donaldtusk” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy kiszámíthatatlan csúcs dilemmái

2015. február 10.

Az uniós csúcstalálkozók általában jól előkészített forgatókönyvek alapján zajlanak. Minden évben van belőlük legalább négy, jó előre rögzített menetrenddel. A válság legsúlyosabb éveiben persze krízistanácskozás krízistanácskozást követett, hisz az eurózóna fennmaradása volt a tét, de a napirendet egyértelműen Brüsszel tartotta kézben. Most viszont még a legbennfentesebbek sem tudják megjósolni, mi fog történni csütörtökön.

Rendkívüli év – jellemzi mind gyakrabban 2015-öt a nemzetközi sajtó. Rendkívüli EU-csúcs most csütörtökön, amit pedig nem is a tényleg rendkívüli események miatt hívnak össze. Még tavaly év végén megegyeztek ugyanis az állam- és kormányfők, hogy februárban újraindítják a vitát a gazdasági és pénzügyi unióról. Igen ám, de a párizsi terrortámadások, a görög polgárok akarata és Ukrajna keleti határainak erőszakos újrarajzolása eltéríti a vitát. Az Európai Tanács novemberben beiktatott elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő valószínűleg nem így akart debütálni. Feltett szándéka volt, sokak örömére, hogy rövidebbé, ütősebbé és politikusabbá tegye a csúcstalálkozókat. Korábban ugyanis az állam- és kormányfők órákat töltöttek olyan papírok szövegezésével, amelyeket csak az adott témában jártas szakértők értettek, a cloud computing-től a széndioxid-kibocsátási kvótákig. Politikai vitákra szinte mániákusan csak az éjszakába nyúló vacsorákon volt mód, amikor azért – az ellenálló képesség függvényében – egy idő után mindenki végletesen elhasználódott. Így Európa sorsa egyre inkább már nem a politikusi képességeken, hanem az idegeken és a fizikai teherbíráson múlott.

Teljes cikk

A varsói gyors - úgy megy, mintha jönne

2015. május 26.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már a két héttel ezelőtti első elnökválasztási forduló is hidegzuhanyként érte Bronislaw Komorowskit és a kormányzó Polgári Platformot (PO), hiszen már akkor is Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltje végzett az élen. A Pünkösd vasárnapján tartott második fordulóban Duda növelni tudta előnyét és Komorowski 47 százalékos támogatottsága ellenében a szavazatok 53 százalékával tudott győzni. Augusztus 6-i beiktatását követően tehát ismét Jaroslaw és a néhai Lech Kaczynski pártja adja Lengyelország elnökét.

Lengyelország nem csak a történelmi hagyományok miatt fontos partnerünk. Mint Közép-Európa legnagyobb, s az Európai Unió 6. legnagyobb országa, jelentős politikai és gazdasági erőt képvisel, amit Budapesten soha sem szabad figyelmen kívül hagyni. A részleges történelmi sorsközösség okán sokszor találkozhatunk a két ország belpolitikáját érintő leegyszerűsítő magyarázatokkal, pártpolitikai analógiákkal, amelyek azonban a legtöbb esetben vagy a liberális vagy a konzervatív oldal előítéleteire, és/vagy a lejáratás szándékára vezethetők vissza. Holott mind a közép-európai régió, mind az uniós együttműködés jövője szempontjából fontos lenne, hogy Lengyelország és Magyarország egységesen tudjon fellépni. Lehetnek épp elegen, akik ezt az egységet kívülről próbálják bomlasztani, éppen ezért fontos lenne, hogy a kétoldalú viszonyban a minimálisra csökkentsük a lehetséges ellentétek mennyiségét.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Ha én lennék David Cameron…

2016. február 18.

Mások életét mindig annyival könnyebb megoldani. Míg saját problémáinkra hosszasan keresgéljük az optimális választ, és közben csak halogatjuk a döntést, barátaink, ismerőseink gondjaira sokszor hajlamosak vagyunk csattanósan egyszerű megoldást javasolni.

A külső perspektíva és a kisebb érzelmi érintettség persze tényleg segítheti az új ötleteket, de a megoldás legtöbbször azért tűnik olyan egyszerűnek, mert sok más tényezőt, amit az érintettnek szintén figyelembe kell vennie a döntéshez, mi még csak nem is ismerünk. Ennek ellenére jól esik eljátszani a „nagy problémamegoldó” szerepét.

Nos, most engedjék meg, hogy egy bejegyzés erejéig én is ebben a szerepben tetszelegjek, és megosszam az olvasóval, hogyan tárgyalnék az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatáról David Cameron brit miniszterelnök helyében.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Szmolenszk szelleme tovább kísért

2016. április 15.

