befektetés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Mi mindent befolyásol a norvég alap?

2015. június 05.

A hat hónap múlva sorra kerülő párizsi klímakonferencia előkészületei során fokozott figyelmet érdemelnek a témával kapcsolatos friss hírek. Ezek szerint a norvég parlamentben június 5-én elfogadott, a kormány és az ellenzék támogatását egyaránt élvező indítvány nyomán az igen jövedelmezőnek számító norvég nyugdíjalap visszavonja befektetéseit azon üzleti vállalkozásokból, melyek bevételei vagy kibocsátása 30 %-nál nagyobb mértékben széntüzelésből származnak.

A norvég nyugdíjalap alapvető célja, hogy az Európa legnagyobb kőolaj- és földgáz exportjának hasznából az utókor is részesüljön, illetve az ebből származó bevételek ne fűtsék túl a gazdaságot, ami az ásványi anyagban gazdag országok egyik gyakori problémája. Az alapot 1996-ban hozta létre a norvég állam, növekedési üteme pedig töretlen. Az alap jelenleg a vagyona 60 százalékát részvényekbe, 35 százalékát kötvényekbe, 5 százalékát pedig ingatlanokba fekteti. A részvények nagy aránya miatt az alap Európa legnagyobb részvénytulajdonosa.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Japán nyomulás Afrikában

2016. szeptember 12.

Augusztus végén 1993 óta immáron hatodszor rendezték meg a Tokiói Nemzetközi Afrikai Fejlesztési Konferenciát (TICAD) – most első ízben nem japán földön, hanem Kenya fővárosában, Nairobiban. A Shinzo Abe miniszterelnök által vezetett külpolitikai offenzívával Japán egyértelműen meg kívánja erősíteni afrikai hídfőállásait, ezzel együtt pedig felvenni a versenyt a kontinensen is egyre terebélyesedő kínai jelenléttel.

Japán évtizedek óta megbecsült partnere több afrikai államnak. A szigetország nem csupán a kormányzati retorika szintjén kötelezte el magát az afrikai fejlesztés támogatásában, hanem mikroprojektek és nagyvolumenű beruházások formájában valós tevékenységet végez a „terepen”. Sőt, egyre inkább az általa finanszírozott projektek fenntartásának  megfelelő utánkövetését és az ehhez szükséges mechanizmus kialakítását, illetve humán és pénzügyi erőforrások biztosítását tartja kívánatosnak. Ezáltal a nemzetközi közösség egésze számára is kijelöl fejlesztési irányokat. Sokszor ugyanis a donor, vagy fejlesztési partner jelenléte és részvétele a működtetésben adhatja annak garanciáját, hogy a létrehozott projekt a közösség számára fennmarad – a részvétel e tekintetben Japánnak azonban mindinkább a „bevonó” (inclusive) fejlesztést jelenti: a helyi szinteken élők aktív szerepvállalását a projekt megtervezésétől a kivitelezésen át a fenntartásig.

Teljes cikk