eucsúcs” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Törökország ante portas

2015. október 18.

Már a szeptemberi EU-csúcson is érezni lehetett, az Unió kezdi felismerni, hogy Törökország a kulcsszereplője a migrációs válságnak, de akkor még a figyelmet elvitte a kötelező menekültkvóta körüli vihar. Az eheti állam- ás kormányfői találkozónak már arra a bűvészmutatványra kellett vállalkoznia, hogy összebékíti a török csatlakozási tárgyalások hosszú évek óta zajló tili-toliját azzal, hogy az ő kedve szerint együttműködő partnerré teszi a kisázsiai hatalmat. Néhány tabu valóban megdőlni látszik, s míg néhány héttel ezelőtti, a Bild Zeitungnak adott interjújában, mindenki mást megelőzően egyedül Orbán Viktor beszélt arról, hogy imába kellene foglalni Erdogan nevét, Merkel ma akár nyélbe is ütheti az üzletet Ankarában.

E hasábokon a szeptemberi csúcs után azt írtam, Európa – ha van esze –kigördíti Erdogan elé a piros szőnyeget és megpróbál vele dűlőre jutni. Ez azóta megtörtént, a török elnök október 5-én, miután alaposan megváratta szinte minden partnerét,a belga királyt is beleértve, és kellőképp felborzolta a kedélyeket, megemelte a tétet, de nem olyan magasságba, hogy ellehetetlenítse a játékot. Az Európai Bizottság képviselői a szokásos reakcióidejüket messze felülmúlva egy akcióterv javaslattal utaztak Ankarába, s nagyjából meg is állapodtak a főbb vonalakról, azzal, hogy akkor erre még mindkét félnek rá kell tennie a pecsétet.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

(F)Élni és (f)élni hagyni?

2016. február 21.

Uniós csúcstalálkozó még sosem kezdődött rosszabb hangulatban, soha ennyi kölcsönös vádaskodás nem előzte meg, mint most. Harminc órás harc után persze, szokás szerint, mindenki győzött, de ez nem is történhetett másképp:egy állam-vagy kormányfő sem engedheti meg magának, hogy ne győztesként hagyja el a brüsszeli csatateret. A britek kedvéért az uniós jogrend megerőszakolva, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a szigetországnak kedve lesz maradni a klubban.A migránsok pedig továbbra is áramlanak, összhang, életképes uniós megoldás nincs, csak keményebb nyelvezet.

A hét elején több uniós tagállam állt vitában egymással, mint ahány nem, kiváló alaphangot szolgáltatva a valóban húsbavágó témákkal foglalkozó csúcsnak. Az egyébként korántsem új ötlet révén, hogy a görög-macedón határnál zárjon az EU, ha már a görög partoknál nem megy, a visegrádi négyeket most már az is megjegyezte, akinek eddig fogalma sem volt Közép-Európáról. Lehetett szidni őket nyugatról és északról, délről nácizni, mint a görögök, vagy a kohéziós pénzek megvonásával fenyegetőzni, mint az olasz miniszterelnök. Még azt a logikai bukfencet is sikerült többeknek bemutatni, hogy pont a szabályok szelektív alkalmazása ellen fellépő a V4-eket vádolták azzal, hogy szétverik Schengent a határok hathatós kontrolljának követelésével. Az eddig nagyon píszí Ausztria is jól belecsapott a lecsóba azzal, hogy maximálta a naponta átengedhető bevándorlók és menedékkérők számát, amit Juncker sem hagyott szó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy északon is elfogyott a türelem, s mind több helyen van határellenőrzés, Dániában még egy kis vagyonelkobzással megfűszerezve.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Európa - vasárnaptól tényleg zárva?

2016. március 20.

Az uniós állam- és kormányfők legutóbbi, március 7-ei paktum-tervezetét mind balról, mind jobbról már akkor kritizálták, amikor még jóformán ki sem jöttek a teremből a kontinens első számú vezetői. Komoly felzúdulást váltott ki baloldalon és az emberjogi, menekültügyi szervezetek részéről, hogy Brüsszel be kívánta húzni a féket, s a tömeges visszatoloncolások politikáját helyezte kilátásba. Az „egy illegális migránsért egy menekült szír befogadása” alkut pedig többen továbbra is ösztönzésként értelmezték, tehát hogy Törökországot pont abban teszi érdekeltté, hogy továbbra is engedje át az embereket Európa felé. A török igényeket a mostani csúcson sikerült kissé mérsékelni, a megállapodást pedig teletűzdelték garanciákkal, hogy egyetlen nemzetközi emberjogi norma se sérüljön. Már csak az a kérdés, csökkenni fog-e mindettől az ember-áradat.

Erdogan államfő elérte a gyakorlatban, amit ősszel az Unió erősen vonakodott papíron megadni neki: az uniós vezetők ugranak az első szavára. November óta a harmadik EU-török csúcsot tartották Brüsszelben, s közben még az együttműködés árát is sikerült egyre feljebb srófolnia. Hozzá kell azért tenni, most az állam- és kormányfők először saját körben egyeztettek, s nem kész tényként tálalták nekik a török követeléseket, mint tíz nappal korábban. Davotoglu miniszterelnökkel pedig Tusk Európai Tanács elnök tárgyalt, s csak amikor felszállt a fehér füst, akkor formalizálták a huszonnyolcak a megállapodást.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Új kezdet Pozsonyban?

