görögország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 11

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy kiszámíthatatlan csúcs dilemmái

2015. február 10.

Az uniós csúcstalálkozók általában jól előkészített forgatókönyvek alapján zajlanak. Minden évben van belőlük legalább négy, jó előre rögzített menetrenddel. A válság legsúlyosabb éveiben persze krízistanácskozás krízistanácskozást követett, hisz az eurózóna fennmaradása volt a tét, de a napirendet egyértelműen Brüsszel tartotta kézben. Most viszont még a legbennfentesebbek sem tudják megjósolni, mi fog történni csütörtökön.

Rendkívüli év – jellemzi mind gyakrabban 2015-öt a nemzetközi sajtó. Rendkívüli EU-csúcs most csütörtökön, amit pedig nem is a tényleg rendkívüli események miatt hívnak össze. Még tavaly év végén megegyeztek ugyanis az állam- és kormányfők, hogy februárban újraindítják a vitát a gazdasági és pénzügyi unióról. Igen ám, de a párizsi terrortámadások, a görög polgárok akarata és Ukrajna keleti határainak erőszakos újrarajzolása eltéríti a vitát. Az Európai Tanács novemberben beiktatott elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő valószínűleg nem így akart debütálni. Feltett szándéka volt, sokak örömére, hogy rövidebbé, ütősebbé és politikusabbá tegye a csúcstalálkozókat. Korábban ugyanis az állam- és kormányfők órákat töltöttek olyan papírok szövegezésével, amelyeket csak az adott témában jártas szakértők értettek, a cloud computing-től a széndioxid-kibocsátási kvótákig. Politikai vitákra szinte mániákusan csak az éjszakába nyúló vacsorákon volt mód, amikor azért – az ellenálló képesség függvényében – egy idő után mindenki végletesen elhasználódott. Így Európa sorsa egyre inkább már nem a politikusi képességeken, hanem az idegeken és a fizikai teherbíráson múlott.

Teljes cikk

A liberális demokrácia nagykövete

2015. február 22.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a Brit Birodalom követe, Lord Elgin 1805-ben a Görögországot megszálló török hatalom képviselőitől megvásárolta az Akropoliszról származó szobrokat, nem sejthette, hogy két évszázaddal később egy márványból formált férfitest milyen fontos diplomáciai küldetésre lesz hivatott.

A művészettörténészek által egyedülállónak tekintett torzó – a többi Elgin-márvánnyal együtt – a British Museum birtokába került. Görögország régen küzd a szobrok visszaszerzéséért, s már évekkel ezelőtt azt az ügyvédi irodát bízta meg az ügy képviseletével, amelynek társtulajdonosa, Amal Alamuddin, nem olyan rég George Clooney felesége lett. A látványos nász és Clooney – egyébként saját maga által is kicsit elfuseráltnak tekintett – filmjének, a Műkincsvadászoknak a bemutatója egyaránt jó alkalom volt arra, hogy a szobrok ügye a legszélesebb nyilvánosság előtt is ismertté váljon. Ugyanakkor a britek biztosak a dolgukban, hiszen álláspontjuk szerint annak idején jogszerűen, vásárlás útján jutottak a műtárgyakhoz, sőt, még azt is hangsúlyozzák, hogy Lord Elgin voltaképp az enyészettől mentette meg az antik köveket.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Tragédia, komédia, tragikomédia?

2015. február 25.

„A német asszony azt mondta, mindenkinek meg kell csinálnia a házi feladatát” – újságolta első osztályos kisfiam, felháborodva, hogy még idegenek is ilyenekre emlékeztetik. Állatos videók megtekintése közben ugyanis az aktuális görög híreket is átfutottuk gyorsan az interneten. Szegény gyerek, magára vette a német kancellár intelmeit…

A görög történet az ókori hagyományokhoz méltóan nem szűkölködik drámai fordulatokban. 2010 óta két mentőcsomag, többszöri kormányváltás, diktátumok, vétók és engedmények, folyamatos tüntetések. Nem tudjuk, hány felvonásból áll a mű, s a vége komédia vagy tragédia lesz-e. Azt azonban világosan látjuk, azzal, hogy a Sziriza megnyerte a január végi választásokat, legalábbis új felvonás kezdődött.

