ciprasz” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy kiszámíthatatlan csúcs dilemmái

2015. február 10.

Az uniós csúcstalálkozók általában jól előkészített forgatókönyvek alapján zajlanak. Minden évben van belőlük legalább négy, jó előre rögzített menetrenddel. A válság legsúlyosabb éveiben persze krízistanácskozás krízistanácskozást követett, hisz az eurózóna fennmaradása volt a tét, de a napirendet egyértelműen Brüsszel tartotta kézben. Most viszont még a legbennfentesebbek sem tudják megjósolni, mi fog történni csütörtökön.

Rendkívüli év – jellemzi mind gyakrabban 2015-öt a nemzetközi sajtó. Rendkívüli EU-csúcs most csütörtökön, amit pedig nem is a tényleg rendkívüli események miatt hívnak össze. Még tavaly év végén megegyeztek ugyanis az állam- és kormányfők, hogy februárban újraindítják a vitát a gazdasági és pénzügyi unióról. Igen ám, de a párizsi terrortámadások, a görög polgárok akarata és Ukrajna keleti határainak erőszakos újrarajzolása eltéríti a vitát. Az Európai Tanács novemberben beiktatott elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő valószínűleg nem így akart debütálni. Feltett szándéka volt, sokak örömére, hogy rövidebbé, ütősebbé és politikusabbá tegye a csúcstalálkozókat. Korábban ugyanis az állam- és kormányfők órákat töltöttek olyan papírok szövegezésével, amelyeket csak az adott témában jártas szakértők értettek, a cloud computing-től a széndioxid-kibocsátási kvótákig. Politikai vitákra szinte mániákusan csak az éjszakába nyúló vacsorákon volt mód, amikor azért – az ellenálló képesség függvényében – egy idő után mindenki végletesen elhasználódott. Így Európa sorsa egyre inkább már nem a politikusi képességeken, hanem az idegeken és a fizikai teherbíráson múlott.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Tragédia, komédia, tragikomédia?

2015. február 25.

„A német asszony azt mondta, mindenkinek meg kell csinálnia a házi feladatát” – újságolta első osztályos kisfiam, felháborodva, hogy még idegenek is ilyenekre emlékeztetik. Állatos videók megtekintése közben ugyanis az aktuális görög híreket is átfutottuk gyorsan az interneten. Szegény gyerek, magára vette a német kancellár intelmeit…

A görög történet az ókori hagyományokhoz méltóan nem szűkölködik drámai fordulatokban. 2010 óta két mentőcsomag, többszöri kormányváltás, diktátumok, vétók és engedmények, folyamatos tüntetések. Nem tudjuk, hány felvonásból áll a mű, s a vége komédia vagy tragédia lesz-e. Azt azonban világosan látjuk, azzal, hogy a Sziriza megnyerte a január végi választásokat, legalábbis új felvonás kezdődött.

Teljes cikk

Ott a Demokrácia bölcsője – itt Európa motorja

2015. március 24.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Képzeljük csak el, hogy milyen cifra gondolatok villanhattak be a német kancellárnak, miközben a közös sajtókonferencián a görög miniszterelnököt hallgatta. Ciprasz az európai mentőcsomagok káros hatásáról filozofált hosszasan, a megszorítások rémes társadalmi következményeiről merengett. A kancellár fejében pedig még élénken él azoknak a szavazásoknak az emléke, amikor a saját frakcióját is voltaképp meg kellett zsarolja, hogy a mentőcsomagot a parlamenti többség elfogadja.

A görög miniszterelnök hétfői hivatalos berlini látogatása persze tele volt udvariaskodással. Ugyanakkor mindazon konfliktusok után, amelyeket a két ország kapcsolata az elmúlt hetekben átélt, már az udvariaskodás képi megjelenése is nyugtatólag hatott a görög közvéleményre. A kicsit Robin Hoodként fellépő Ciprasz jó taktikai érzékkel vette a lapot, tudta, hogy az udvarias német gesztusok mellett minden durcáskodás visszatetsző lenne.

