brüsszel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Összekovácsol vagy szétfeszít?

2015. március 07.

Az elmúlt év Brüsszelben azzal zárult, hogy az állam- és kormányfők rábólintottak Juncker bizottsági elnök nagyívű európai beruházásélénkítő csomagjára. Erről a sajtó is bő terjedelemben tudósított. Arról azonban kevesebb hír látott napvilágot, hogy az Unió legáltalánosabb politikai kérdéseit tárgyaló Általános Ügyek Tanácsa december közepén áldását adta egy dokumentumra, mely a jogállamiság tiszteletben tartását kívánja biztosítani.

Nézzük, mit is jelent ez a nyakatekert megfogalmazás. Még 2013 márciusában a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Unió dolgozzon ki egy eljárást, melyet abban az esetben kellene alkalmazni, ha egy tagállam rendszerszerűen megsérti a jogállamiság alapelveit. Ne legyen illúziónk: a kezdeményezést, bármennyire is magyarázták a dokumentum szerzői, hogy nem rólunk szól, az elmúlt évek magyarországi fejleményei váltották ki. A kiindulópontjuk az volt, miként támaszthat elvárást más országokkal szemben az Unió, különös tekintettel a tagjelöltekre a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén, ha ezek érvényesülését saját tagállamaiban sem tudja maradéktalanul biztosítani és kikényszeríteni. Ott van ugyan az atombombaként aposztrofált hírhedt 7. cikk az Unió alapító szerződésében, mely pontosan leírja, miként kell eljárni, amennyiben egy tagállam megsérti az Unió alapértékeit, de úgy érezték, kellene valami puhább fegyver, amivel az eltévedt báránykát még időben vissza lehet terelni a karámba.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Enyergetyicseszkij Szojuz: Brüsszel titkos fegyvere?

2015. március 26.

Az Európai Energiaunió koncepciója talán a leggrandiózusabb uniós elképzelés a monetáris unió megteremtése óta. Nagynevű közgazdászok vehemensen állnak ki a közös uniós energiapolitika (és energiapiac) megteremtése mellett. Érezhető, hogy senki sem szeretne lemaradni az új brüsszeli expresszről – kivéve azokat, akik mindezt már a moszkvai gyorsról figyelik.

A közös energiapiac megteremtése mindig is kardinális kérdés volt az Európai Unión belül, hiszen az EU28 együttesen a világ legnagyobb energiapiaci szereplője lenne. Ám egy olyan kontinensen, ahol még 70 éve is egymás polgárait mészárolták az immáron egy szövetségben lévő államok, semmilyen hasonló kezdeményezés nem megy könnyen. Az Egyesült Államokban példának okáért az egyesített és liberalizált gázpiacot 70 év munkájával teremtették meg, a természetes piaci és politikai evolúcióra bízva azt. Az EU pedig szinte fennállása óta revolúciók sorát kísérli meg végrehajtani, legyen szó a közös valutáról, vagy akár most az Energiaunióról. A sok kritika ellenére becsülendő, hogy egy ennyire érdek- és értéktörésvonalak által szabdalt szövetség akár csak neki is veselkedik egy ilyen horderejű ügynek. Valahogy az Unió minden hasonló problémája kicsit olyan, mintha az lenne a mottónk, hogy ami nem öl meg, az megerősít – elvégre elég Görögországra vagy a nagybeteg spanyolokra és olaszokra nézni, és látjuk-érezzük, hogy bizony sok sebből vérzünk még, de azért csak-csak állunk a lábunkon.

Teljes cikk

Brüsszelbe érkezett Antall József

2015. április 01.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ritkán történik meg, hogy magyar politikusnak szobrot emelnek egy európai intézményben. Mi Magyarországon persze tudjuk, tudni véljük, hogy ki mindenki érdemelné ezt ki, öntudatosan soroljuk jelöltjeinket.

Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy máig velünk él az ellenállás lelkülete, ami sokakat gyanakvóvá tesz minden olyan kezdeményezés láttán, ami egy nagyobb egység részeként tekint Magyarországra. Nem rendkívüli jelenség ez, hiszen amerre csak nézünk,arról folyik a vita, hogy hol ér véget a nemzeti, állami szuverenitás és kezdődik az európai illetékesség, recseg-ropog az intézményrendszer.

Teljes cikk

Nem üzenünk Brüsszelnek - elmondjuk személyesen!

2015. május 19.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az idei Károly-díjat Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta. A díjazott az átadás helyszínétől, Aachen városától néhány kilométerre született, s ott indult politikai karrierje. Schulz azok közé a baloldali politikusok közé tartozik, akik valóban egyszerű körülmények közül indulva, autodidakta módon szívták magukba a tudást. Könyvkereskedőként indult, mint Johannes Rau, korábbi szövetségi elnök, így azoknak a szociáldemokratáknak a népes táborát erősíti, akik akár könyvesként, vagy nyomdászként is, a leírt szó fizikai valóságával szembesültek először, s csak azután kezdtek elmerengeni a leírtak tartalmán – s így messzire jutottak.

