davutoglu” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

A görög válság török szemmel: barátok lettek a bajban?

2015. július 09.

A görög válság érinti az ország minden szomszédját, így természetesen Törökországot is. A török társadalom amolyan szabadságharcnak tekinti a nemzetközi szervezetekkel szembefeszülő görög politikát és szimpatizál vele. A török kormánynak politikai céljain túl a gazdasági, pénzpolitikai szempontokra is figyelnie kell. A török líra árfolyama nem eshet áldozatul egy új regionális valutaválságnak. Törökország hamarosan két alapvető fontosságú gázvezetékkel is kapcsolódni fog Görögországhoz. Az európai menekültválságban pedig mindkét ország áldozatként tünteti fel magát, miközben a migránsok legnagyobb átengedői. Athént és Ankarát a görög hitelválság közelebb hozta egymáshoz. Nemcsak a két kormányt, hanem a két népet is.

A török társadalom szimpátiával és megértéssel figyeli a görög adósságválság újabb és újabb fordulatait. A véleményformáló újságírók, elemzők és egyetemi professzorok, pártpolitikai elkötelezettségeiktől függetlenül, igazolva látják, hogy mindaz, amit a nyugati világ intézményrendszeréről (főleg EU-ról és IMF-ről) gondolnak és írnak, az igaz. Mert megítélésük szerint a nyugati struktúrák önzők, lelketlenek és igazságtalanok. Törökországban eddig csak arról lehetett cikkezni, hogy a törökök mostoha gyermekei ennek a világnak. Most azonban már általánosabbak lehettek a vádak: az EU-ban és az IMF-ben a görögök is törökök sorsára jutottak.  

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Aleppó ostroma és a menekültkérdés – török szempontból

2016. február 12.

Törökország egyre inkább jelen van az európai politikai életben. Nem csak azért, mert leginkább ettől az országtól függ, hogy mennyi ázsiai és afrikai menekült lepi el Délkelet-Európát, s onnét más térségeket; hanem azért is, mert Törökország az egyetlen stabil hatalom a Közel- és Közép-Keleten. Mely ország lehetne más a partnere Németországnak, az Egyesült Királyságnak vagy Franciaországnak, ha Berlin, London és Párizs békességet akarna Szíriában, Irakban vagy másutt a térségben. Angela Merkel kancellár tudja leginkább Európában, hogy Törökország megoldhat számos olyan problémát, amely körmére égett több európai politikusnak, köztük magának a kancellár asszonynak is. Törökország képes lenne megállítani az Európára zúduló menekültáradat egyik fő vonalát.

De ezt Ankara csak akkor teszi, ha ezért az EU-tól kellő ellentételezést kap. Nem csupán pénzt, hanem ennél sokkal fontosabbat: „az európai utat.” Az EU-Törökország közötti tárgyalások tíz éve szünetelnek. Merkel ez év nyaráig 6 új fejezet megnyitását ígérte, de ebből még csak egy teljesült, de nyárig még van idő. A törökök számára azonban a legfontosabb ígéret, hogy a törökök 2016 nyarának végéig a tagállamoktól megkapják a vízummentes utazás lehetőségét. Mindkét fél sokat vár egymástól, de az EU és Törökország egyben bizonytalanok is egymásban. Ankarában is olvassák a német újságokat: mi lesz, ha Merkel asszony szerencsecsillaga leáldozik? A helyébe ülő új kancellárt is fogja majd kötni a német kormányfő adott szava? De a török elnök sem nevezhető a nyugat-európai világ legkedveltebb politikusának. Nem csak a bal- és liberális oldal kritizálja szinte naponta, hanem a konzervatív személyiségek is.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

A török elnök esete a CNN riporterével

2016. április 06.

Törökország az elmúlt években a nemzetközi politikai élet középpontjába került. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy válsággócok mellett fekszik, s a Törökország határai melletti zűrzavarok nem oldhatók meg Ankara bevonása nélkül. Másrészt azért, mert Törökország az elmúlt két-három évtizedben gazdasági, demográfiai és katonai súlya okán regionális erőközpont lett. Harmadrészt pedig azért, mert az Európába irányuló migrációs folyosó kulcs országa. Már nem csupán Törökországnak érdekes a nemzetközi közösség, hanem a nemzetközi politikai életnek is Törökország.

Ebben a rendszerben persze a dolgok többnyire nem mennek olajozottan vagy legalábbis úgy, ahogyan azt a meghatározó nemzetközi hatalmak fővárosaiban szeretnék. A 14 éve hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja nemzeti érdekérvényesítő külpolitikát folytat, amelynek alapelveit a jelenlegi miniszterelnök Ahmed Davutoğlu a „Stratégiai mélység” című könyvében már 2001-ben meghirdette. Ez szakítás a korábbi fél évszázad sodródó külpolitikájával és egy új kapcsolati rendszer kialakítása zajlik már egy évtizede hol sikeresen, hol sikertelenül.

Teljes cikk