eutagság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Heckenast László

Újságíró, London

Hadüzenet vagy béketárgyalás?

2015. május 27.

Zsúfolt hete van a brit miniszterelnöknek. Miközben a parlamentben megkezdődik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron egy sor tagállam vezetőjével is egyeztet a kérdésről, az Európai Bizottság elnökével pedig már hétfőn este személyes találkozót bonyolított.

Bár pünkösd hétfőn Nagy-Britanniában is munkaszünet volt, este hosszúra nyúlt munkavacsorán tárgyalt Cameron és Jean-Claude Juncker. A találkozóra nem Londonban, hanem a mindenkori miniszterelnök hivatalos vidéki rezidenciáján, Chequersben került sor – ennek egyik oka lehet a hétfői Bank Holiday, de akár Brüsszelnek szóló, angolosan kifinomult üzenetet is kiolvashatunk belőle. A két politikus ugyanis abban a szobában tárgyalt, ahol a hagyomány szerint Churchill a II. Világháború idején leghíresebb rádióbeszédeit írta.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Britek az Unióban – értelem és érzelem

2015. október 13.

A Konzervatívok múlt heti kongresszusával lezárult brit párt-konferencia szezon is megerősítette: a májusi választásokon váratlanul abszolút többséget szerző konzervatívok a vártnál biztosabb pozícióban kormányozhatnak, és a politikai játéktér középvonala felé elmozdulva a 2020-as választásokra szavazóbázisukat is kiszélesíthetik. A kormány mégsem tudja minden erejét a gazdaság megerősítésére és a ígért belső reformok megvalósítására fordítani, mert továbbra is fejük fölött Damoklész kardja, amit ráadásul saját maguk függesztettek oda: az Európai Unióról szóló népszavazás.

Alex Salmond, a Skóciában elsöprő győzelmet arató Skót Nemzeti Párt (SNP) volt vezetője a választások után azt jósolta, hogy a Konzervatívok mindössze 12 fős többsége hónapokon belül erodálódni fog. Ehelyett azonban – a Liberális Demokraták szinte teljes megsemmisülése után – egyedüli váltópártként megmaradt Munkáspárt erodálta önmagát azzal, hogy a szélsőbalos Jeremy Corbynt választotta meg pártvezérnek. Ezzel nem csupán a párt választási esélyei zuhantak a mélybe, hanem a parlamenti frakció éles megosztásával a kormányt sem tudja olyan hatékonysággal kordában tartani, mint ahogyan az a „fékek és ellensúlyok” szellemében Őfelsége Ellenzékének feladata volna.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron játszmája

2016. március 08.

Legutóbbi bejegyzésemben – még a február 18-19 EU csúcs előtt – arról írtam, milyen könnyű mások életét megoldani, és ennek apropóján felvázoltam egy tárgyalási stratégiát, amelyet David Cameron helyében követnék. Nos, a kívülállók kéretlen tanácsánál csak az bosszantóbb, amikor később hozzáteszik: Ugye, megmondtam. De nem tudok ellenállni a kísértésnek.

David Cameron éjszakába nyúló brüsszeli tárgyalásai után még a hét végén összehívta a kabinetet, és azzal tárta miniszterei elé a megállapodást, hogy a kormány az egyezmény alapján az Uniós tagság mellett fog kampányolni. A miniszterelnök – az euroszkeptikusok nyomására – már korábban jelezte, hogy a miniszterek egyénileg a hivatalos állásponttal szembe is helyezkedhetnek, anélkül, hogy le kellene mondaniuk kormányzati pozíciójukról.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

BREXIT: a tiltott gyümölcs

2016. június 10.

Két hét van hátra az Egyesült Királyság Európai Unió-s-tagságáról szóló népszavazásig, és a felmérések – hol a kilépőket, hol a maradókat helyezve az élre – rendkívül szoros eredményt jósolnak. De vannak, akik a tavalyi parlamenti választáshoz hasonló meglepetésre számítanak most is.

2015-ben egyetlen közvélemény-kutató cég sem prognosztizált konzervatív abszolút többséget a londoni parlamentben. Nyilvánvalóan Cameron sem számított erre, hiszen ha az egypárti kormányzásakár leghalványabb esélye is felsejlett volna előtte, aligha ígéri be az uniós tagságról szóló referendumot.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

BREXIT: alkotmányjogi vagy érzelmi kérdés?

