béke” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Aleppó ostroma és a menekültkérdés – török szempontból

2016. február 12.

Törökország egyre inkább jelen van az európai politikai életben. Nem csak azért, mert leginkább ettől az országtól függ, hogy mennyi ázsiai és afrikai menekült lepi el Délkelet-Európát, s onnét más térségeket; hanem azért is, mert Törökország az egyetlen stabil hatalom a Közel- és Közép-Keleten. Mely ország lehetne más a partnere Németországnak, az Egyesült Királyságnak vagy Franciaországnak, ha Berlin, London és Párizs békességet akarna Szíriában, Irakban vagy másutt a térségben. Angela Merkel kancellár tudja leginkább Európában, hogy Törökország megoldhat számos olyan problémát, amely körmére égett több európai politikusnak, köztük magának a kancellár asszonynak is. Törökország képes lenne megállítani az Európára zúduló menekültáradat egyik fő vonalát.

De ezt Ankara csak akkor teszi, ha ezért az EU-tól kellő ellentételezést kap. Nem csupán pénzt, hanem ennél sokkal fontosabbat: „az európai utat.” Az EU-Törökország közötti tárgyalások tíz éve szünetelnek. Merkel ez év nyaráig 6 új fejezet megnyitását ígérte, de ebből még csak egy teljesült, de nyárig még van idő. A törökök számára azonban a legfontosabb ígéret, hogy a törökök 2016 nyarának végéig a tagállamoktól megkapják a vízummentes utazás lehetőségét. Mindkét fél sokat vár egymástól, de az EU és Törökország egyben bizonytalanok is egymásban. Ankarában is olvassák a német újságokat: mi lesz, ha Merkel asszony szerencsecsillaga leáldozik? A helyébe ülő új kancellárt is fogja majd kötni a német kormányfő adott szava? De a török elnök sem nevezhető a nyugat-európai világ legkedveltebb politikusának. Nem csak a bal- és liberális oldal kritizálja szinte naponta, hanem a konzervatív személyiségek is.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Sikeres népszavazás helyett Nobel-díj

2016. október 26.

Október 2-a nem csak Magyarországon szólt a népszavazásról. Több mint ötven éve tartó, 220 ezer halálos áldozatot követelő polgárháborút zárhatott volna le Kolumbiában a kormány és a Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevet viselő szélsőbaloldali gerillaszervezet által aláírt békeszerződésről szóló referendum. A szavazók szűk többsége azonban elutasította a tervezetet, így Juan Manuel Santos elnök békét nem, csupán Nobel-békedíjat tud felmutatni. Legalábbis egyelőre.

Szeptember 26-án nagyszabású és pátoszt sem nélkülöző ceremónia keretében írta alá Kolumbia elnöke Juan Manuel Santos és Rodrigó Londono (alias Timochenko), a FARC vezetője az 1964-ben kezdődő polgárháború lezárására hivatott békemegállapodást. A széleskörű nemzetközi támogatás mellett zajló, négyéves tárgyalássorozat zárókövének felhelyezését a helyszínen, Cartagenában tekintette meg többek között John Kerry amerikai külügyminiszter, Raúl Castro kubai elnök, Ban Ki Mun az ENSZ főtitkára, valamint latin-amerikai állam- és kormányfők egész sora. Hiába azonban a nemzetközi szereplők és a szembenálló felek egy irányba mutató elhatározása, a 37 százalékos részvétel mellett megtartott népszavazáson a kolumbiai választók 50,2 százalékban a szerződés ellen foglaltak állást. A közvélemény-kutatások ugyan szoros eredményt vetítettek előre, a nemek győzelme mégis meglepetést okozott.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Ciprusi remények

2017. január 23.

Az elmúlt hetekben biztató hírek jelentek meg arról, hogy Ciprus két közössége – a görögök és a törökök – között új megbékélési folyamat indult el, s a megosztott sziget egysége ismét helyre állhat. Akik ismerik a térség történelmét, emlékeznek rá, hogy a két közösség 2004-ben már közel állt az újraegyesüléshez. Népszavazás volt mindkét oldalon: a törökök többsége igennel szavazott, a görögöké pedig a„nem” mellé állt. Így a félsziget déli felének de facto EU-csatlakozásának előestéjén, amely de iurea sziget egészére is vonatkozott, a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által dédelgetett terv, hogy Ciprus ismét egy ország legyen, kudarcot vallott. A török közösség ezért a görögöket tartja bűnbaknak, a görög pedig a törököket, mert az utóbbiak nem adtak kellő biztonsági garanciákat a közös jövőt illetően ahhoz, hogy Ankara katonái majd elhagyják a szigetet. A 2004. évi kudarc után, több, mint egy évtizedig úgy tűnt, nincs esély a két közösség közötti konstruktív párbeszéd megújítására. Való igaz azonban, hogy a két fél között időnként ENSZ közvetítéssel zajlottak tárgyalások, de ezek sohasem vezettek látványos eredményekhez.

Most is,az új békefolyamat-kezdeményezés hátterében az új ENSZ-főtitkár, Antonio Guterres, illetve annak a Ciprusi kérdéssel foglalkozó megbízottja, Espen Barth Eide állnak, akik a 2017. január 12-i genfi tárgyaláson, mind a ciprusi résztvevőket, mind a brit, a török és a görög külügyminisztert a sziget egyesítésének előnyeiről igyekeztek meggyőzni.  Espen Barth Eide, a korábbi norvég külügyminiszter, aki 2014 óta koordinálja az ENSZ Ciprus politikáját, másfél éve indította el azt a folyamatot, amely a tanácskozást követő megszólalások szerint, megegyezést hozhat. Minden résztvevő maga, vagy szóvivője útján ugyan óvatosságra intett, de a diplomáciai mondatok mögött most bizalom is érződik. A látványos genfi találkozón a felek arról döntöttek, hogy a tárgyalások egyelőre munkacsoportokban folytatódnak, s ha ezekben eredmény mutatkozik, ismét összeülnek a legfelsőbb vezetők.

Teljes cikk