európa” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Energia, ami már olcsóbb Európában

2015. február 09.

Széles körben is jól ismert, hogy a hazai és európai energiaárak az utóbbi időben jelentősen, akár többszörösen is meghaladhatják a gazdasági értelemben véve versenytárs térségekben fizetett mértéket. Az ennek következményeként jelentkező versenyhátrány megszüntetése, vagy legalábbis csökkentése alapvető kihívás a hazai és európai közösségi energiapolitika számára.

Vannak azonban figyelmet érdemlő ellenpéldák is. Ilyeneket találhatunk a ’The International Renewable Energy Agency (IRENA)’ által közelmúltban közzétett éves jelentésében. A napelemekkel előállított háztartási villamos energia költsége Németországban hosszabb ideje csak mintegy fele az Egyesült Államokban tapasztaltaknak.

A jelenségre egyébként éles szemű szakértők már néhány éve felfigyeltek. A témában készült elemzésből a következőket találtam kiemelésre érdemesnek.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Mi mindent befolyásol a norvég alap?

2015. június 05.

A hat hónap múlva sorra kerülő párizsi klímakonferencia előkészületei során fokozott figyelmet érdemelnek a témával kapcsolatos friss hírek. Ezek szerint a norvég parlamentben június 5-én elfogadott, a kormány és az ellenzék támogatását egyaránt élvező indítvány nyomán az igen jövedelmezőnek számító norvég nyugdíjalap visszavonja befektetéseit azon üzleti vállalkozásokból, melyek bevételei vagy kibocsátása 30 %-nál nagyobb mértékben széntüzelésből származnak.

A norvég nyugdíjalap alapvető célja, hogy az Európa legnagyobb kőolaj- és földgáz exportjának hasznából az utókor is részesüljön, illetve az ebből származó bevételek ne fűtsék túl a gazdaságot, ami az ásványi anyagban gazdag országok egyik gyakori problémája. Az alapot 1996-ban hozta létre a norvég állam, növekedési üteme pedig töretlen. Az alap jelenleg a vagyona 60 százalékát részvényekbe, 35 százalékát kötvényekbe, 5 százalékát pedig ingatlanokba fekteti. A részvények nagy aránya miatt az alap Európa legnagyobb részvénytulajdonosa.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Zárt ajtók mögöTTI Partnerség

2016. május 03.

Miközben a hazai közvélemény figyelme egyre inkább a migránskvóták elleni népszavazásra irányul, Hollandiában az ellenzéki szocialisták támogatásával a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat. A két kezdeményezés több szempontból is hasonló: eltérő mértékben, de a bevándorlási nyomás kezelése és a transzatlanti partnerség is hosszú távon formálja majd az unió társadalmát és gazdaságát. Emellett mindkét téma alkalmas a választók mozgósítására, noha a majdani népszavazások eredményeinek elsősorban szimbolikus jelentősége lesz.

Viszont amíg a bevándorlási hullám kezelésének folyamata csaknem élőben követhető, a TTIP tárgyalásai zárt ajtók mögött zajlanak. Így, bár a Brüsszelben tartott februári, tizenkettedik tárgyalási forduló a tárgyaló felek reményei szerint már az utolsók közé tartozik, a közvélemény a megállapodás tartalmával csak a tárgyalások után ismerkedhet meg. Ennek időpontját a kezdeti 2015 decemberi határidő túllépésével a folyamat ismerői már 2019-2020-ra teszik, mivel a megállapodás hatásai túlzottan jelentősek ahhoz, hogy bármely fél elhamarkodott engedményeket tegyen. Addig viszont az európai parlamenti és a tagállami képviselők is csak a dokumentumok egy részét tekinthetik meg az erre kijelölt olvasótermekben. Jól érzékelteti a közvélemény kizárását Katja Kipping német képviselőnő, aki szerint a képviselőknek bemutatott dokumentumokban megjelenő gépelési hibák is azt a célt szolgálják, hogy a tilalom ellenére elektronikus másolatot készíteni tudó és azt közzétevő politikusok később azonosíthatók legyenek.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Ankara és Moszkva békülése: színjáték vagy reálpolitika?

2016. július 04.

A rettenetes múlt keddi isztambuli repülőtéri terrortámadást megelőzően a nemzetközi sajtó meglepetéssel vette tudomásul, hogy Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök a múlt hét végén a török-orosz kapcsolatok helyreállítását szorgalmazó levelet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A teljes szöveg egyelőre diplomáciai titok, de a külügyi szóvivők Moszkvában és Ankarában a fontosabb pontokat ismertették. A török államfő meghátrált volna? Vagy megértette, hogy Moszkva igen fontos partnere Ankarának? De az is felvetődött, hogy más nemzetközi események is közrejátszottak a két ország kapcsolatainak normalizálását lehetővé tevő ankarai lépés megtételében.

Erdoğan török elnök a múlt hét végén Moszkvába küldött levelében arra helyezi a hangsúlyt, hogy helyre kell állítani a hagyományos, mindkét országnak érdekében álló kétoldalú kapcsolatokat. Nem kért bocsánatot Putyin elnöktől azért, hogy a múlt év novemberében a török légvédelem lelőtt egy, a szíriai légtérből török területekre berepült orosz gépet. De kondoleáló levelet küldött a lelőtt orosz gép pilótája, Oleg Peskov családjának. E levélben szerepel az, hogy a török légierő lépése nem volt szándékos és a családnak részvétét fejezi ki. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi levél elégedettséggel töltötte el Putyin elnök tanácsadóit, s ezt a Kreml megkövetésének tekintik. Így aztán szerdán, június 29-én, létre jött Erdoğan és Putyin között az a régóta várt telefonbeszélgetés, amely fontos lépés volt a normalizáláshoz vezető úton.

Teljes cikk