eucsatlakozás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Szerbia úton az EU-ba

2015. október 04.

A migránsok és Szerbia célja közös – az Európai Unióba való bejutás. Azt, hogy mit tesznek ezért a migránsok, látjuk és tapasztaljuk – de mit tesz a Szerb Köztársaság? Emlékezetpolitikai és diplomáciai téren például konkrét lépéseket a közvetlen és távolabbi szomszédok felé. Miközben igyekszik a viszonyát Albániával és Koszovóval (vagy éppen a magyar kisebbséggel) rendezni kívánó országként feltűnni, rendelkezik a nem EU tagok szabályozási autonómiájával is. Mindez lehetővé teszi, hogy a schengeni határok védelmének felelőssége nélkül tegyen kommunikációs gesztusokat a nyugat-európai politikai erőközpontok felé. A válsághelyzet a csatlakozási folyamatra gyorsítólag hathat, hosszú távon növelheti is az „ütközőállam” balkáni jelentőségét.

A migránsválságot a közép-európai és balkáni országok nem tudják megoldani, de kezelni igen; a szerb politikum pedig igyekszik a válságot külpolitikai dimenzióban is értelmezni, mivel az az uniós csatlakozási folyamatot is befolyásolhatja. Az elmúlt egy év eseményei jól példázzák, hogy a stratégiaalkotók figyelmének fókuszában (Moszkva mellett mindinkább) a nyugati integráció, azon belül is Merkel kancellár illetve Brüsszel áll.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Bosznia az EU-ban?

2016. február 04.

Bosznia-Hercegovina hivatalban lévő, soros elnöke, a horvát nemzetiségű Dragan Čović külügyminisztere révén nemrégiben bejelentette, hogy 2016. február 15-én Brüsszelben benyújtja hazája csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Az elemzők többnyire szimbolikus lépésnek tekintik csupán, hogy az a szarajevói vezetés, amely egyébként képtelen országa belső irányítását legalább egy évtizede megreformálni, most tagjelölt kívánna lenni. Mégis örvendetes a döntés, mert ez egyértelműen megszabja az ország útját az eljövendő évtizedekben. A tagjelöltség brüsszeli elfogadásáig természetesen még hosszú út fog vezetni. De ez egyben cselekvési kényszert is jelent az országnak: nem lehet azt a politikai állóháborút, amelyet a daytoni rendszer reformjának blokkolását illetően a három közösség kialakított, tovább folytatni. A szarajevói döntéssel a nyugat-balkáni politikai kép is tisztul: Koszovó kivételével a térség minden országa nemzetközi jogi értelemben is értelmezhető vállalást tett az euro-atlanti integráció mellett. Brüsszel azonban Koszovó előbbrejutását is segíteni igyekszik, hiszen a múlt év októberében írták alá Federica Mogherini és Johannes Hahn biztosok pristinai partnereikkel a Stabilitási és Társulási Egyezményt. A nyugat-balkáni országok közül Szerbiával és Montenegróval a fejezeti tárgyalások döcögősen ugyan, de haladnak. Macedónia és Albánia már tagjelöltek. Dragan Čović elnököt és tanácsadóit nyilvánvalóan a térség többi országától való lemaradás rémképe is lépésre ösztönözte. Emellett arról is beszélnek Szarajevóban, hogy Čović elnök némi önfényezésre is fel akarja használni a leendő aktust: ő akar lenni a Bosznia-Hercegovinát új útra vezető államfő.

Az elemzők úgy látják, hogy Bosznia-Hercegovinának legalább két évtizedig kell az EU-ban előszobáznia. Nemcsak azért, mert a bosznia-hercegovinai struktúrákat nem lesz könnyű az EU-rendszerével harmonizálni, hanem azért is, mert az EU maga is változni fog, sőt változásra kényszerül. Talán nem látjuk rosszul, ha egyértelműen kimondjuk: az EU nem él bővítési eufóriában, s a tagjelölteknek vagy az erre törekvőknek egy új korszak eljövetelét is ki kell várniuk. Hacsak valamilyen új biztonságpolitikai vagy más helyzet nem írja felül mindazt, ami most van. A migráns válság egyértelműen rámutatott, hogy a nyugat-balkáni térséggel való strukturált együttműködés nélkül a menekült áradat nem állítható meg. Az érintett országoknak az eddigieknél sokkal többet kell tenniük a helyzet normalizálása érdekében, mint eddig. Bosznia-Hercegovinán egyelőre, leginkább nagy hegyei és egyéb földrajzi adottságai okán nem vezet át migrációs főút, de a helyzet tavasszal akár meg is változhat. A visegrádi térségnek, valamint Horvátországnak és Szlovéniának alapvető érdeke, hogy az EU minél szélesebb együttműködést alakítson ki a nyugat-balkáni országokkal. Ennek hatásfoka attól is függ, mennyire lehet az ott élő embereknek az EU-tagságot valóban elérhető valósággá tenni. Budapesten, Varsóban, Prágában és más fővárosokban a külügyéreknek arra kell figyelniük, hogy a brüsszeli bürokrácia más teendőkre hivatkozva ne tegye félre a nyugat-balkáni integráció nem könnyű ügyét.

Teljes cikk