2016. november 13.

A sajtó nyilvánosságát vágyó PR szakemberek rémálma, hogy a jól megtervezett és előkészített eseményüket beárnyékolja, esetleg teljesen háttérbe szorítja egy váratlan hír berobbanása. Donald J. Trump elnökválasztási győzelmének másnapján Orbán Viktor magyar és Theresa May brit miniszterelnök londoni találkozója sem került a brit sajtó figyelmének középpontjába. Az elnökválasztás időpontja persze előre tudható volt, Trump győzelme azonban ugyanúgy bombaként robbant, ahogy az uniós tagságról szóló brit népszavazáson a kilépés pártiak győzelme. És arra sem lehetett számítani, hogy a 2000 óta baleset nélkül működő croydoni villamos egy éles kanyarban épp aznap hajnalban borul az oldalára, hét halálos áldozatot követelve, ami szintén vezető hír volt a lapokban.

De most talán egyik fél sem bánta, hogy a megbeszélések nem kerültek reflektorfénybe. Theresa Mayt ugyanis már korábban azzal vádolta Brüsszel, hogy a Brexit tárgyalások előtt éket akar verni a tagállamok vezetői közé, a magyar miniszterelnököt oly sokszor bíráló uniós politikusoknak pedig újabb muníciót adhat, ha Budapest Brexit ügyben együttműködőbbnek látszik a hivatalos uniós álláspontnál. Az pedig köztudott, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egyenesen megtiltotta, hogy a kilépési szándékot hivatalosan is jelző 50. cikkely aktiválása előtt az EU-nevében bárki formálisan tárgyaljon a britekkel.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Realpolitik – mindenek felett

2017. február 06.

Angela Merkel pár nappal ezelőtt, látszólag rutinlátogatást tett Ankarában. Valójában azonban olyan vizit volt ez, amelynek okai, s minden bizonnyal a következményei is,az elkövetkező években politikaformálóak is lehetnek. Nem csak azért, mert a két ország alapvetően fontos gazdasági partnerei egymásnak, s Németországban a becslések szerint közel 4 millió török él. Hanem sokkal inkább azért, hogy Törökország a jövőben is ellássa migrációs-szelep szerepet, s ne zúdítsa rá az országában lévő migránsokat a Balkán-félszigetre, hogy onnét utat törjenek maguknak több államon át, a hőn vágyott Németországba. Már jóval több, mint egy éve, hogy ebben a kancellár asszony és a korábbi török miniszterelnök, Ahmed Davutoğlu megegyezett. Ezzel, no meg a szigorú határőrizettel sikerült többé-kevésbé a menekültügyet Közép-Európában, s ezáltal Németországban is kezelhetővé tenni. Így a migráns válság kevésbé égett Merkel asszony körmére. A jövőt illetően azonban 2017 szeptemberi újraválasztásának egyik kulcseleme, hogy Németországban a bevándorlás kezelhető keretekben maradjon, sőt, a vissza- és kiutasítottak kizsuppolása is eredményes legyen. Ebben a kirakójátékban nagy szerep jut Törökországnak, s nagyhatalmú vezetőjének, Recep Tayyip Erdoğan elnöknek.

Amikor a migránsalku megszületett, még Ahmed Davutoğlu volt a török miniszterelnök, aki az iszlám melletti elkötelezettsége mellett hazája EU-tagságára törekedett, s többé-kevésbé osztotta az euro-atlanti világ értékrendszerét. Recep Tayyip Erdoğan pedig akkoriban alapozta meg az új török utat, amelyen az élbolyban régi harcostársának már nem jutott hely. Egy új párttárs lett a miniszterelnök, aki jobban igazodott az elnök elképzeléseihez. S július közepén sor került egy elvetélt puccskísérletre is, amely új helyzetet teremtett az országban. A nyugati kritikai hangokat hallván, s a törökök Schengen-térségbeli vízummentes utazásának elvetésére válaszolván, Erdoğan elnök egyre többször fenyegetőzött, hogy határőrsége felhagy a migránsok égei-tengeri visszafogásával, s százezreket zúdít Görögországon át Európára. Szerencsénkre csak fenyegetett, de jól tudja, hogy komoly aduászt tart a kezében.

Teljes cikk