendszer uralkodik, ahelyett, hogy szolgálna. A megoldást pedig az önkormányzó kooperatív vállalkozások jelentik. Miben hisz a liberálisnak tartott Ferenc pápa és miért nem ért szót a közgazdászokkal?

Nyilatkozataiban a főpásztor úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer központi eleme a pénz, az emberek pedig a rendszer egyszerű eszközeivé, fogaskerekeivé silányultak. Azaz a rendszer épp fordítva működik a kívánatosnál. A pénz nemzetközi „imperializmusa” szerinte káros, mert a jövedelmi egyenlőtlenségeket a végletekig növeli és szegények sokaságát hagyja hátra. A Bibliából pedig tudhatjuk, hogy senki sem szolgálhat két úrnak, így gazdaságunkban is döntenünk kell, hogy a profitmaximalizálást, vagy más alternatívát választunk. Amíg ugyanis fontosabb hír a tőzsdék néhány százalékpontos esése egy hajléktalan ember halálánál, addig ez egy olyan kirekesztő rendszer, amelyben a pénzügyi rendszer uralkodik az embereken, nem pedig szolgálja jólétüket. Másrészt egyenlőtlen is, amit az élelem globális pazarlása, másrészt hiánya szemléltet. Az egyenlőtlenség és a kirekesztés pedig cáfolja a közgazdászok nézeteit, amely szerint a szabad piacok jólétet teremtenek, amely végül leszivárog a legalsóbb társadalmi rétegekhez is. Egyszer használatos fogyasztói civilizációban élünk, eldobható fogyasztókkal.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Francia Rémes

2016. szeptember 09.

A nyári szezon végeztével a francia belpolitika ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került. Újabb terrortámadás helyett szerencsére most csak a politikai elit jól ismert sztárallűrjei okoztak a szokásosnál nagyobb érdeklődést. A hangulatkeltésben az egyik élenjáró Emmanuel Macron volt, aki a korábbi hónapokban állandósult személyi ellentétek miatt lemondott gazdasági miniszteri posztjáról, most pedig En Marche balközép mozgalmával a jövő évi elnökválasztások felé tekint. Ezzel közel egy időben Nicolas Sarkozy is bejelentette a jobboldali előválasztáson történő részvételi szándékát, melyet a calais-i menekültdzsungel felszámolására tett szerencsétlen javaslatával fejelt meg. Mindezzel Macron és Sarkozy a jövő évi elnökválasztásokig hátralévő 8 hónapnak kétségtelenül egyedi alaphangot adott.

Az utóbbi hónapok tendenciáinak ismeretében Emmanuel Macron gazdasági miniszter lemondása egyáltalán nem számít meglepetésnek, sőt, a közte és Manuel Valls miniszterelnök között kialakult feszültségek tükrében távozása már jóval korábban is indokolt lett volna. Kettejük viszonyában az első nagy törés a tavaly november 13-i párizsi terrortámadás után következett be, amikor Hollande elnök és Valls az állampolgársági alkotmánymódosítási javaslatukkal a terrorgyanús kettős állampolgárok francia állampolgárságának elvételéhez kívánt stabilabb jogalapot teremteni. Macron ugyanis az - azóta már elmeszelt - indítványt Christina Taubira, akkori igazságügyi miniszterrel karöltve erős kritikával illette, mondván a javaslat a migrációs helyzet kezeléséhez érdemben nem járul hozzá. Kijelentését a Taubira lemondását követő kormányátalakításban díjazták, Macront ugyanis a kormány protokolláris sorrendjében az ötödikről a tizenharmadik helyre léptették vissza.

Teljes cikk