gázvezeték” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Macedónia a Tesla árnyékában

2015. május 20.

A Déli Áramlat gázvezeték-projekt törlése után, ahogyan leértékelődött Bulgária szerepe a régió energiabiztonsága szempontjából, úgy lépett nagyot előre Görögország és Macedónia. Az orosz fél legújabb stratégiája szerint ugyanis csak a görög határig vinné csak el a Török Áramlaton át behozott földgázt. Innen pedig a Tesla névre keresztelt vezetéken jutna el a gáz Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe. A Macedónia belpolitika viszont éppen a forradalom szélére sodródott.

Moszkvai pletykák szerint Vlagyimir Putyint manapság már a „bolgár” szó puszta kiejtésével ki lehet hozni a sodrából. Nem is csoda, hiszen az általa életre hívott, majd el is temetett Déli Áramlat meghiúsulásáért nagyrészt Szófiát okolják az orosz kabinetben, amit a bolgár fél csak bűnbakkeresésként aposztrofál.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Embar-GO?

2015. június 25.

A múlt héten együttműködési megállapodást kötött az E.ON-Gazprom-OMV-Shell négyes fogat, miszerint együtt építik meg az Északi Áramlat elnevezésű gázvezeték harmadik és negyedik szakaszát, a jövőben mintegy 55 mrd köbméter extra kapacitást biztosítva az orosz gáznak az európai piacon. Bár a meglévő vezetékmonstrum bővítéséről már évek óta hallani lehetett, mégis derült égből villámcsapásként érte az iparágat, még ha a sajtó nem is nagyon foglalkozik az üggyel.

Ez a megállapodás ugyanis alaposan felkavarja az egyébként is zavaros gázpiacot. Egyrészt ennél egyértelműbb jelzést nem is küldhetnének az energiamultik Brüsszelbe és Kijevbe, az ukrán válságot, és az oroszok elleni embargót tekintve. Másrészt azt is egyértelműen jelzi a megállapodás, hogy Moszkva mennyire pragmatikus tud lenni – már ha üzletről van szó. Harmadrészt az orosz gáz északi útvonalának ilyen mértékű bővítése bizony nem túl jó hír a mi régiónknak.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

A görög válság török szemmel: barátok lettek a bajban?

2015. július 09.

A görög válság érinti az ország minden szomszédját, így természetesen Törökországot is. A török társadalom amolyan szabadságharcnak tekinti a nemzetközi szervezetekkel szembefeszülő görög politikát és szimpatizál vele. A török kormánynak politikai céljain túl a gazdasági, pénzpolitikai szempontokra is figyelnie kell. A török líra árfolyama nem eshet áldozatul egy új regionális valutaválságnak. Törökország hamarosan két alapvető fontosságú gázvezetékkel is kapcsolódni fog Görögországhoz. Az európai menekültválságban pedig mindkét ország áldozatként tünteti fel magát, miközben a migránsok legnagyobb átengedői. Athént és Ankarát a görög hitelválság közelebb hozta egymáshoz. Nemcsak a két kormányt, hanem a két népet is.

A török társadalom szimpátiával és megértéssel figyeli a görög adósságválság újabb és újabb fordulatait. A véleményformáló újságírók, elemzők és egyetemi professzorok, pártpolitikai elkötelezettségeiktől függetlenül, igazolva látják, hogy mindaz, amit a nyugati világ intézményrendszeréről (főleg EU-ról és IMF-ről) gondolnak és írnak, az igaz. Mert megítélésük szerint a nyugati struktúrák önzők, lelketlenek és igazságtalanok. Törökországban eddig csak arról lehetett cikkezni, hogy a törökök mostoha gyermekei ennek a világnak. Most azonban már általánosabbak lehettek a vádak: az EU-ban és az IMF-ben a görögök is törökök sorsára jutottak.  

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Az orosz – török ellentét és a magyar gázellátás

2015. november 25.

Miután a török hadsereg lelőtt egy orosz felségjelzésű vadászbombázót Szíriában, egyszerű légtérsértéssel indokolva a durva lépést, az idei év során amúgy is feszült orosz-török viszony a mélypontra került. A konfliktus biztonságpolitikai aspektusa ijesztő, elvégre a koreai háború óta nem lőtt le NATO tagállam orosz felségjelzésű katonai repülőt. Ugyanakkor energiapolitikai szempontból is érdekesen rajzolhatja át a térképet – már ha lesznek valódi, kézzelfogható következményei.

