egyesültkirályság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 16

Fischer Tibor

A fű zöldebb, de…

2015. március 30.

A májusi parlamenti választások Nagy-Britanniában igen izgalmasnak ígérkeznek. A következő hetekben rendszeresen foglalkozunk majd a kampány alakulásával, a lehetséges eredmények valószínű következményeivel. Amolyan irodalmi felütésként elsőként a neves Londonban élő magyar származású író, Fischer Tibor írását közöljük.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Erős kormány, nagy felelősség

2015. május 21.

A héten összeült a frissen megválasztott brit parlament, jövő szerdán pedig II. Erzsébet is a Westminster Palotába hajtat, hogy a felsőházi ülésteremben elmondja a „Királynő beszédét”, ami nem más, mint Őfelsége kormányának (a beszédben többször elhangzik a „my Government” kifejezés) törvényhozási programja. A választásokon váratlan győzelmet arató Konzervatív Pártnak és a kormánynak aligha kell attól tartania, hogy a Ház leszavazná a programját, mégsincsenek könnyű helyzetben.

A piaci alkudozás alapszabálya, hogy az eladó eleve magasabb, a vevő pedig alacsonyabb árat mond, mint ami még elfogadható számára, hogy az alku során aztán mindkettőjüknek legyen miből engednie. Így megy ez az isztambuli bazárban csakúgy, mint használtautó vásárláskor vagy éppen egy új álláshoz járó fizetés kialkudásakor.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A (magyar) munkásosztály helyzete Angliában

2015. június 11.

Miközben a brit parlamentben folyik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron miniszterelnök sorra keresi fel a tagállamok vezetőit, hogy felmérje, milyen engedményekre van esélye az Egyesült Királyság és Brüsszel kapcsolatának felülvizsgálata során. Az egyik, magyar szempontból különösen is kényes kérdés a tagállamokból érkező bevándorlás tervezett korlátozása. Ám arról, hogy ennyi közép-kelet-európai munkavállaló számára vonzó a brit munkaerőpiac, nem kizárólag az Uniós szabályozás tehet. S bár Friedrich Engelsnek a címben megidézett klasszikus műve messze nem erről a foglalkozási csoportról szól, a helyzet furcsaságára a legjobb (és a magyar egészségügy jövője szempontjából talán a legfontosabb) példa, az orvosok helyzete.

David Cameron korábban olyan igényt is megfogalmazott, hogy a szegényebb tagállamokból mindaddig ne áramolhasson szabadon a munkaerő Nagy-Britanniába, amíg a bérek között hatalmas különbségek vannak. Egy magyar orvos például hazai bérének akár tízszeresét is megkeresheti, ha a szigetországban vállal munkát. De ez azért is van így, mert a vendég-orvosok jóval kedvezőbb bérezésben részesülnek, mint a brit egészségügyi ellátó rendszer, az NHS által főállásban foglalkoztatott kollégáik.

Ez első hallásra furcsának tűnhet, hiszen a szabad munkaerő-vándorlás bírálói legtöbbször azzal érvelnek, hogy a szegényebb országokból érkező vendégmunkások leszorítják a helyi béreket. A Nagy-Britanniába érkező kelet-európai orvosok többsége azonban nem közvetlenül az NHS által foglalkoztatott főállású orvosként helyezkedik el, hanem ún. locum, azaz helyettesítő pozícióba kerül. Ezeket a pozíciókat pedig hagyományosan az egészségügyre szakosodott munkaerő közvetítő ügynökségek segítségével töltik be, ahol az NHS az ügynökséget fizeti, az orvos pedig – a 10-20%-os közvetítői jutalék levonása után – az ügynökségtől kapja meg a munkabérét.

