davidcameron” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 12

Heckenast László

Újságíró, London

Tabuk és számok

2015. május 01.

Egy hét sincs hátra a május 7-én tartandó nagy-britanniai parlamenti választásokig, de még mindig megjósolhatatlan az eredmény. A csütörtök esti utolsó televíziós vita, ha lehet, még bizonytalanabbá tette az új kormány összetételét, mert Ed Miliband munkáspárti vezető kizárta a skót nacionalistákkal való bárminemű együttműködést, és David Cameron konzervatív miniszterelnök sem volt hajlandó nyilatkozni arról, kivel kötne koalíciót. Pedig szinte biztosnak tűnik, hogy egyikük sem lesz képes abszolút többséget szerezni.

A győztes mindent visz elve alapján működő választási rendszer egyik előnyeként azt szokták felhozni, hogy segít elkerülni a koalíciós kormányzást. Most viszont akárki alakít is kormányt, nagy valószínűséggel szüksége lesz egy vagy több kisebb párt – akár hivatalos, akár csak hallgatólagos – támogatására. Az új helyzet arra vezethető vissza, hogy miután a hagyományos nagy pártok politikai tabunak tekintettek és ezért a szőnyeg alá sepertek számos, a választók szignifikáns részét komolyan foglalkoztató kérdést, ezek a szavazók az ügyüket aktívan felkaroló alternatív pártok mögé sorakoztak fel.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Tisztelet a számoknak!

2015. május 08.

„Nem lehetett hagyni, hogy a számok mechanikus tisztelete megakassza a forradalmi folyamatot” – írta az 1947-es „kékcédulás” választásokról a Magyar Munkásmozgalom Története egyetemi jegyzet. A hál’ Istennek rég elfeledett tankönyvből való idézet tanárom, Nádasdy Ádám memóriájának végtelen kincsestárából származik, mert a mi generációnk számára már csak a szocializmus politikai gazdaságtana és az orosz nyelv (az angol szakon már az sem) volt kötelező tananyag.

Már nem emlékszem, hogy annak idején minek kapcsán került elő ez a nagyszerű mondat, de most, az angol választások előtti találgatások közepette hirtelen eszembe ötlött. Méghozzá akkor, amikor felmerült a lehetséges koalíciós kormányok legitimitása. Egyes vélemények szerint ugyanis ha egyik nagy párt sem tudott volna abszolút többséget szerezni, a legtöbb parlamenti helyet szerző pártnak kell megadni a lehetőséget a kisebbségi vagy koalíciós kormány alakítására, különösen akkor, ha az összes leadott szavazatból (a „popular vote”-ból) is ez a párt kapta a legtöbbet.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Erős kormány, nagy felelősség

2015. május 21.

A héten összeült a frissen megválasztott brit parlament, jövő szerdán pedig II. Erzsébet is a Westminster Palotába hajtat, hogy a felsőházi ülésteremben elmondja a „Királynő beszédét”, ami nem más, mint Őfelsége kormányának (a beszédben többször elhangzik a „my Government” kifejezés) törvényhozási programja. A választásokon váratlan győzelmet arató Konzervatív Pártnak és a kormánynak aligha kell attól tartania, hogy a Ház leszavazná a programját, mégsincsenek könnyű helyzetben.

A piaci alkudozás alapszabálya, hogy az eladó eleve magasabb, a vevő pedig alacsonyabb árat mond, mint ami még elfogadható számára, hogy az alku során aztán mindkettőjüknek legyen miből engednie. Így megy ez az isztambuli bazárban csakúgy, mint használtautó vásárláskor vagy éppen egy új álláshoz járó fizetés kialkudásakor.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Hadüzenet vagy béketárgyalás?

2015. május 27.

Zsúfolt hete van a brit miniszterelnöknek. Miközben a parlamentben megkezdődik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron egy sor tagállam vezetőjével is egyeztet a kérdésről, az Európai Bizottság elnökével pedig már hétfőn este személyes találkozót bonyolított.

