baltikum” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Jobb félni, mint megijedni: baltikumi helyzetkép 2015 tavaszán

2015. március 19.

A Baltikumban még élnek a múlt történelmi reflexei. Aggódnak, ha Oroszország az izmait mutogatja. Márpedig ez zajlik már jó ideje. A NATO-tagság okán azonban már nincs túl sok ok a félelemre. Tallinnban, Rigában és Vilniusban ugyanakkor nagyon is tisztában vannak azzal, hogy új geopolitikai helyzet van kialakulóban a Fekete- és a Balti-tenger között. Az ukránok, moldovaiak és georgiaiak nyugati fordulata a moszkvai vezetőknek nem tetszik: szerintük a Nyugat (NATO és EU) tört be az ő érdekszférájukba és Washington-Brüsszel az okozói a jelenlegi feszült helyzetnek. Úgy tűnik, Moszkvában elfelejtik, hogy 1989-1991 között nem született újabb Jaltai Egyezmény és a térség népei szabadon dönthetnek sorsukról. A balti népek vezetői szerint a térségben nem szabad engedni Moszkvának, még ha annak ára is van, mert a Krím-félsziget annexióját újabb is követheti. Épp ezért erősítik védelmi képességeiket NATO szövetségeseik segítségével is, mert azt vallják: jobb félni, mint megijedni.

A balti államokban – Észtország, Lettország és Litvánia – félnek Oroszországtól. Joggal. Moszkva hadgyakorlatai hazájuk közelében, az orosz flotta folyamatos felségvíz-sértései, a délkelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítség, no meg persze a Krím-félsziget annektálása, nemcsak a Baltikumban, hanem szerte a világban minden biztonságpolitikai szakértőt gondolkozásra késztet. Hol van az a határ, ahol az orosz politikai-katonai gépezet megáll? Jó lenne, ha a Minszki Megállapodás tartós fegyvernyugvást hozna Ukrajnában s pont kerülne a „kis hidegháború” végére. Egyelőre azonban nem ez a helyzet. Oroszország és Georgia között, Moszkva abháziai és oszétiai beavatkozását követően egyfajta „hideg béke” lett. Vajon ez lesz Délkelet-Ukrajnában is? Vagy az orosz gépezet valamilyen irányba még tovább mozdul?

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Flottafejlesztés, mint választási üzenet

2015. október 09.

Közép-európaiként tisztában kell lennünk azzal, hogy Oroszország és a NATO kapcsolatának elhidegülése régiónkat a nyugati világ előretolt állásává alakította. Amint azt a közelmúltban végrehajtott tengerészeti hadgyakorlatok bizonyítják, az elsődleges ütközőzónának számító Baltikumban mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét. Magától értetődő, hogy a növekvő regionális fenyegetettség a NATO tagállam Lengyelországot sem hagyja érintetlenül, ezért a régióban hagyományosan meghatározó szereppel rendelkező lengyel haderő megerősítése érdekében a varsói kormányzat az utóbbi években a többi haderőnem mellett a haditengerészet fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyezett. A lengyel flotta korszerűsítése valóban szükségszerű, de az korántsem egyértelmű, hogy a fejlesztés kizárólag védelmi, vagy egyben támadó célokat is szolgál.

A flottafejlesztés motivációi

Az utóbbi két évtized fejlesztéseinek és fegyverzetbeszerzéseinek köszönhetően a lengyel hadsereg szárazföldi és légi alakulatai alapos átalakuláson mentek keresztül, aminek következtében Németország mellett Lengyelország mára Közép-Európa vezető szárazföldi és légi katonai hatalmává vált. A sorkatonaságot 2009-ben eltörölték, s helyébe egy jóval ütőképesebb, amerikai fegyverekkel felszerelt hivatásos hadsereget szerveztek, amely 2012-ben összesen 95 ezer főt számlált. A szervezeti és technológiai átalakítások eredményeképpen a lengyel haderő az Egyesült Államok stratégiai partnereként hatékonyan tudott együttműködni az afganisztáni és az iraki missziókban, valamint a NATO Balti Légi Rendészeti Programjában, ami a szövetségesek szemében a lengyel katonák tiszteletét váltotta ki. A haderőfejlesztés azonban egészen a közelmúltig a haditengerészet területét érintetlenül hagyta. A növekvő oroszországi katonai fenyegetés miatt ugyanakkor a flotta fejlesztése elkerülhetetlenné vált, ezért a hadsereg korszerűsítésének fő hangsúlya az eddigiektől eltérően a modern haditengerészet kialakítására került.

Teljes cikk