Az ügynökségi díjak eleve magasabbak, mint amennyibe egy főállású orvos kerülne az egészségügynek, ráadásul ezek a privát ügynökségek sokkal rugalmasabb foglalkoztatási megoldásokat tudnak kínálni, mint egy állami kórház. Ez utóbbiban az orvosnak nem sok választása van: alkalmazottként dolgozva a teljes fizetése után fizet adót és társadalombiztosítási hozzájárulást, amit a munkáltató havonta le is von a béréből. Ezzel szemben egy ügynökség akár saját vállalkozásán keresztül is alkalmazhatja az orvost, ami az adózás, és különösen a társadalombiztosítás tekintetében lényegesen kedvezőbb feltételeket jelent.

Ez a rendszer persze teljesen érthető lenne akkor, ha az egészségügy csak vészhelyzetekben és átmenetileg alkalmazna ügynökségek által kiközvetített orvosokat és nővéreket. Ismerek azonban olyan orvosokat, akik hónapokig, vagy akár évekig dolgoznak locumként ugyanabban a kórházban, ugyanabban a pozícióban. Ami nemcsak, hogy lényegesen többe kerül az NHS-nek, mintha főállásban alkalmazná őket, de az adóoptimalizálási lehetőségek következtében a kifizetett munkabérből az egészségügy büdzséjébe visszakerülő járulékok is alacsonyabbak.

Az ügynökségek által kiközvetített orvosok és nővérek bére ma már évi 3,3 milliárd font (több mint 1400 milliárd forint) kiadást jelent az NHS-nek, amit az egészségügyi miniszter szerint korlátozni kell. Jeremy Hunt a napokban jelentette be, hogy nemcsak maximálni fogják az ügynökségek részére kifizethető díjakat, hanem a jövőben csak megfelelően akkreditált ügynökségeket vehetnek majd igénybe az NHS intézmények.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra bezárulna a brit egészségügy a külföldi orvosok előtt. A brit orvosképzés egyelőre nem tud lépést tartani a népesség és a várható életkor növekedése és az egészségügyi ellátás kiterjesztése által támasztott igényekkel. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a locum pozíciókban csak rövidebb ideig, és a jelenleginél alacsonyabb bérezés mellett fogják alkalmazni az orvosokat. A konzervatívok ugyanis választási kampányukban azt ígérték, hogy sem a személyi jövedelemadó, sem a társadalombiztosítási hozzájárulás sem pedig az ÁFA mértékét nem emelik – és ezt törvénybe is fogják iktatni. Sőt, George Osborne pénzügyminiszter szerda esti MansionHouse-beli beszédében még olyan törvényt is beígért, amely előírja a mindenkori kormánynak, hogy növekedő gazdaság esetén a költségvetés mérlegének pozitívnak kell lennie.

Ha a kormányzat ilyen mértékben korlátozza a mozgásterét a költségvetési bevételek növelése, illetve a hitelfelvétel terén, és választási ígéreteihez híven továbbra is fenn kívánja tartani az univerzális és az igénybevétel helyén ingyenes egészségügyi ellátást, nem kerülheti el az NHS költségeinek csökkentését. De attól tartok, hogy a magyar orvosok számára még így is megmarad a brit munkaerőpiac vonzereje.

És akkor már csak a legfőbb kérdés vár válaszra: vajon mindez a sok átalakítás megfelelő eszköz lesz-e annak érdekében, hogy a brit polgárok az uniós tagság fenntartására adják majd voksukat?

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Identitászavar a brit baloldalon

2015. szeptember 23.

Jövő héten a dél-angliai Brightonban tartja éves kongresszusát a brit Munkáspárt, amelyen máris felszínre kerülhetnek az alig két hete megválasztott új pártvezér, Jeremy Corbyn és párton belüli ellenfelei között feszülő ellentétek. Sőt, a jelek szerint az erősen baloldali érzelmű Corbyn megválasztását aktívan támogató szakszervezetek sem mindenben értenek vele egyet.

Jeremy Corbyn több mint harminc éve munkáspárti képviselő, de sem az ellenzéki árnyék-kormányokban, sem a Blair-Brown érában nem kapott szerepet. Mindig is „backbencher”, a parlamenti frakció hátsó padsoraiban ülő honatya volt, akit a láthatóan a pártfegyelem sem tudott  kordában tartani: az elmúlt öt évben a parlamenti szavazások egy negyedében a hivatalos pártvonallal ellentétesen voksolt.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Brexit or no brexit?

