balkán” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Érzelmek és a valóság

2015. május 03.

A nemzeti konzultáció elindulása miatt a hazai közbeszédben is sok szó esik róla, de a nemzetközi lapokat is nehéz úgy kinyitni, hogy ne az Európába igyekvő menekültekről készült, valóban megdöbbentő fotókkal, az ő személyes beszámolóikkal szembesüljünk. Az Unió állam- és kormányfői 10 nappal ezelőtt rendkívüli tanácskozást is tartottak a témában, hogy végre hatékony intézkedéseket foganatosítsanak. Amikor közel ezer ember fullad egyetlen vasárnap a Földközi-tengerbe, muszáj lépni. A probléma azonban sem nem új keletű, sem nem oldható meg egy tanácskozással. Az erkölcsi nyomás nagy, vádaskodni könnyű, az ellenszer megtalálása pedig csak részben múlik a 28-ak vezetőin. A témát övező álságosság és a politikailag korrekt beszéd pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a számok is mást mondanak, mint amit a közvélemény tud.

Olaszország és Málta került a legnagyobb migrációs nyomás alá – ezzel kezdik az újságok szinte minden nap a tudósításaikat szerte a világban. Az Unió határőrizeti ügynökségének, a Frontex-nek a számai szerint 2015 első három hónapjában összesen 57.300-an próbáltak illegálisan bejutni az Unió területére. Ebből az olasz partoknál 10.200-an, Spanyolországba 1.100-an, Görögországnál 13.500-an, a Balkánon keresztül pedig, ami a magyar-szerb határt jelenti elsősorban, 32.500-an. Egyértelmű tehát, hogy a menekülők többsége a délkeleti irányból, szárazföldön való bejutásra tesz kísérletet. A fejekben élő, a valóságtól távoli kép abból fakad, hogy a rajtunk keresztül próbálkozók többsége élve eljut a határig, míg a lélekvesztőkön a tengernek indulók közül sokan sosem érnek partot, s erről „látványosabb” fotókat lehet készíteni. Ha azonban azt nézzük, hova szeretnének a bevándorlók eljutni, akkor azt látjuk, hogy a végcél inkább északabbra van, ahol a menekültellátó rendszer jóval nagyvonalúbb, vagy legalább is ez a hír járja róla. 2014-ben magasan a legtöbb menekültkérelmet Németországban (202.645) és Svédországban (81.180) adták be, azután következik csak Itália, s tőle csak kissé lemaradva Franciaország. Magyarország ötödik a sorban (42.775), a témában folyamatosan panaszkodó Egyesült Királyság pedig csak a hatodik. Ha a teherviselés szempontjából (tehát GDP arányosan) vizsgáljuk, vagy a korábbi terheléssel vetjük össze a számokat, akkor azt látjuk, hogy nálunk egyedülállóan és drasztikusan nőtt a migrációs nyomás (két év alatt húszszorosára emelkedett). Kár, hogy csak ebben a statisztikában tartozunk ezen országok klubjába…

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Először eggyel kevesebben

2016. július 01.

Soha ekkora bajban nem volt még az Unió, mint most, a brit kilépéssel. Ehhez képest ritkán sikerül ilyen józan dokumentumokat elfogadni, a rendkívül túlfűtött politikai helyzet és lelkiállapot ellenére. Hidegvér, egyértelműség, visszafogottság süt a sorokból, s még a történtek értékelése sem futott annyira szét, mint amit az Unió elmúlt pár évi működése alapján várni lehetett volna. Csakhogy papírokat most senki nem olvas.

A brexit elutasításában reménykedő milliók, az újságírók, elemzők még csámcsognak a tragikomédiába hajló, s mém gyártásra tökéletesen alkalmas szigetországbeli fejleményeken, de a csúcson kimondatott: a jogi helyzet kristálytiszta, teljesen egyértelmű, hogy nincs visszaút. Az álmodozások kora lezárult, Londonnak a lehető legrövidebb időn belül hivatalosan is be kell jelentenie a kilépési szándékát. Akkortól indulnak a tárgyalások, s két év alatt dűlőre kell jutni egymással, hogy hogyan is fog kinézni az új viszony az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Addig pedig minden marad a régiben, business as usual.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Puskaporos hangulatú karácsony a Balkánon

2016. december 26.

A szerbek és a horvátok az elmúlt évek tapasztalatai alapján mintha beszélnének egy nyelvet. Erre utal, hogy nem csillapodik a diplomáciai feszültség a Balkánon: Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök decemberben váratlanul elhagyta a brüsszeli csatlakozási tárgyalásokat, így a Szerbia és az Európai Unió között lezajló kormányközi konferencián sem vett már részt. Horvátország így a nyári, az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23. fejezet ideiglenes megvétózását követően tovább lassítja a csatlakozási folyamatot, mivel a fejezetek megnyitásához minden tagország egyetértésére szükség lenne. A december tehát szerb csalódást hozott, mivel három helyett kettő csatlakozási fejezet nyílhatott csak meg, az ötös számú a közbeszerzési törvényekről és a huszonötös a tudomány és kutatások kérdéskörében.

Horvátország aggályai ugyanakkor kevésbé súlyosak. Legalábbis Mori Cerar szlovén miniszterelnök erre utalt amikor megfogalmazta, hogy Szlovénia a horvátokkal szemben nem fogja Szerbia uniós csatlakozását bilaterális ügyektől függővé tenni, szerinte ez „elfogadhatatlan visszaélés” lenne. Cerar rátapintott a kérdés lényegére, mégpedig arra, hogy lehetséges-e egy, a két országra tartozó ügyet az uniós csatlakozásban rejlő nyomásgyakorlási potenciál kiaknázásával eldönteni.

Teljes cikk