Teljes cikk

Európai védelem – illúziók nélkül

2015. március 11.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Semmi esetre sem szeretnék beállni azok sorába, akik teli szájjal szidják az Európai Uniót, még ha újra és újra meg is kell állapítanunk: cselekvőképesség dolgában lenne még javítani való. Az Euro-csoport pénzügyminiszterei - láthatóan a végső elkeseredés határán - eredménytelenül zárták a görögországi reformlépésekről szóló tanácskozásukat, miközben Görögország hol az Oroszország-politikában, hol a menekültügy kezelésében akarja revolverezni Brüsszelt – 76 milliárd eurós adóhátralékkal a puttonyában.

Recseg – ropog az európai szolidaritás, mert ugye azért azon nem csodálkozhatunk, ha a gazdag északi államok adófizetőinek egyre nehezebb elmagyarázni a közös felelősségnek az egyes emberre vetített következményeit. Márpedig ha a szolidaritás ennyire gyenge lábakon áll, akkor valaminek történnie kell ahhoz, hogy Európa országai, és főleg azok polgárai, a jelenleginél jobban át tudják élni a közös kontinens iránti elkötelezettségüket.

Teljes cikk

Árnyjáték a múlttal

2015. március 18.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A görög válság kezelése ahelyett, hogy a megoldás felé haladna, egyre kalandosabb fordulatokat vesz. Azt régen tudjuk, hogy nem pusztán a számok világáról szól a történet, súlyos politikai válság bontakozott ki az EU, s azon belül is elsősorban Németország és Görögország között.

Az elmúlt években már láthattunk olyan Athénból érkező képeket, amelyek Merkel kancellárt náci egyenruhában ábrázolják, láttuk a dühödt arcokat a tüntetéseken, s értesülhettünk a német nagykövet rezidenciája elleni kisebb fegyveres támadásról. A Ciprasz-kormány megalakulása óta immáron a kormányzati politika szintjén is széles hangulati skálán mozog a tárgyalási érvrendszer. A hangnem a két ország közt egyre élesedik, a belpolitikai hangulatkeltés és a józan szakmai megoldás feszültségmezején egyre színesebb stílusvirágok nyílnak.

Teljes cikk

Ott a Demokrácia bölcsője – itt Európa motorja

2015. március 24.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Képzeljük csak el, hogy milyen cifra gondolatok villanhattak be a német kancellárnak, miközben a közös sajtókonferencián a görög miniszterelnököt hallgatta. Ciprasz az európai mentőcsomagok káros hatásáról filozofált hosszasan, a megszorítások rémes társadalmi következményeiről merengett. A kancellár fejében pedig még élénken él azoknak a szavazásoknak az emléke, amikor a saját frakcióját is voltaképp meg kellett zsarolja, hogy a mentőcsomagot a parlamenti többség elfogadja.

A görög miniszterelnök hétfői hivatalos berlini látogatása persze tele volt udvariaskodással. Ugyanakkor mindazon konfliktusok után, amelyeket a két ország kapcsolata az elmúlt hetekben átélt, már az udvariaskodás képi megjelenése is nyugtatólag hatott a görög közvéleményre. A kicsit Robin Hoodként fellépő Ciprasz jó taktikai érzékkel vette a lapot, tudta, hogy az udvarias német gesztusok mellett minden durcáskodás visszatetsző lenne.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Öt meglepetés Görögországban: váteszi jóslatok és a prózai valóság

2015. május 06.

Görögország szinte naponta szerepel a nemzetközi hírekben. Ezek a hírek nem tesznek jót a görög országimázsnak, mert többnyire negatív hangvételűek. Ennek leginkább a görög turizmus a kárvallottja, holott ez a szektor húzóágazata az ország gazdaságának. A görög vendéglátás azért próbál magán segíteni: figyelnek a külföldiekre és a szektort új morál hatja át. A szállodások, vendéglősök és taxisok okosan teszik ezt, mert az első kézből nyert tapasztalat, amivel a külföldiek hazatérnek, minden bizonnyal ellensúlya a nemzetközi média kártékony hatásának. A görög turisztikai szektorban dolgozók nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ők kétszeresen is vesztesei a korábbi kormányok politikájának: nem részesültek a múltban az osztogatásokból, a válság és a nemzetközi görög országkép romlásának következtében az elmúlt években turisták százezreit veszítették el. Legutóbbi görögországi utazásom során több meglepetés is ért.