Teljes cikk

Pénzügyi csőd – politikai siker

2015. július 06.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ahogy Varoufakisz görög pénzügyminiszter tegnap késő este egy szál pólóban a mikrofonhoz lépett, maga volt a megkomponált spontaneitás. Megszokhattuk már, hogy a forradalmár külső önmagában is üzenet, azt akarja mondani, hogy a néppel a népért a görög kormány mindenre képes. Akár még rokonszenvesnek is találhatnánk innen, a fülkeforradalom és az unortodoxia hazájából, ahol annak idején mi is harcot hirdettünk a nemzetközi pénzvilág különböző rendű-rangú erőcsoportjai ellen, igyekeztünk megszabadulni az általuk ránk rótt szabályoktól, feladatoktól. Öt év elteltével, makrogazdasági adatainkat látva pénzügyi elemzők, bankárok és eurokraták el is ismerik: Magyarország többre ment az unortodoxiával, mint ahogy ők azt el tudták volna képzelni.

Na de pont Görögországban mekkora esélye lehet az unortodoxiának?

Teljes cikk

Takács Martin

Nemzetközi tanulmányok szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

Valóban Ciprasz lesz-e Putyin trójai falova?

2015. július 08.

Az orosz-görög viszonyban választóvonal Alexisz Ciprasz, görög miniszterelnök áprilisi moszkvai látogatása, ami eredménytelensége ellenére komoly aggodalmat ébresztett az EU döntéshozóinak körében. Szintén elgondolkodtató a görög miniszterelnök szentpétervári látogatása két héttel a feltételezett államcsőd előtt, nem is beszélve a Ciprasz-Putyin telefonbeszélgetésről, közvetlenül a népszavazás után. A történtek fényében jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy valóban van-e arra reális esély, hogy az Uniós, illetve IMF-forrásokat megkerülve Görögország Moszkvától kapjon pénzügyi gyorssegélyt?

A kérdést az objektivitás érdekében a két fél motivációinak, külpolitikai stratégiájának és gazdasági kapacitásainak szemszögéből érdemes megvizsgálni. Görögország, valamint Ciprasz esetében a helyzet egyértelmű. A választási győzelem és a kormányzás megkezdése után az új kormánynak szembesülnie kellett az ország mozgásterének korlátozott voltával. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde kijelentette: ha Athén június 30-ig nem törleszti 1,6 milliárd eurós (nagyságrendileg 500 milliárd forintos) tartozását, az IMF fizetésképtelennek minősíti az országot, ami a 7,2 milliárd eurós (2250 milliárd forintos) EU-mentőcsomag meghosszabbítását is veszélyezteti. A hitelezők takarékossági követelései (adók növelése, valamint a nyugdíjak megvágása) pedig politikailag vállalhatatlanok a Syriza-kormány számára, ami a népszavazás eredményében is visszaköszön. Az éles retorikát a görög társadalom többsége támogatja, azonban a külső finanszírozás szüksége továbbra is fennáll.

Teljes cikk

Ki fizeti az ouzo árát?

2015. július 15.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A Görögország sorsáról szóló uniós megállapodás visszhangja egyértelmű: a nagy és erős tagállamok, s persze mindenek előtt Németország ráerőszakolta akaratát mindenki másra. Nincs hiány a drámai kommentárokban: Görögország elvesztette szuverenitását, a görög kormányt megpuccsolták. Ciprasz miniszterelnök kedd esti interjújában Európa szétesését vetítette előre, mondván: „Európa nem Schäuble úré.”

A történtek képi megjelenítése még hatásosabb. A német pénzügyminiszter kerekesszéke lánctalpakon, a szokásos nácizós áthallás itt-ott. Vezető amerikai közgazdászok is kritizálják a feltételek keménységét, az együttérzés teljes hiányát vetve Schäuble szemére. Kritikus hangok Európából is hallhatók. Az elnökséget adó Luxemburg külügyminisztere  a Stuttgarter Zeitung hasábjain nagyobb visszafogottságot kér a németektől – persze csak óvatosan: Németország olyan erős, hogy nincs is szüksége arra, hogy erejét kimutassa. Mindez csak felesleges rossz érzéseket kelt – mondja Jean Asselborn.

Teljes cikk