A Schulzot laudáló szövegekben sok minden elhangzott Európa válságáról, a parlamentarizmus erősítéséről, az európai kishitűség és önzés visszásságairól, mint ahogy számos hasonló gondolat olvasható a díj indoklásában is. Szerepel azonban egy idézet ebben a bizonyos indoklásban, mely magától a díjazottól származik: „A demokrácia vitát igényel, a láthatóság vitát igényel. Nem önmagáért, hanem hogy a legjobb eredményre jussunk. Mert a vita alternatívákat mutat fel(...) Igen, én igyekezni fogok hivatali időszakomban az Európai Parlamentet valóban a viták helyszínévé tenni – mindezt annak érdekében, hogy a parlament mint intézmény, és az európai demokrácia ezáltal erősödjenek.”

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A (magyar) munkásosztály helyzete Angliában

2015. június 11.

Miközben a brit parlamentben folyik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron miniszterelnök sorra keresi fel a tagállamok vezetőit, hogy felmérje, milyen engedményekre van esélye az Egyesült Királyság és Brüsszel kapcsolatának felülvizsgálata során. Az egyik, magyar szempontból különösen is kényes kérdés a tagállamokból érkező bevándorlás tervezett korlátozása. Ám arról, hogy ennyi közép-kelet-európai munkavállaló számára vonzó a brit munkaerőpiac, nem kizárólag az Uniós szabályozás tehet. S bár Friedrich Engelsnek a címben megidézett klasszikus műve messze nem erről a foglalkozási csoportról szól, a helyzet furcsaságára a legjobb (és a magyar egészségügy jövője szempontjából talán a legfontosabb) példa, az orvosok helyzete.

David Cameron korábban olyan igényt is megfogalmazott, hogy a szegényebb tagállamokból mindaddig ne áramolhasson szabadon a munkaerő Nagy-Britanniába, amíg a bérek között hatalmas különbségek vannak. Egy magyar orvos például hazai bérének akár tízszeresét is megkeresheti, ha a szigetországban vállal munkát. De ez azért is van így, mert a vendég-orvosok jóval kedvezőbb bérezésben részesülnek, mint a brit egészségügyi ellátó rendszer, az NHS által főállásban foglalkoztatott kollégáik.

Ez első hallásra furcsának tűnhet, hiszen a szabad munkaerő-vándorlás bírálói legtöbbször azzal érvelnek, hogy a szegényebb országokból érkező vendégmunkások leszorítják a helyi béreket. A Nagy-Britanniába érkező kelet-európai orvosok többsége azonban nem közvetlenül az NHS által foglalkoztatott főállású orvosként helyezkedik el, hanem ún. locum, azaz helyettesítő pozícióba kerül. Ezeket a pozíciókat pedig hagyományosan az egészségügyre szakosodott munkaerő közvetítő ügynökségek segítségével töltik be, ahol az NHS az ügynökséget fizeti, az orvos pedig – a 10-20%-os közvetítői jutalék levonása után – az ügynökségtől kapja meg a munkabérét.

Az ügynökségi díjak eleve magasabbak, mint amennyibe egy főállású orvos kerülne az egészségügynek, ráadásul ezek a privát ügynökségek sokkal rugalmasabb foglalkoztatási megoldásokat tudnak kínálni, mint egy állami kórház. Ez utóbbiban az orvosnak nem sok választása van: alkalmazottként dolgozva a teljes fizetése után fizet adót és társadalombiztosítási hozzájárulást, amit a munkáltató havonta le is von a béréből. Ezzel szemben egy ügynökség akár saját vállalkozásán keresztül is alkalmazhatja az orvost, ami az adózás, és különösen a társadalombiztosítás tekintetében lényegesen kedvezőbb feltételeket jelent.

Ez a rendszer persze teljesen érthető lenne akkor, ha az egészségügy csak vészhelyzetekben és átmenetileg alkalmazna ügynökségek által kiközvetített orvosokat és nővéreket. Ismerek azonban olyan orvosokat, akik hónapokig, vagy akár évekig dolgoznak locumként ugyanabban a kórházban, ugyanabban a pozícióban. Ami nemcsak, hogy lényegesen többe kerül az NHS-nek, mintha főállásban alkalmazná őket, de az adóoptimalizálási lehetőségek következtében a kifizetett munkabérből az egészségügy büdzséjébe visszakerülő járulékok is alacsonyabbak.