Az elmúlt évtizedekben többször is jártam Görögországban. Pár hete szívem és historikusságom ismét visszahúzott az Akropoliszhoz és a Peloponnészoszi-félsziget ókori városaihoz. Miközben csodáltam a tengert, a tájat és a romokat, azt is fürkésztem, hogyan hatott a pénzügyi válság a mindennapi életre. Nem kívánom olvasóimat az ismert hírekkel traktálni: csődbe megy-e az állam vagy kilép-e Görögország az Eurózónából. Ha hihetünk a tragikus sorsú trójai királylány, Cassandra váteszi szavainak, úgyis az a jóslat teljesül be, amelyben senki sem hisz. Lehet, hogy a politikusok, elemzők és újságírók tutti jóslásai csak okoskodások maradnak? Valami teljesen más fog történni Görögországban, mint amit várunk?

Teljes cikk

Pénzügyi csőd – politikai siker

2015. július 06.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ahogy Varoufakisz görög pénzügyminiszter tegnap késő este egy szál pólóban a mikrofonhoz lépett, maga volt a megkomponált spontaneitás. Megszokhattuk már, hogy a forradalmár külső önmagában is üzenet, azt akarja mondani, hogy a néppel a népért a görög kormány mindenre képes. Akár még rokonszenvesnek is találhatnánk innen, a fülkeforradalom és az unortodoxia hazájából, ahol annak idején mi is harcot hirdettünk a nemzetközi pénzvilág különböző rendű-rangú erőcsoportjai ellen, igyekeztünk megszabadulni az általuk ránk rótt szabályoktól, feladatoktól. Öt év elteltével, makrogazdasági adatainkat látva pénzügyi elemzők, bankárok és eurokraták el is ismerik: Magyarország többre ment az unortodoxiával, mint ahogy ők azt el tudták volna képzelni.

Na de pont Görögországban mekkora esélye lehet az unortodoxiának?

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

A görög válság török szemmel: barátok lettek a bajban?

2015. július 09.

A görög válság érinti az ország minden szomszédját, így természetesen Törökországot is. A török társadalom amolyan szabadságharcnak tekinti a nemzetközi szervezetekkel szembefeszülő görög politikát és szimpatizál vele. A török kormánynak politikai céljain túl a gazdasági, pénzpolitikai szempontokra is figyelnie kell. A török líra árfolyama nem eshet áldozatul egy új regionális valutaválságnak. Törökország hamarosan két alapvető fontosságú gázvezetékkel is kapcsolódni fog Görögországhoz. Az európai menekültválságban pedig mindkét ország áldozatként tünteti fel magát, miközben a migránsok legnagyobb átengedői. Athént és Ankarát a görög hitelválság közelebb hozta egymáshoz. Nemcsak a két kormányt, hanem a két népet is.

A török társadalom szimpátiával és megértéssel figyeli a görög adósságválság újabb és újabb fordulatait. A véleményformáló újságírók, elemzők és egyetemi professzorok, pártpolitikai elkötelezettségeiktől függetlenül, igazolva látják, hogy mindaz, amit a nyugati világ intézményrendszeréről (főleg EU-ról és IMF-ről) gondolnak és írnak, az igaz. Mert megítélésük szerint a nyugati struktúrák önzők, lelketlenek és igazságtalanok. Törökországban eddig csak arról lehetett cikkezni, hogy a törökök mostoha gyermekei ennek a világnak. Most azonban már általánosabbak lehettek a vádak: az EU-ban és az IMF-ben a görögök is törökök sorsára jutottak.  

Teljes cikk

Ki fizeti az ouzo árát?

2015. július 15.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A Görögország sorsáról szóló uniós megállapodás visszhangja egyértelmű: a nagy és erős tagállamok, s persze mindenek előtt Németország ráerőszakolta akaratát mindenki másra. Nincs hiány a drámai kommentárokban: Görögország elvesztette szuverenitását, a görög kormányt megpuccsolták. Ciprasz miniszterelnök kedd esti interjújában Európa szétesését vetítette előre, mondván: „Európa nem Schäuble úré.”

A történtek képi megjelenítése még hatásosabb. A német pénzügyminiszter kerekesszéke lánctalpakon, a szokásos nácizós áthallás itt-ott. Vezető amerikai közgazdászok is kritizálják a feltételek keménységét, az együttérzés teljes hiányát vetve Schäuble szemére. Kritikus hangok Európából is hallhatók. Az elnökséget adó Luxemburg külügyminisztere  a Stuttgarter Zeitung hasábjain nagyobb visszafogottságot kér a németektől – persze csak óvatosan: Németország olyan erős, hogy nincs is szüksége arra, hogy erejét kimutassa. Mindez csak felesleges rossz érzéseket kelt – mondja Jean Asselborn.

Teljes cikk