Idén immáron hatodik éve, hogy 2010. április 10-én a katinyi megemlékezésre érkező lengyel elnök, Lech Kaczyński különgépe a szmolenszki repülőtér mellett földbe csapódott. A katasztrófában a köztársasági elnök, valamint 95 fős kísérete, köztük felesége, illetve a lengyel politikai, gazdasági és vallási elit prominens képviselői életüket vesztették. Április 10-ét a Tusk-kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította, így a szmolenszki katasztrófáról a kormányzat minden évben megemlékezik, az idei hatodik évforduló azonban az előzőekhez képest különlegesnek számít. 2010 óta ugyanis ez volt az első olyan megemlékezés, amikor a Kaczyński pártjának számító PiS kormányzati pozícióból vett részt, s ez a személyes érintettség miatt politikai feszültségek kialakulását eredményezte. Mindennek tükrében érdemes megvizsgálni, hogy a katasztrófa emléke hat év távlatában miként nehezedik rá a lengyel belpolitikára, illetve a lengyel-orosz kapcsolatok alakulására.

A szmolenszki katasztrófa évfordulójának közeledtével az indulatok először február elején lángoltak fel, amikor a PiS kormányzat védelmi minisztere, Antoni Macierewicz újraindította a légi katasztrófa részleteinek felderítésére irányuló vizsgálatot. A lengyel kormányzat ugyanis nem fogadja el az orosz kormány által elfogadott vizsgálati álláspontot, miszerint az elnöki különjárat a hibás fedélzeti jelzőkészülékek, valamint a pontos tájékozódást gátló köd miatt csapódott be a reptér melletti erdő területén.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Új kezdet Pozsonyban?

2016. szeptember 19.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az elmúlt hetekben az Unió minden szegletébe elszaladt annak érdekében, hogy a 27 tagállam állam- és kormányfője a pozsonyi hajókázás és tárgyalás után egybehangzóan arról beszéljen, hogy most már Isten bizony egyfelé húzva próbálják majd meg kirángatni az Unió szekerét a mostani kátyúból. A héten aztán Asselborn luxemburgi külügyminiszter Schulz EP elnökkel karöltve a magyar kormányfőhöz intézett keresetlen szavaival gondoskodott az izgalmak fokozásáról, így arról, hogy Tusknak nehezebb legyen a dolga a csúcson.

Persze abban nincs semmi meglepő, hogy ezek az urak jó időzítéssel, rendszeresen és látványosan elkezdenek aggódni a magyar jogállamiságért és a médiaszabadságért, meg úgy általában az európai értékekért a közép-európai országokkal összefüggésben. Pláne, ha mára egyértelmű: az európai közvélemény átfordulóban van, s a politikusok beszéde is keményedik a bevándorlás témájában. Még mielőtt valaki arra a következtetésre juthatna, a visegrádi négyeknek, netán Orbán Viktornak igaza volt (van), jobb, ha felemlegetjük, ő tulajdonképpen a patás ördög, vésse ezt mindenki az eszébe. Ehhez a felütéshez képest a csúcson született egy konszenzusos dokumentum, amely ha nagyon konkrétnak és tartalmasnak nem is nevezhető, de jóval földre szálltabb, mint a korábbiak. Még akár ki is sülhet belőle egy reálisabb irány, de azért persze legyünk csak óvatosak!

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

(EU) csúcsra járatott egyhelyben topogás

2016. december 19.

2016-ot biztosan senki nem fogja arany betűkkel beírni az Unió történelemkönyvébe. Nem csak az uniós gépezet csikorog, s mind élesebbek a belső konfliktusok, de a tagállamokban is – lásd a holland, brit, vallon és olasz példát – egyre többször mutatnak fügét a polgárok a kormányok elképzeléseire. A legpozitívabb, amit az Európai Unió 2016-os szerepléséről mondani lehet, hogy még létezik. Az évzáró Európai Tanács, az állam- és kormányfők csütörtöki tanácskozása hű volt az évhez: látjuk a problémákat, óvatosan szeretnénk is haladgatni, de képtelenek vagyunk az áttörésre, foglyai maradunk a saját narratívánknak. Ugyanakkor persze nagyon szeretnénk nemzetközi tényezők maradni.

Nem jutottak sokkal előbbre az Unió állam- és kormányfői a csütörtöki, egynaposra soványított csúcstalálkozón sem. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke valószínűleg érezte, ez nem lesz (pontosabban ez sem lesz) az áttörések fóruma, s ebből bőven elég egy nap is.Vagy egyszerűen csak véget akart vetni annak az egyébként nem túl logikus eddigi szokásnak, hogy kora este ülnek asztalhoz, s jól beleszaladnak az éjszakába, aztán másnap reggel félálomban folytatják. A rossz nyelvek szerint az a forgatókönyv Merkel asszony páratlan képességeihez volt igazítva…

Teljes cikk