energiapolitika” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Energia, ami már olcsóbb Európában

2015. február 09.

Széles körben is jól ismert, hogy a hazai és európai energiaárak az utóbbi időben jelentősen, akár többszörösen is meghaladhatják a gazdasági értelemben véve versenytárs térségekben fizetett mértéket. Az ennek következményeként jelentkező versenyhátrány megszüntetése, vagy legalábbis csökkentése alapvető kihívás a hazai és európai közösségi energiapolitika számára.

Vannak azonban figyelmet érdemlő ellenpéldák is. Ilyeneket találhatunk a ’The International Renewable Energy Agency (IRENA)’ által közelmúltban közzétett éves jelentésében. A napelemekkel előállított háztartási villamos energia költsége Németországban hosszabb ideje csak mintegy fele az Egyesült Államokban tapasztaltaknak.

A jelenségre egyébként éles szemű szakértők már néhány éve felfigyeltek. A témában készült elemzésből a következőket találtam kiemelésre érdemesnek.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Nem nyári lektűr

2015. július 28.

Az európai éghajlat- és energia politika alakításában illetékes tisztségviselők régen ígérték, az érdekelt szereplők pedig régen várták az Európai Bizottság nyári energiaügyi csomagját, amit július 15-én tettek közzé. Nézzük csak: a valóság mennyiben felel meg a várakozásnak?

A versenytárs térségekhez viszonyítva is magas és egyre csak növekvő európai energia árak, valamint az energiapiacok utóbbi időben felszínre került strukturális problémái nem hagynak sok kétséget a felől, hogy az energiaellátás rendkívül borús időket él át Európában. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a dolgok az eddigiek szerint nem folytathatók. Jó módszer ilyenkor az okok alapos feltárása, hiszen a hibákból való tanulás előfeltétele a tévedések elismerése.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Uniós energiapolitika: délibábot kergetünk

2015. szeptember 22.

A európai energiaellátással összefüggésben az elmúlt évtizedben folytatott politikai egyeztetések záró dokumentumai rendre nem hagytak kétséget a felől, hogy a stratégiai alapcél az egységes európai belső energiapiac kialakítása. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a nagy egyetértésben kinyilatkoztatott cél nem más, mint délibáb.

Érdemes visszaidéznünk az Európai Tanács energiaellátással összefüggésben 2011 februárjában megfogalmazott következtetéseit. A gáz és a villamos energia szabad áramlását biztosító egységes energiapiac kialakítását akkor 2014-ig irányozták elő. Természetesen nem lett belőle semmi, viszont a téma – mintha mi sem történt volna- a legutóbbi, energiaunió kialakítását indítványozó 2015. márciusi dokumentumban is első helyen szerepel.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Ki segít, ha elfogy a gáz?

2016. április 12.

Az Európai Bizottság előállt egy javaslattal, ami teljesen újrarendezi Magyarország és Ausztria energiapolitikai kapcsolatrendszerét. A tervezet szerint amennyiben egyik uniós tagállamban veszélybe kerülne a biztonságos energiaellátás, akkor az Unió többi tagjának kell a bajbajutott ország segítségére sietnie. A segítségkérő és segítségnyújtó államnak egyazon regionális csoportba kell tartoznia.

Abban az esetben, ha Magyarországon veszélybe kerül az energiaellátás, akkor a vele egy energiabiztonsági régióba sorolt országoknak, tehát Ausztriának, Horvátországnak, Szlovéniának és Olaszországnak kell saját tartalékait a magyar állam rendelkezésére bocsátania. Ami önmagában nem lenne meglepő, de a tervezet előírja, hogy az osztrák, horvát, szlovén és olasz energiafogyasztóknak kellene összébb húzniuk a nadrágszíjat, vagy – hogy stílszerűek legyünk – lejjebb tekerni a konvektort. Ugyanis az egy energiabiztonsági régióba tartozó országoknak akkor is segíteniük kell a bajba jutott országon, ha a saját fogyasztóik igényein kell spórolni. Ez a modell a kölcsönösség elvén alapul, és e tekintetben igazságos: Magyarországnak is kötelessége saját tartalékaiból kisegítenie Ausztriát vagy Horvátországot, ha utóbbi államokban állna elő válsághelyzet.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Angol gyep, francia atom és kínai pénz

2016. szeptember 16.

Ha szoros eredménnyel is, Nagy-Britannia választói a Brexit mellett tették le a voksukat a június 23-i szavazáson. Pontosabban fogalmazva, nem a brit, hanem az angol választók döntöttek az Unióból való kilépés mellett. A kelta félperiféria (Skócia, Wales, Észak-Írország), amely a leginkább haszonélvezője volt az uniós fejlesztési támogatásoknak, az Unióban maradás mellett döntött, akárcsak London, illetve néhány dél- és délkelet-angliai város. Sokan sokféleképpen elemezték a népszavazás okait. Érzelmi szempontból érdemes rámutatni arra az ellentmondásra, hogy miközben 1973 óta Nagy-Britannia az integráció tagja, az angol elit, valamint az állampolgárok többsége mindig idegennek, távolinak érezte a kontinenst, amely valami zűrzavaros, kiszámíthatatlan, bürokratikus katyvaszként tűnt fel előtte a brit médiában.

Az angol politikai és gazdasági elit közelebb érzi magához az Egyesült Államokat, a közös angolszász kultúra alapján. Ennek a stratégiai amerikai-angol szövetségnek az alapja már a 19. század végén megfogalmazódott, igaz, akkor még inkább amerikai részről. Andrew Carnegie amerikai milliomos, acélgyáros, filantróp (a kor Soros Györgye!) például így látta Anglia és Amerika jövőjét 1892-es írásában: „Mondjanak, amit akarnak, de miként a Nap az égről egyaránt besüt Angliára és Amerikára, ugyanígy egy szép hajnalon majd felmegy az égre, és fénylő sugaraival köszönti a Brit-Amerikai Unió Újraegyesült Államait.” Az érzelmi azonosulás, a kulturális értékek közössége szép dolog, de miként a politikának és a társadalmi folyamatoknak van egy belső logikája és dinamikája, úgy a gazdaság- és energiapolitikának is vannak vastörvényei. Márpedig jelenleg Nagy-Britannia mégiscsak szorosabban függ energetikai szempontból a kontinenstől, mint az Egyesült Államoktól, stratégiai szövetség és angolszász kultúrközösség ide vagy oda. A következőkben az energiapolitikai hatásokat vesszük szemügyre: lássuk, mit okoz a Brexit?

Teljes cikk