2016. február 05.

Két hetük van az Uniós tagállamok vezetőinek, hogy áttanulmányozzák az Egyesült Királyság tagságát újradefiniálni hivatott 16 oldalas dokumentumot. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden délben készült el a tervezettel, amelyet már a február 18-19-i uniós csúcstalálkozón el kellene fogadni ahhoz, hogy a londoni kormány júniusra kiírhassa a beígért népszavazást. De ennyi idő alatt még egy nyolclakásos társasházban is nehéz megállapodni arról, hogy kifestessék-e a lépcsőházat, nemhogy 27, részben ellenérdekelt tagállam egyezségre jusson. Vajon miből táplálkozik ez a határtalan optimizmus?

„Buy now, pay later”, hirdetik a portékáikat kedvezményes(nek látszó) hitellel kínáló üzletek Anglia szerte. Aztán, ha a kamatmentes időszak végén a vevő mégsem tudja teljes egészében kifizetni az áru ellenértékét, automatikusan egy másik, igen magas kamatú és akár évekig tartó hitel-megállapodás lép érvénybe, amiből akkor sem tud kiszállni, ha közben valahogy mégis előteremti a pénzt a tartozás rendezésére. Mindez ott van az apró betűs részben, de kinek van türelme azt elolvasni akkor, amikor már azon morfondírozik, hogy hogyan fog beférni az ajtón az új TV.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Ha én lennék David Cameron…

2016. február 18.

Mások életét mindig annyival könnyebb megoldani. Míg saját problémáinkra hosszasan keresgéljük az optimális választ, és közben csak halogatjuk a döntést, barátaink, ismerőseink gondjaira sokszor hajlamosak vagyunk csattanósan egyszerű megoldást javasolni.

A külső perspektíva és a kisebb érzelmi érintettség persze tényleg segítheti az új ötleteket, de a megoldás legtöbbször azért tűnik olyan egyszerűnek, mert sok más tényezőt, amit az érintettnek szintén figyelembe kell vennie a döntéshez, mi még csak nem is ismerünk. Ennek ellenére jól esik eljátszani a „nagy problémamegoldó” szerepét.

Nos, most engedjék meg, hogy egy bejegyzés erejéig én is ebben a szerepben tetszelegjek, és megosszam az olvasóval, hogyan tárgyalnék az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatáról David Cameron brit miniszterelnök helyében.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

(F)Élni és (f)élni hagyni?

2016. február 21.

Uniós csúcstalálkozó még sosem kezdődött rosszabb hangulatban, soha ennyi kölcsönös vádaskodás nem előzte meg, mint most. Harminc órás harc után persze, szokás szerint, mindenki győzött, de ez nem is történhetett másképp:egy állam-vagy kormányfő sem engedheti meg magának, hogy ne győztesként hagyja el a brüsszeli csatateret. A britek kedvéért az uniós jogrend megerőszakolva, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a szigetországnak kedve lesz maradni a klubban.A migránsok pedig továbbra is áramlanak, összhang, életképes uniós megoldás nincs, csak keményebb nyelvezet.

A hét elején több uniós tagállam állt vitában egymással, mint ahány nem, kiváló alaphangot szolgáltatva a valóban húsbavágó témákkal foglalkozó csúcsnak. Az egyébként korántsem új ötlet révén, hogy a görög-macedón határnál zárjon az EU, ha már a görög partoknál nem megy, a visegrádi négyeket most már az is megjegyezte, akinek eddig fogalma sem volt Közép-Európáról. Lehetett szidni őket nyugatról és északról, délről nácizni, mint a görögök, vagy a kohéziós pénzek megvonásával fenyegetőzni, mint az olasz miniszterelnök. Még azt a logikai bukfencet is sikerült többeknek bemutatni, hogy pont a szabályok szelektív alkalmazása ellen fellépő a V4-eket vádolták azzal, hogy szétverik Schengent a határok hathatós kontrolljának követelésével. Az eddig nagyon píszí Ausztria is jól belecsapott a lecsóba azzal, hogy maximálta a naponta átengedhető bevándorlók és menedékkérők számát, amit Juncker sem hagyott szó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy északon is elfogyott a türelem, s mind több helyen van határellenőrzés, Dániában még egy kis vagyonelkobzással megfűszerezve.