Bár pünkösd hétfőn Nagy-Britanniában is munkaszünet volt, este hosszúra nyúlt munkavacsorán tárgyalt Cameron és Jean-Claude Juncker. A találkozóra nem Londonban, hanem a mindenkori miniszterelnök hivatalos vidéki rezidenciáján, Chequersben került sor – ennek egyik oka lehet a hétfői Bank Holiday, de akár Brüsszelnek szóló, angolosan kifinomult üzenetet is kiolvashatunk belőle. A két politikus ugyanis abban a szobában tárgyalt, ahol a hagyomány szerint Churchill a II. Világháború idején leghíresebb rádióbeszédeit írta.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A (magyar) munkásosztály helyzete Angliában

2015. június 11.

Miközben a brit parlamentben folyik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron miniszterelnök sorra keresi fel a tagállamok vezetőit, hogy felmérje, milyen engedményekre van esélye az Egyesült Királyság és Brüsszel kapcsolatának felülvizsgálata során. Az egyik, magyar szempontból különösen is kényes kérdés a tagállamokból érkező bevándorlás tervezett korlátozása. Ám arról, hogy ennyi közép-kelet-európai munkavállaló számára vonzó a brit munkaerőpiac, nem kizárólag az Uniós szabályozás tehet. S bár Friedrich Engelsnek a címben megidézett klasszikus műve messze nem erről a foglalkozási csoportról szól, a helyzet furcsaságára a legjobb (és a magyar egészségügy jövője szempontjából talán a legfontosabb) példa, az orvosok helyzete.

David Cameron korábban olyan igényt is megfogalmazott, hogy a szegényebb tagállamokból mindaddig ne áramolhasson szabadon a munkaerő Nagy-Britanniába, amíg a bérek között hatalmas különbségek vannak. Egy magyar orvos például hazai bérének akár tízszeresét is megkeresheti, ha a szigetországban vállal munkát. De ez azért is van így, mert a vendég-orvosok jóval kedvezőbb bérezésben részesülnek, mint a brit egészségügyi ellátó rendszer, az NHS által főállásban foglalkoztatott kollégáik.

Ez első hallásra furcsának tűnhet, hiszen a szabad munkaerő-vándorlás bírálói legtöbbször azzal érvelnek, hogy a szegényebb országokból érkező vendégmunkások leszorítják a helyi béreket. A Nagy-Britanniába érkező kelet-európai orvosok többsége azonban nem közvetlenül az NHS által foglalkoztatott főállású orvosként helyezkedik el, hanem ún. locum, azaz helyettesítő pozícióba kerül. Ezeket a pozíciókat pedig hagyományosan az egészségügyre szakosodott munkaerő közvetítő ügynökségek segítségével töltik be, ahol az NHS az ügynökséget fizeti, az orvos pedig – a 10-20%-os közvetítői jutalék levonása után – az ügynökségtől kapja meg a munkabérét.

Az ügynökségi díjak eleve magasabbak, mint amennyibe egy főállású orvos kerülne az egészségügynek, ráadásul ezek a privát ügynökségek sokkal rugalmasabb foglalkoztatási megoldásokat tudnak kínálni, mint egy állami kórház. Ez utóbbiban az orvosnak nem sok választása van: alkalmazottként dolgozva a teljes fizetése után fizet adót és társadalombiztosítási hozzájárulást, amit a munkáltató havonta le is von a béréből. Ezzel szemben egy ügynökség akár saját vállalkozásán keresztül is alkalmazhatja az orvost, ami az adózás, és különösen a társadalombiztosítás tekintetében lényegesen kedvezőbb feltételeket jelent.

Ez a rendszer persze teljesen érthető lenne akkor, ha az egészségügy csak vészhelyzetekben és átmenetileg alkalmazna ügynökségek által kiközvetített orvosokat és nővéreket. Ismerek azonban olyan orvosokat, akik hónapokig, vagy akár évekig dolgoznak locumként ugyanabban a kórházban, ugyanabban a pozícióban. Ami nemcsak, hogy lényegesen többe kerül az NHS-nek, mintha főállásban alkalmazná őket, de az adóoptimalizálási lehetőségek következtében a kifizetett munkabérből az egészségügy büdzséjébe visszakerülő járulékok is alacsonyabbak.