Vlagyimir Putyin éppen egy éve jelentette be, hogy leállítják a Déli Áramlat gázvezeték építését, ami Ukrajna elkerülésével, a Fekete-tengeren, Bulgárián, Szerbián, és Magyarországon át szállított volna orosz földgázt az ausztriai Baumgartenbe. Az okok közt a bolgárok lassúsága szerepelt fő pontként, de valójában Brüsszel mutatott fel olyan vörös zászlót ( a harmadik energiacsomag kompromisszumoktól mentes implementálása), aminek megkerülését Moszkva már nem tudta beépíteni az amúgy is húzódó, egyre költségesebb projektbe. Ekkor válaszul, a projekt lefagyasztása mellett, Putyin látványosan megállapodott Ankarával egy új vezetékről, a Török Áramlatról, melynek célja ugyanaz lett volna, mint a lefújt testvérprojektnek, csak más úton, Törökország, Görögország, Macedónia érintésével jött volna fel a gáz az osztrák célállomásig.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Páriából sztár – az iráni gáz útja Magyarországra

2016. január 18.

Irán néhány napja leállította az araki nehézvizes atomreaktorát, mégpedig úgy, hogy az egy jó ideig nem indítható újra, még ha másképp is döntene a teheráni vezetés. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy az Irán ellen évek óta érvényben lévő szankciók feloldásra kerüljenek. Mindez jó hír egy sor befektetőnek, akik már sorban állnak Teheránban és egymásnak adják a kilincset, elvégre lesz mit újjáépíteni és fejleszteni az immáron 37 éve páriaként kezelt perzsa államban. A megújulás pedig nem kerülheti el a gázszektort sem, ami át fogja írni mind a közel-keleti viszonyokat, mind a globális gázpiaci helyzetet.

Irán a világ harmadik legnagyobb bizonyított gázpotenciállal rendelkező ország a világon, a tartalék nagyjából 30 billió (30 ezer milliárd) köbméter gázt tesz ki. Jelenleg az ország 170-200 milliárd köbméter gázt termel évente, mely eleve a nagytermelők klubjába helyezi, ám 2020-ra a termelést a duplájára, 400 milliárd köbméterre kívánja emelni, amely már majdnem annyi, amennyit a Gazprom termel egy év alatt. Vagy akár nézhetjük úgy is, hogy öt év alatt a teljes Európába irányuló orosz gázexport kapacitást, plusz még négy Magyarországnyi fogyasztást kívánnak a piacra dobni. Ehhez minden geológiai adottságuk megvan, az offshore Dél-Pars-mező, mely a Katar meggazdagodását biztosító északi-dómmal egy rendszert alkot, a világ egyik legnagyobb egybefüggő gázmezője. Emellett számos kisebb gáz lelőhely található a szárazföldön is, melyek mindegyike külön-külön megoldaná Magyarország gázfogyasztását nagyjából 50 évre előre. Ha ezekhez a számokhoz hozzávesszük, hogy a teljes iráni fogyasztás ma 170-180 milliárd köbméter  évente, mely  nyilván nőni fog a szankciók feloldásából eredő fejlődés révén, de még így is legalább 100-150 milliárd köbméter új gáz megjelenését jelenti a világpiacon. Ugyanis Iránnak jelenleg négy cseppfolyósított földgáz (LNG) projektje van, melyből egy már épül, három pedig 2018-20 között készül el. Összesen így megközelítőleg 40 milliárd köbméter gázt dob az LNG-piacra a következő néhány évben. Ezek hatalmas számok, melyek még nagyobb konfliktusokat és érdekellentéteket fognak generálni, melyet már most érezhetünk a szaúdi-iráni diplomáciai összetűzésben.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Déli Áramlat - újratöltve

2016. március 25.

A 2014 decemberében Vlagyimir Putyin által lefújt Déli Áramlat gázvezeték újraélesztésén dolgozik Oroszország. Legalábbis erre enged következtetni az a néhány hete Rómában aláírt együttműködési megállapodás, melyet az orosz Gazprom, a görög Depa és az olasz Edison vezetői szignáltak. Az iparág túlnyomó része újabb politikai píárt sejt a megállapodásban, pedig több lehet mögötte, mint gondolnánk.

Az új terv felélesztené a Fekete-tenger alatt futó gázvezetéket Oroszországból Bulgáriába, ám szemben a Déli Áramlat eredeti terveivel, Várnából nem északi, hanem déli irányban, Görögország felé venné az útját, majd újra a tenger alatt folytatva azt, egészen az olasz csizmáig érne. Annyiban új még a projekt, hogy a Fekete-tenger-i szakasz kivételével az orosz fél utána a bolgár belső gázhálózat felturbózott szakaszára, a bolgár-görög interkonnektorra, majd egy régi vezetéktervre, a Poseidonra támaszkodva juttatná el az orosz gázt az európai piacra. Amellett, hogy ez egy összegében kisebb beruházás lenne, mint a lefújt nagy testvér, lényegesen jobban illeszkedne az európai energetikai reguláció rendszerébe, és egyben direktben versenyezne az egyetlen megmaradt déli korridor vezetékprojekttel, a Transz-Adriai Vezetékkel (TAP), mely azeri gázt szállítana Törökországon át Olaszországba. Éppen úgy, ahogyan a Déli Áramlat versenyzett anno a Nabucco vezetéktervvel.

Teljes cikk