eurozóna” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Szilágyiné Bátorfi Edit

volt V4 koordinátor

Pénzt vagy életet! Esetleg mindkettőt?

2015. február 06.

Nem tudom, ki hogy van vele, de a rövidítések időnként az őrületbe kergetnek. A legtöbb ilyen két-három-jegyű kódot az informatika, a pénzvilág és az európai bürokrácia görgeti felénk. Nem kell ugyan lelkesednünk értük, de megtehetjük-e, hogy egyáltalán nem foglalkozunk velük?

Vegyünk példának a közelmúltból egy kétbetűs sztárt. Tele volt vele a magyar, az európai, és a világsajtó is: QE. Leginkább a pénzügyi szakemberek tárgyalták, hogy most ez jó, vagy nem jó, vagy kicsit jó, és főleg kinek jó. Ugyanakkor a bankok világában idegenül mozgó sarki fűszeres, vagy szomszéd nyugdíjas számára esetleg nem nyilvánvaló mit is jelent ez a két betű. És egyáltalán: Miért kellene ismernie? Próbáljuk ezt a kérdést megválaszolni!

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy kiszámíthatatlan csúcs dilemmái

2015. február 10.

Az uniós csúcstalálkozók általában jól előkészített forgatókönyvek alapján zajlanak. Minden évben van belőlük legalább négy, jó előre rögzített menetrenddel. A válság legsúlyosabb éveiben persze krízistanácskozás krízistanácskozást követett, hisz az eurózóna fennmaradása volt a tét, de a napirendet egyértelműen Brüsszel tartotta kézben. Most viszont még a legbennfentesebbek sem tudják megjósolni, mi fog történni csütörtökön.

Rendkívüli év – jellemzi mind gyakrabban 2015-öt a nemzetközi sajtó. Rendkívüli EU-csúcs most csütörtökön, amit pedig nem is a tényleg rendkívüli események miatt hívnak össze. Még tavaly év végén megegyeztek ugyanis az állam- és kormányfők, hogy februárban újraindítják a vitát a gazdasági és pénzügyi unióról. Igen ám, de a párizsi terrortámadások, a görög polgárok akarata és Ukrajna keleti határainak erőszakos újrarajzolása eltéríti a vitát. Az Európai Tanács novemberben beiktatott elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő valószínűleg nem így akart debütálni. Feltett szándéka volt, sokak örömére, hogy rövidebbé, ütősebbé és politikusabbá tegye a csúcstalálkozókat. Korábban ugyanis az állam- és kormányfők órákat töltöttek olyan papírok szövegezésével, amelyeket csak az adott témában jártas szakértők értettek, a cloud computing-től a széndioxid-kibocsátási kvótákig. Politikai vitákra szinte mániákusan csak az éjszakába nyúló vacsorákon volt mód, amikor azért – az ellenálló képesség függvényében – egy idő után mindenki végletesen elhasználódott. Így Európa sorsa egyre inkább már nem a politikusi képességeken, hanem az idegeken és a fizikai teherbíráson múlott.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Tragédia, komédia, tragikomédia?

2015. február 25.

„A német asszony azt mondta, mindenkinek meg kell csinálnia a házi feladatát” – újságolta első osztályos kisfiam, felháborodva, hogy még idegenek is ilyenekre emlékeztetik. Állatos videók megtekintése közben ugyanis az aktuális görög híreket is átfutottuk gyorsan az interneten. Szegény gyerek, magára vette a német kancellár intelmeit…

A görög történet az ókori hagyományokhoz méltóan nem szűkölködik drámai fordulatokban. 2010 óta két mentőcsomag, többszöri kormányváltás, diktátumok, vétók és engedmények, folyamatos tüntetések. Nem tudjuk, hány felvonásból áll a mű, s a vége komédia vagy tragédia lesz-e. Azt azonban világosan látjuk, azzal, hogy a Sziriza megnyerte a január végi választásokat, legalábbis új felvonás kezdődött.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy lépéssel hátrább - a szakadéktól

2015. június 27.

