budapest” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Erdei Flóra

Média/kommunikáció szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

Olimpiát Budapesten!

2015. június 15.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) múlt szerdai közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. Kezd tehát komolyabbra fordulni olimpiai pályázatunk ügye, éppen ezért érdemes felidézni a más országok pályázataihoz kapcsolódó híreket is. Az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy egy ország számára elengedhetetlen az olyan tudatos sportdiplomáciai stratégia megtervezése, mellyel az állampolgárok is azonosulni tudnak. Úgy tűnik azonban, hogy – ebből a szempontból legalábbis - az Egyesült Államok magas szinten működő „sportgépezetébe” egy kis porszem kerülhetett a 2024-es olimpiai pályázat kapcsán. Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) januárban ugyanis úgy döntött, hogy a lehetséges helyszínek közül Boston városát indítja a 2024-es ötkarikás játékok megrendezéséért folytatott versenyben. Maguk a bostoniak azonban korántsem állnak egy emberként a kezdeményezés mögé.

A döntéshozó testület szavazásán a keleti parti nagyváros olyan metropoliszokat utasított maga mögé, mint Los Angeles, San Francisco vagy épp Washington. Ezzel szemben a márciusi közvélemény-kutatás szerint a város lakóinak mindössze 36%-a támogatja a pályázatot, mintegy fele pedig egyenesen ellenzi azt. Az amerikai sportdiplomaták helyzetét nehezíti a Nemzetközi Olimpia Bizottság új határozata, melynek értelmében egy pályázat végső sikerének alapfeltétele az esemény honi támogatottsága. A pártfogás hiányát a Boston 2024 nevet viselő szervezőbizottság is érzi, ezért a szervezet élén nemrég személyi változás történt. John Fish üzletembert Steve Pagliuca, a Celtics kosárlabdacsapat társtulajdonosa váltotta. Fish sikerrel vette az indulási jog kiharcolásához vezető út akadályait - kamatoztatva kiterjedt, főként az építőiparban meglévő üzleti kapcsolatait. Azonban a következő, legalább ilyen fontos lépés – a közvélemény megnyerése – már túl nagy falatnak bizonyult számára. Mivel utódja sokkal empatikusabb vezető hírében áll, a bostoni szervezők okkal reménykednek a támogatottság növekedésében.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Hova vezet az Új Selyemút?

2015. július 11.

A magyar sajtóban kevés figyelmet kap Kína grandiózus kereskedelmi és fejlesztési projektje, az Európát és Kelet-Ázsiát összekötő Új Selyemút. A Föld népességének 64 százalékát és a világ GDP-jének 29 százalékát érintő vállalkozás a kínai külpolitika zászlóshajójaként és az ázsiai nagyhatalmi sakkjátszma részeként jelenik meg.

Már-már elcsépelt a Kína nagyhatalmi felemelkedésének mikéntjére vonatkozó kérdésfeltevés, mégis ez a nemzetközi politika következő évtizedeinek egyik legfontosabb témája. A 2012 novemberében pártfőtitkárrá, 2013 márciusában pedig elnökké választott Hszi Csin-ping tovább árnyalta a választ arra a kérdésre, hogy kínai nagyhatalmi ambíciók hogyan is valósíthatóak meg békés úton. A békés felemelkedés doktrínája persze nem valamifajta naiv idealizmus kifejeződése. Épp ellenkezőleg: abból a reálpolitikai felismerésből ered, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet, katonai erőviszonyok és az amerikai-kínai pénzügyi-gazdasági kölcsönös egymásrautaltság mellett a kínai politikai hatalom kiterjesztésére csak így van esély.

Teljes cikk

Erdei Flóra

Média/kommunikáció szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

Olimpiai pályázat - illusztris társaságban

2015. szeptember 01.