Az ügynökségek által kiközvetített orvosok és nővérek bére ma már évi 3,3 milliárd font (több mint 1400 milliárd forint) kiadást jelent az NHS-nek, amit az egészségügyi miniszter szerint korlátozni kell. Jeremy Hunt a napokban jelentette be, hogy nemcsak maximálni fogják az ügynökségek részére kifizethető díjakat, hanem a jövőben csak megfelelően akkreditált ügynökségeket vehetnek majd igénybe az NHS intézmények.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra bezárulna a brit egészségügy a külföldi orvosok előtt. A brit orvosképzés egyelőre nem tud lépést tartani a népesség és a várható életkor növekedése és az egészségügyi ellátás kiterjesztése által támasztott igényekkel. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a locum pozíciókban csak rövidebb ideig, és a jelenleginél alacsonyabb bérezés mellett fogják alkalmazni az orvosokat. A konzervatívok ugyanis választási kampányukban azt ígérték, hogy sem a személyi jövedelemadó, sem a társadalombiztosítási hozzájárulás sem pedig az ÁFA mértékét nem emelik – és ezt törvénybe is fogják iktatni. Sőt, George Osborne pénzügyminiszter szerda esti MansionHouse-beli beszédében még olyan törvényt is beígért, amely előírja a mindenkori kormánynak, hogy növekedő gazdaság esetén a költségvetés mérlegének pozitívnak kell lennie.

Ha a kormányzat ilyen mértékben korlátozza a mozgásterét a költségvetési bevételek növelése, illetve a hitelfelvétel terén, és választási ígéreteihez híven továbbra is fenn kívánja tartani az univerzális és az igénybevétel helyén ingyenes egészségügyi ellátást, nem kerülheti el az NHS költségeinek csökkentését. De attól tartok, hogy a magyar orvosok számára még így is megmarad a brit munkaerőpiac vonzereje.

És akkor már csak a legfőbb kérdés vár válaszra: vajon mindez a sok átalakítás megfelelő eszköz lesz-e annak érdekében, hogy a brit polgárok az uniós tagság fenntartására adják majd voksukat?

Teljes cikk

Gyújtogató tűzoltás - Avagy miért is tüntetnek a Keletinél?

2015. szeptember 02.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A németországi Hameln városában egy fiatal önkéntes tűzoltó Molotov-koktélt dobott egy menekültek által lakott épületre, majd – társaival együtt – az oltásban is részt vett. A szobában, ahova a csukott ablakon át a gyújtóbomba repült, egy zimbabwei anya aludt három gyermekével, akiknek az ijedtségen kívül szerencsére nem lett semmi bajuk.

A fenti abszurd eset persze kivételes, ugyanakkor magába sűríti azt a kettősséget, ami a migráció ügyének megítélésében, az arról való kommunikációban tapasztalható. Azon a bizonyos hétfő estén, amikor a magyar rendőrök levonulását követően a migránsok felszállhattak az Ausztria felé tartó vonatokra, egy bécsi tévéstúdióba voltam hivatalos.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A kvóta-mantra ellenszere

2015. szeptember 18.

David Cameron brit miniszterelnök ismét bizonyította kitűnő politikai ütemérzékét. E hét elején ugyanis váratlanul Libanonba utazott, hogy első kézből kapjon képet a Szíriával szomszédos országban felállított menekülttáborról és az ott lakók életkörülményeiről. Az út időzítése nem véletlen, hiszen Theresa May belügyminiszter Brüsszelben épp ezen a napon érvelt a menekültkvóta-rendszer bevezetése ellen.

Cameron Beirutból helikopteren utazott a szír határtól nem messze, a Bekaa-völgyben létrehozott táborba. A négy millió lakosú Libanon 1,1 millió szírnek adott menedéket. Ezen kívül Jordániában és Törökországban is több millió menekült él, akiket az ENSZ Menekültügy Főbiztossága (UNHCR) igyekszik ellátni, nemzetközi támogatásokból. Ezekből az Egyesült Államok befizetései teszik ki a legnagyobb részt, de a második donor ország épp az Egyesült Királyság, amely 2012 óta 900 millió fonttal támogatta a menekültek ellátását, és a mostani út kapcsán további 100 millió fontot ígért erre a célra.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron játszmája

2016. március 08.

Legutóbbi bejegyzésemben – még a február 18-19 EU csúcs előtt – arról írtam, milyen könnyű mások életét megoldani, és ennek apropóján felvázoltam egy tárgyalási stratégiát, amelyet David Cameron helyében követnék. Nos, a kívülállók kéretlen tanácsánál csak az bosszantóbb, amikor később hozzáteszik: Ugye, megmondtam. De nem tudok ellenállni a kísértésnek.

David Cameron éjszakába nyúló brüsszeli tárgyalásai után még a hét végén összehívta a kabinetet, és azzal tárta miniszterei elé a megállapodást, hogy a kormány az egyezmény alapján az Uniós tagság mellett fog kampányolni. A miniszterelnök – az euroszkeptikusok nyomására – már korábban jelezte, hogy a miniszterek egyénileg a hivatalos állásponttal szembe is helyezkedhetnek, anélkül, hogy le kellene mondaniuk kormányzati pozíciójukról.

Teljes cikk