Az Európai Unió sokak szerint szeret a szakadék szélén táncolni. Van, amikor a külső körülmények lökik oda, van, amikor pedig saját magának köszönheti ezt a különös szenvedélyét. Persze, hogy épp melyik eset forog fenn, az nézőpont kérdése. Most június végére két komoly súlyú üggyel kellett szembenézniük az állam- és kormányfőknek a brüsszeli csúcstalálkozón: a görög helyzettel és a bevándorlással. Mindkettőre mondhatjuk, legalább is részben, az Unió is ludas abban, hogy ide jutottunk. S hogy mi az eredmény az éjszakába nyúló vita után? A görög kötélhúzás folytatódik, a menekültügyben pedig talán elindulunk egy életszerűbb megoldás irányába.

A héten a görög adósságválság ügyében háromszor zarándokoltak el Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminiszterei hiába, s tegnap a főnökeik sem jutottak sokkal messzebbre. Igaz, nem is az utóbbiak dolga a feladat elvégzése. Mivel az athéni kormány mindig az utolsó pillanatban áll elő a legfrissebb javaslattal, érdemi választ pedig nem lehet ilyen súlyú ügyekben két perc alatt adni, marad a halasztgatás, a „ki bírja tovább” játék. Az Unió – és, tegyük hozzá, a világgazdaság – jobb formában van, mint Görögország első bedőlésekor 2010-ben, az eurózóna fennmaradása szakértők szerint most nem forog kockán. De a görög eset megrázkódtatást mindenképp okoz, s a megállapodás hatással lesz a választások előtt álló, eddig jó tanuló módjára viselkedő Spanyolországra és Portugáliára is. Szombaton a pénzügyminiszterek tehát folytatják az idegek harcát, az Unió egyelőre a görög szakadéktól nem lépett hátrább.

Teljes cikk

A görög népszavazás tétje

2015. június 29.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Sokáig úgy tűnt, hogy az Európai Uniót illető kritika csak a gonosz, gyakran szélsőjobboldalinak mondott euroszkeptikus pártok eszköztárához tartozik. Esetleg csatlakozhat még ehhez a nem túl díszes kompániához az európai politika néhány fenegyereke a mérsékelt konzervatív táborból. Voltak, vannak persze a baloldalon is ellenfelei a brüsszeli nomenklatúrának, a hagyományosan antiglobalista erők forradalmi lendületükkel szintén gyanakvással tekintenek az EU-s intézményrendszerre.

De persze – noha a baloldalon mindig könnyebben válnak általánosan szalonképessé a legvadabb ötletek is – az Európa-kritika ott sokáig a legvállalhatatlanabb gondolatok közt volt számon tartva. Mígnem az történt, hogy az  európai baloldali média egyik zászlóshajója, a Der Spiegel – megelőlegezve a mögöttünk álló hét megannyi híradását – egy olyan címlappal jelent meg, ami az európai fővárosok jellegzetes épületeit összemontírozva egy földrengés utáni állapotban ábrázolja. A címlapsztori hosszan sorolja a kudarcokat: menekültügy, brexit, grexit, általános döntésképtelenség, csökkenő népszerűség.

Teljes cikk

Pénzügyi csőd – politikai siker

2015. július 06.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ahogy Varoufakisz görög pénzügyminiszter tegnap késő este egy szál pólóban a mikrofonhoz lépett, maga volt a megkomponált spontaneitás. Megszokhattuk már, hogy a forradalmár külső önmagában is üzenet, azt akarja mondani, hogy a néppel a népért a görög kormány mindenre képes. Akár még rokonszenvesnek is találhatnánk innen, a fülkeforradalom és az unortodoxia hazájából, ahol annak idején mi is harcot hirdettünk a nemzetközi pénzvilág különböző rendű-rangú erőcsoportjai ellen, igyekeztünk megszabadulni az általuk ránk rótt szabályoktól, feladatoktól. Öt év elteltével, makrogazdasági adatainkat látva pénzügyi elemzők, bankárok és eurokraták el is ismerik: Magyarország többre ment az unortodoxiával, mint ahogy ők azt el tudták volna képzelni.

Na de pont Görögországban mekkora esélye lehet az unortodoxiának?

Teljes cikk