Budapesttel együtt eddig öt helyszín jelezte részvételét a 2024-es Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogáért folyó versenyben. Fővárosunkon kívül biztos pályázóként tekinthetünk Hamburg, Róma, Párizs és Torontó nagyvárosaira. Emellett Baku illetve a nemrég visszavonulót fújó Boston helyett amerikai források szerint Los Angeles fontolgatja a pályázást. Sok idejük azonban már nem maradt az illetékes olimpiai bizottságoknak; szeptember 15-ig, azaz nagyjából két héten belül véglegesíteniük kell indulási szándékukat.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) két év múlva, 2017 szeptemberében a perui Limában hirdeti ki a 9 év múlva esedékes játékok házigazdáját. Közelmúltban hozott határozatában a NOB eltörölte a szűkített listát, azaz az eredeti jelöltek végig versenyben maradnak. Az olimpiai bizottság így előzné meg a gazdasági és politikai okokból történő visszalépéseket, melyek sok bonyodalmat okoztak többek között a 2022-es téli játékok helyszínének kiválasztása során. Az eredetileg München-t kandidáló németek ugyanis kénytelenek voltak visszakozni, ugyanis a 2013-as népszavazáson az állampolgárok többsége elutasította, hogy a bajor város adjon otthont a téli sportok legfontosabb seregszemléjének.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron Budapesten

2016. január 07.

David Cameron magyarországi tárgyalásainak egyik témája alighanem az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyának újradefiniálása, ezen belül pedig a nem brit állampolgároknak járó szociális juttatások korlátozása lesz. A tervezett intézkedések elsősorban a 2004 után csatlakozott államokat – köztük Magyarországot – érintik, de a szigetország esetleges kilépése ennél jóval súlyosabb következményekkel járhat a középkelet-európai régió számára.

Minden nagyvállalatnak van stratégiája. De ha változnak a körülmények – mert például kiderül, hogy a vásárlók inkább az egyik, semmint a másik terméküket kedvelik, vagy például összeomlik egy fontos piacuk – egyetlen részvényes sem fogja számon kérni a vezetéstől, hogy mért nem hajtották végre az eredeti stratégia minden lépését. Sőt, azt várják el, hogy a cég dinamikusan alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.

Teljes cikk

Területvédelem vagy globális hatalom?

2016. február 01.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Egy évvel ezelőtt jelent meg az első írás a Messzelátón „Látnok és szemorvos – Merkelre várva” címmel*. A német kancellár budapesti látogatása előtt akkoriban arról írtam, hogy a magyar miniszterelnök Európa- és társadalompolitikai víziója olykor mennyire ellentétben áll ridegen kalkuláló német kollégájának hozzáállásával. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, a Rajnán és a Spreen, ezért nem hittem volna, hogy az akkori cím ma is aktuális lesz, igaz, pont fordított értelemben. A víziókkal kapcsolatos értetlenség ma nem a Budapestről, hanem a Berlinből származó gondolatokat övezi. A menekültek végtelen befogadásának lehetőségével kapcsolatos vízió pedig már nem pusztán a magyar „szemorvos” diagnózisa szerint kóros – hovatovább egy kontinens méretű konzílium ért egyet a látleletben, még ha a terápiára vonatkozó álláspontok egyelőre különböznek is.

Most is Merkelre várunk – immáron földrajzi elhelyezkedéstől és párthovatartozástól függetlenül. Arra várunk, hogy kimondja: amiről azt hitte, „Wir schaffen das”, vagyis hogy megoldjuk, egyszerűen nem oldható meg. Újabb és újabb határidők keringenek – most éppen a február közepe, mint az eddigi politika felülvizsgálatának végső időpontja, a március 12-i tartományi választások kampányának véghajrája. Már olyanok is megkérdőjelezik a kancellár cselekedeteinek racionalitását, akik korábban rendíthetetlen fegyverhordozói voltak. S miközben egy nagyon is gyakorlati kérdés megoldásának lehetőségéről van szó, közben a politikai-filozófiai háttérben is komoly változások zajlanak. Voltak ugyebár eddig a nemzetállamok konzervatív hívei és a globalizáció liberális papjai. Utóbbiak pápája az a Jürgen Habermas, aki a bevándorlásban is azt az üdvöt látja, melynek következtében a nemzetállami keretek végleg elvesztik létjogosultságukat, s akinek gondolatait nemrég a magyar miniszterelnök is nyilvánosan pellengérre tűzte.

Teljes cikk