2016. szeptember 19.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az elmúlt hetekben az Unió minden szegletébe elszaladt annak érdekében, hogy a 27 tagállam állam- és kormányfője a pozsonyi hajókázás és tárgyalás után egybehangzóan arról beszéljen, hogy most már Isten bizony egyfelé húzva próbálják majd meg kirángatni az Unió szekerét a mostani kátyúból. A héten aztán Asselborn luxemburgi külügyminiszter Schulz EP elnökkel karöltve a magyar kormányfőhöz intézett keresetlen szavaival gondoskodott az izgalmak fokozásáról, így arról, hogy Tusknak nehezebb legyen a dolga a csúcson.

Persze abban nincs semmi meglepő, hogy ezek az urak jó időzítéssel, rendszeresen és látványosan elkezdenek aggódni a magyar jogállamiságért és a médiaszabadságért, meg úgy általában az európai értékekért a közép-európai országokkal összefüggésben. Pláne, ha mára egyértelmű: az európai közvélemény átfordulóban van, s a politikusok beszéde is keményedik a bevándorlás témájában. Még mielőtt valaki arra a következtetésre juthatna, a visegrádi négyeknek, netán Orbán Viktornak igaza volt (van), jobb, ha felemlegetjük, ő tulajdonképpen a patás ördög, vésse ezt mindenki az eszébe. Ehhez a felütéshez képest a csúcson született egy konszenzusos dokumentum, amely ha nagyon konkrétnak és tartalmasnak nem is nevezhető, de jóval földre szálltabb, mint a korábbiak. Még akár ki is sülhet belőle egy reálisabb irány, de azért persze legyünk csak óvatosak!

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Pozsonyi fordulat visegrádi módra

2016. szeptember 20.

Az Európai Unió vezetői és a tagállamok kormányfői múlt pénteken, Pozsonyban gyűltek össze, hogy megtegyék az első lépéseket a Brexit utáni Európai Unió újragondolása, illetve a migrációs válság hatékony kezelése felé. Igaz, a tárgyaláson a Brexit kérdése érdemben nem került szóba, a bevándorláspolitika kapcsán megfogalmazott elvi állásfoglalásokból azonban kifejezetten úgy tűnik, hogy az elnökök és miniszterelnökök a brüsszeli vezetőkkel karöltve olyan intézkedésekben kezdtek el gondolkodni, melyek a közösséget a visegrádi országok migrációs álláspontjához közelítik. Mindez az eddig sokat kritizált V4 bevándorláspolitikai javaslatok és intézkedések előtérbe kerülését jelzi.

A múlt pénteki pozsonyi csúcsot több szempontból is elemezhetjük (euroszkepticizmus, eltávolodó brüsszeli elitek, multikulturalizmus, nemzeti érdek, csak hogy párat említsünk). A számos értelmezési keret közül mindenekelőtt fontos lenne megvizsgálni, hogy az értekezleten tett nyilatkozataik értelmében Merkel és Juncker miként kívánja visszaszerezni az európai lakosság drasztikusan megtört bizalmát, miközben a menekültkvóta végrehajtása továbbra is napirenden marad, Juncker pedig folyamatosan „populista” jelzővel illeti a nemzeti érdekek talaján álló vezetőket. (És akkor még nem beszéltünk Asselborn külügyminiszter hasonlóan tanulságos megnyilvánulásairól.)

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Növekvő problémák, áttörés nélkül – csöndes csúcs Brüsszelben

2016. október 24.

Már eddig is minden politikus és szakértő azt hajtogatta az utóbbi időszakban, hogy az Európai Unió egyszerre szenved migrációs, külső és belső biztonsági, valamint bizalmi válságban, ráadásul még mindig nem találta meg a kiutat a 2008-ban kezdődött gazdasági krízisből. Hogy az elmúlt pár évben ebből éppen melyik problémahalmaz volt a legsúlyosabb, az az aktuális fejleményektől függött. A múlt héten mindez egy további dimenzióval bővült Vallónia jóvoltából: a 3,5 milliós belga tartomány megálljt parancsolt a szövetséges Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek. Mindezen a múlt csütörtök, pénteki csúcs sem tudott segíteni. Jelentős lépések, megoldások nem születtek, maradt a szómágia, különösebb hatás nélkül.

Az európaiak közössége továbbra sincs jó formában. Ha bármelyik tagállamban megkérdezték mostanában egy konkrét kérdésről a polgárok véleményét, jó eséllyel elutasító válasz született. Nézzük csak az idei év mérlegét: a hollandok Ukrajnával nem kívánták szorosabbra fűzni a szálakat, a britek egyenesen a kilépésre szavaztak, a magyaroknak pedig eszük ágában sincs átengedi a döntés jogát Brüsszelnek a bevándorlás kérdésében. Most pedig a vallonok üzentek, hogy nem kérnek a két éve kitárgyalt szabadkereskedelmi megállapodásból, melyet az EU a világ problémamentes államával, a nyugati értékközösség tagjával, Kanadával  kötne. Az ügy szinte ellopta a showt az egyébként továbbra is megoldatlan migrációs válságtól.

Teljes cikk