Az ügynökségek által kiközvetített orvosok és nővérek bére ma már évi 3,3 milliárd font (több mint 1400 milliárd forint) kiadást jelent az NHS-nek, amit az egészségügyi miniszter szerint korlátozni kell. Jeremy Hunt a napokban jelentette be, hogy nemcsak maximálni fogják az ügynökségek részére kifizethető díjakat, hanem a jövőben csak megfelelően akkreditált ügynökségeket vehetnek majd igénybe az NHS intézmények.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra bezárulna a brit egészségügy a külföldi orvosok előtt. A brit orvosképzés egyelőre nem tud lépést tartani a népesség és a várható életkor növekedése és az egészségügyi ellátás kiterjesztése által támasztott igényekkel. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a locum pozíciókban csak rövidebb ideig, és a jelenleginél alacsonyabb bérezés mellett fogják alkalmazni az orvosokat. A konzervatívok ugyanis választási kampányukban azt ígérték, hogy sem a személyi jövedelemadó, sem a társadalombiztosítási hozzájárulás sem pedig az ÁFA mértékét nem emelik – és ezt törvénybe is fogják iktatni. Sőt, George Osborne pénzügyminiszter szerda esti MansionHouse-beli beszédében még olyan törvényt is beígért, amely előírja a mindenkori kormánynak, hogy növekedő gazdaság esetén a költségvetés mérlegének pozitívnak kell lennie.

Ha a kormányzat ilyen mértékben korlátozza a mozgásterét a költségvetési bevételek növelése, illetve a hitelfelvétel terén, és választási ígéreteihez híven továbbra is fenn kívánja tartani az univerzális és az igénybevétel helyén ingyenes egészségügyi ellátást, nem kerülheti el az NHS költségeinek csökkentését. De attól tartok, hogy a magyar orvosok számára még így is megmarad a brit munkaerőpiac vonzereje.

És akkor már csak a legfőbb kérdés vár válaszra: vajon mindez a sok átalakítás megfelelő eszköz lesz-e annak érdekében, hogy a brit polgárok az uniós tagság fenntartására adják majd voksukat?

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A migráció esete a brit euroszkepticizmussal

2015. szeptember 06.

A múlt heti, több mint 70 áldozatot követelő ausztriai menekült-tragédiát követően a brit sajtó is felfigyelt a „balkáni útvonalra”, és ez a figyelem azóta sem lankad. Pedig már a 2015 első negyedévi statisztikák is – amelyek most az itteni lapokban is megjelentek – magukért beszélnek: Németország (73.120) után Magyarországon (32.810) adták be a legtöbb menekültkérelmet, többen, mint Olaszországban vagy Svédországban. De hát a Földközi-tengeren évek óta érkező migránsok kérdése is csak akkor került igazán előtérbe, amikor idén áprilisban 900 ember fulladt a tengerbe.

Ahogy akkor Szicíliából, kedden este Budapestről, a Keleti pályaudvar elől jelentkezett be élőben a BBC tudósítója, és azóta már a híradók műsorvezetői is innen konferálják fel a bejátszásokat. Az egyik első riportban egy fiatal migráns azt mondta: úgy megütötték, hogy vérzett az orra. A pártatlanságára és tárgyilagosságára oly büszke BBC azonban aznap este nem adott lehetőséget a magyar hatóságoknak, hogy reagáljanak, miközben Angela Merkel a szabályokat be nem tartó országokat bíráló megjegyzése bekerült a jelentésbe.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Britek az Unióban – értelem és érzelem

2015. október 13.