Teljes cikk

dr. Birkás Antal

politológus, evangélikus teológus

Krízis az anglikánoknál

2016. március 18.

Az Egyesült Királyság már nem keresztény ország többé – hirdették komolyabbnál komolyabb kiadványok már a múlt évezred legvégétől. A kérdést – hogy tudniillik az-e, vagy sem – eldönteni nem akarjuk, de a változások drámaiak: a számok mellett – amelyeket majd lentebb ismertetek – inkább csak egy személyes élmény elsőként: 2001-ben diákként tanulhattam Londonban, és a helyi anglikán gyülekezet alkalmaira jártam. A szomszédban egy másik keresztény felekezet árulta éppen a templomát, amelyet végül egy keleti vallás hívei vásároltak meg. Az eset sokkolt. Kicsit jobban utánajárva a helyzetnek döbbentem rá, hogy Anglia-szerte zárják be a templomokat, alakítják át őket hotellá, szórakozóhellyé vagy éppen más – nem keresztény – vallások szent helyeivé. Mi hát a helyzet?

A 2011-es népszámláláskor a lakosság 59 százaléka vallotta magát kereszténynek, 2001-ben ez a szám még 72 százalék volt! Az emberek ötöde pedig „vallástalan” - ez az adat 2001-ben még csak 15 százalék volt. Mindeközben az Anglikán Egyház tagsága és a rendszeresen templomba járók aránya még nagyobb arányban csökken. Nem véletlen, hogy többen megkérdőjelezik az államegyház létjogosultságát – köztük Keith Porteous Wood, a Nemzeti Szekuláris Társaság szóvivője.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Visszavágott Birodalom

2016. április 21.

Április 21-én tölti be 90. életévét II. Erzsébet brit uralkodó. A pragmatikus britek „hivatalosan” valamelyik június eleji szombaton ünneplik a mindenkori uralkodó születésnapját, mert ilyenkor még a ködös Albionban is lehet számítani a jó időre. Egy ilyen kerek évfordulón azonban az igazi születésnapról sem lehet megfeledkezni. Az 1952-ben, alig 26 évesen trónra lépett királynő óriási politikai és társadalmi változások tanúja lehetett, de uralkodása alatt birodalmának határai is módosultak, és rövid időn belül újabb változások következhetnek be.

Erzsébetben 10 éves koráig fel sem merült, hogy valaha uralkodó lesz. Nagyapja, V. György másodszülött fiának gyermekeként kiváltságos, de komoly felelősség nélküli életre számíthatott. Ám amikor 1936-ban nagybátyja, VIII. Edward a trón helyett az amerikai elvált asszonyt választotta, a család hirtelen és kissé felkészületlenül került a reflektorfénybe – aminek részleteit az Oscar díjas „A király beszéde” című film is feldolgozta.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

BREXIT: a tiltott gyümölcs

2016. június 10.

Két hét van hátra az Egyesült Királyság Európai Unió-s-tagságáról szóló népszavazásig, és a felmérések – hol a kilépőket, hol a maradókat helyezve az élre – rendkívül szoros eredményt jósolnak. De vannak, akik a tavalyi parlamenti választáshoz hasonló meglepetésre számítanak most is.

2015-ben egyetlen közvélemény-kutató cég sem prognosztizált konzervatív abszolút többséget a londoni parlamentben. Nyilvánvalóan Cameron sem számított erre, hiszen ha az egypárti kormányzásakár leghalványabb esélye is felsejlett volna előtte, aligha ígéri be az uniós tagságról szóló referendumot.

Teljes cikk