belbiztonság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Németes búcsú az illúzióktól

2016. január 12.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Miután fény derült arra, hogy a rendőrség és a média is módszeresen igyekezett eltusolni a szilveszter éjszakáján a kölni pályaudvar előtt történteket, egyre több forrásból szivárognak ki olyan részletek, amelyek a német rendőrség helyzetének ellehetetlenüléséről, s bizonyos mértékig a németországi társadalmi, politikai helyzet destabilizációjáról szólnak. A rendőrség elbizonytalanodása persze már önmagában is aggasztó lenne egy hagyományosan rendszerető országban, ám a jelenség önmagán túl mutat egy olyan államban, ahol a föderatív berendezkedés következtében különösen fontos a tartományi és a szövetségi szint zökkenőmentes együttműködése.

A német egység 1871-es létrejötte óta a részek és az egész viszonya folyamatosan finomodott, s nem véletlen, hogy a szövetség és a tartományok együttműködését manapság is általában külön államminiszter felügyeli a berlini kancellári hivatalban. A föderális berendezkedés a konszenzuskereső politikai kultúra igazi melegágya, hiszen a különböző tartományokban és a szövetségi szinten más és más pártpolitikai konstellációk által biztosítható a kormányképes többség. Ebben a helyzetben az egyes szereplők óvatosan bánnak egymás minősítésével, kerülik a politikai eszkalációt. A rendszer persze nem véletlenül alakult ki így: a II. Világháborút követően a szövetségesek a súlyok és ellensúlyok olyan viszonyrendszerét akarták megteremteni, ahol a demokrácia teljes körű biztosítása ellenére sem juthat többséghez egy szélsőséges párt. Ez természetesen kihat a nyelvhasználatra és a sajtó szerepére is, ami a napfényes, konszolidációs időszakokban nem is jelent gondot. Ennek a politikai kultúrának a gyermekei képezik a jelenlegi német politikai és sajtó-elitet, ami nem csoda, hiszen ez volt a cél.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Ki lesz Hollande utóda?

2016. április 04.

A 2015-ös év tapasztalatai sanyarú képet festenek Franciaország biztonságpolitikai állapotáról. Egy év leforgása alatt dzsihadista fegyveresek átlagosan havonta egy terrortámadást hajtottak végre, amelyekben 148 ember vesztette életét. Mindez a francia társadalmat a kontrollálatlanná vált migrációs válság idején állandósult rettegésbe és kilátástalanságba taszította. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a francia kormány jól látható módon képtelen kézenfekvő megoldásokkal előállva hatékony fellépést tanúsítani. Ennek megfelelően a biztonságpolitikai állapotok helyreállítása a 2017-es elnökválasztásokon várhatóan győztes jobboldali republikánusokra vár. A kérdés csupán az, hogy a két nagy rivális, Sarkozy és Juppé közül ki fogja megörökölni ezt a „hazafias” feladatot.

Franciaország biztonságpolitikai helyzete az elmúlt egy év során drasztikus mértékű romláson esett át. Ez azonban nem kizárólag a januári és novemberi párizsi terrortámadások számlájára írható, ugyanis a Marseilles-i zsidó közösség tagjai ellen elkövetett utcai támadásokhoz hasonló vidéki merényletek a fenyegetettséget az ország teljes területén szétterítik, így lényegében még a legkisebb francia falu lakossága is az Iszlám Állam áldozatává válhat. A francia állampolgárok kitettségét pedig tovább erősíti, hogy az országban az egy év alatt elkövetett terrortámadások 2011-es zéró szintjükről 2013-ra háromra emelkedtek, amely 2015-ben évi 10 támadásban kulminált. Mindennek köszönhetően a Valeurs Actuelles magazin felmérése szerint mára a francia állampolgárok 88 százaléka állandósult félelemben él.

Teljes cikk

Fékezett habzású radikalizmus

2016. július 28.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az ugyebár ritkán szokott előfordulni, hogy egy vezető politikus kiáll a nyilvánosság elé, hamut szór a fejére, bocsánatot kér a tévedéseiért, majd egy gyökeresen más irányvonalat hirdet meg, mint amit addig képviselt. Ehelyett – ha a régi irányvonal kudarca nyilvánvalóvá vált - általában az szokott történni, hogy szóhasználatában, gesztusaiban kitart korábbi irányvonala mellett, ugyanakkor olyan kezdeményezésekkel él, amelyek azért mégis csak az eddigi gyakorlat megváltoztatását jelzik.

Valami ilyesmivel próbálkozott a német kancellár csütörtök déli kormánynyilatkoztatában, amelyet az elmúlt napok, hetek németországi terrorcselekményei nyomán, szabadságát megszakítva Berlinben tett, újságírók előtt. Megismételte sokat idézett mondatát, mely szerint „Wir schaffen das”, vagyis a menekültek integrációja sikerülni fog, mert Németország egy erős ország. S miközben persze elítélte az erőszakos akciók elkövetőit, igyekezett világos különbséget tenni a valóban segítségre szorulók tömege és „a befogadó államból, a segítő önkéntesekből gúnyt űző terroristák között. Az akciókat „civilizációs tabudöntögetésnek” nevezte, melyek gyűlöletet szítanak a vallások között és „fel akarják bomlasztani azt az életformát, ahogy mi élünk.”

Teljes cikk