enciklika” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Pápazdaságtan I. - II. János Pál, a rendszerváltás pápája

2016. július 21.

A pápák és az egyház álláspontja a világgazdaságról nem választható szét egyértelműen. A katolikus egyház főpásztorainak véleménye is megjelenik az általuk kiadott pápai körlevelekben (enciklikákban). Noha ezekben általában hitéleti és erkölcsi kérdésekben nyújtanak iránymutatást, egyes körlevelek épp a kívánatos, legjobb gazdasági rendet írják le. Az is egyre gyakoribb, hogy egy pápa interjúkban és beszédekben értékeli a gazdaság és társadalom működését. Fokozottan igaz ez Ferencre, aki radikális kijelentéseiről vált ismertté. A rendszerváltástól eltelt időszakot vizsgálva az egyházfői tanítás hangsúlyai eltolódtak, ez pedig akár radikalizálódásnak is tűnhet. Elsőként II. János Pál felfogását elemezzük, hogy megvizsgálhassuk, miben változtatott Ferenc.

A kilencvenes évek egyik legfontosabb egyházi megnyilatkozása II. János Pál pápa Centesimus Annus című enciklikája volt, mely a Rerum Novarum enciklika kibocsátásának századik évfordulóján jelent meg, ebből adódóan hasonlóképpen társadalmi kérdésekkel foglalkozott. Az enciklika XIII. Leó nyomdokain haladva igényt formál a „társadalmi valóság” elemzésére és véleményezésére. Méltatja a Rerum Novarumot, mert az elítélte a szocializmust és kiállt a magántulajdon mellett, amely „a személy autonómiája és fejlődése szempontjából alapvető jogot az Egyház napjainkig mindig védelmezte”. A magántulajdon a lengyel pápa szerint ugyanis bővíti a személyes mozgásteret és a szabad akarat érvényesülésének biztosítéka. A tulajdonnak korunkban pedig a legfontosabb formája „az ismeret, a technológia és a szaktudás birtoklása, mivel a modern gazdaságok ezeknek és kevésbé a természeti erőforrásoknak köszönhetik gazdagságukat”. Másrészt pedig annak, hogy képesek felismerni mások szükségleteit és megválasztani az ezek kielégítéséhez szükséges termelési tényezőket. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy noha a vállalkozói gazdaság hasznos elemeket tartalmaz, a javak birtoklása nem abszolút jog, annak korlátai is vannak.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Pápazdaságtan II. - Ferenc pápa és a közgazdászok

2016. július 22.

A jezsuita pápa kijelentésével, miszerint „ez a gazdaság öl”, kivívta egyes amerikai konzervatívok ellenszenvét, akik azzal vádolták a pápát, hogy a fehér külső vörös belsőt takar. A vádakra reagálva Ferenc viszont tagadta, hogy a szegények ügyének felkarolása marxizmus lenne. A pápa szerint gazdasági rendszerünk kirekesztő és egyenlőtlen, ahol a tőke és a pénzügyi rendszer uralkodik, ahelyett, hogy szolgálna. A megoldást pedig az önkormányzó kooperatív vállalkozások jelentik. Miben hisz a liberálisnak tartott Ferenc pápa és miért nem ért szót a közgazdászokkal?

Nyilatkozataiban a főpásztor úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer központi eleme a pénz, az emberek pedig a rendszer egyszerű eszközeivé, fogaskerekeivé silányultak. Azaz a rendszer épp fordítva működik a kívánatosnál. A pénz nemzetközi „imperializmusa” szerinte káros, mert a jövedelmi egyenlőtlenségeket a végletekig növeli és szegények sokaságát hagyja hátra. A Bibliából pedig tudhatjuk, hogy senki sem szolgálhat két úrnak, így gazdaságunkban is döntenünk kell, hogy a profitmaximalizálást, vagy más alternatívát választunk. Amíg ugyanis fontosabb hír a tőzsdék néhány százalékpontos esése egy hajléktalan ember halálánál, addig ez egy olyan kirekesztő rendszer, amelyben a pénzügyi rendszer uralkodik az embereken, nem pedig szolgálja jólétüket. Másrészt egyenlőtlen is, amit az élelem globális pazarlása, másrészt hiánya szemléltet. Az egyenlőtlenség és a kirekesztés pedig cáfolja a közgazdászok nézeteit, amely szerint a szabad piacok jólétet teremtenek, amely végül leszivárog a legalsóbb társadalmi rétegekhez is. Egyszer használatos fogyasztói civilizációban élünk, eldobható fogyasztókkal.

Teljes cikk