A Konzervatívok múlt heti kongresszusával lezárult brit párt-konferencia szezon is megerősítette: a májusi választásokon váratlanul abszolút többséget szerző konzervatívok a vártnál biztosabb pozícióban kormányozhatnak, és a politikai játéktér középvonala felé elmozdulva a 2020-as választásokra szavazóbázisukat is kiszélesíthetik. A kormány mégsem tudja minden erejét a gazdaság megerősítésére és a ígért belső reformok megvalósítására fordítani, mert továbbra is fejük fölött Damoklész kardja, amit ráadásul saját maguk függesztettek oda: az Európai Unióról szóló népszavazás.

Alex Salmond, a Skóciában elsöprő győzelmet arató Skót Nemzeti Párt (SNP) volt vezetője a választások után azt jósolta, hogy a Konzervatívok mindössze 12 fős többsége hónapokon belül erodálódni fog. Ehelyett azonban – a Liberális Demokraták szinte teljes megsemmisülése után – egyedüli váltópártként megmaradt Munkáspárt erodálta önmagát azzal, hogy a szélsőbalos Jeremy Corbynt választotta meg pártvezérnek. Ezzel nem csupán a párt választási esélyei zuhantak a mélybe, hanem a parlamenti frakció éles megosztásával a kormányt sem tudja olyan hatékonysággal kordában tartani, mint ahogyan az a „fékek és ellensúlyok” szellemében Őfelsége Ellenzékének feladata volna.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron Budapesten

2016. január 07.

David Cameron magyarországi tárgyalásainak egyik témája alighanem az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyának újradefiniálása, ezen belül pedig a nem brit állampolgároknak járó szociális juttatások korlátozása lesz. A tervezett intézkedések elsősorban a 2004 után csatlakozott államokat – köztük Magyarországot – érintik, de a szigetország esetleges kilépése ennél jóval súlyosabb következményekkel járhat a középkelet-európai régió számára.

Minden nagyvállalatnak van stratégiája. De ha változnak a körülmények – mert például kiderül, hogy a vásárlók inkább az egyik, semmint a másik terméküket kedvelik, vagy például összeomlik egy fontos piacuk – egyetlen részvényes sem fogja számon kérni a vezetéstől, hogy mért nem hajtották végre az eredeti stratégia minden lépését. Sőt, azt várják el, hogy a cég dinamikusan alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Ha én lennék David Cameron…

2016. február 18.

Mások életét mindig annyival könnyebb megoldani. Míg saját problémáinkra hosszasan keresgéljük az optimális választ, és közben csak halogatjuk a döntést, barátaink, ismerőseink gondjaira sokszor hajlamosak vagyunk csattanósan egyszerű megoldást javasolni.

A külső perspektíva és a kisebb érzelmi érintettség persze tényleg segítheti az új ötleteket, de a megoldás legtöbbször azért tűnik olyan egyszerűnek, mert sok más tényezőt, amit az érintettnek szintén figyelembe kell vennie a döntéshez, mi még csak nem is ismerünk. Ennek ellenére jól esik eljátszani a „nagy problémamegoldó” szerepét.

Nos, most engedjék meg, hogy egy bejegyzés erejéig én is ebben a szerepben tetszelegjek, és megosszam az olvasóval, hogyan tárgyalnék az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatáról David Cameron brit miniszterelnök helyében.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron játszmája

2016. március 08.

Legutóbbi bejegyzésemben – még a február 18-19 EU csúcs előtt – arról írtam, milyen könnyű mások életét megoldani, és ennek apropóján felvázoltam egy tárgyalási stratégiát, amelyet David Cameron helyében követnék. Nos, a kívülállók kéretlen tanácsánál csak az bosszantóbb, amikor később hozzáteszik: Ugye, megmondtam. De nem tudok ellenállni a kísértésnek.

David Cameron éjszakába nyúló brüsszeli tárgyalásai után még a hét végén összehívta a kabinetet, és azzal tárta miniszterei elé a megállapodást, hogy a kormány az egyezmény alapján az Uniós tagság mellett fog kampányolni. A miniszterelnök – az euroszkeptikusok nyomására – már korábban jelezte, hogy a miniszterek egyénileg a hivatalos állásponttal szembe is helyezkedhetnek, anélkül, hogy le kellene mondaniuk kormányzati pozíciójukról.

Teljes cikk