atatürk” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Legyen-e új Himnusz?

2015. április 21.

2015. június 7-én parlamenti választások lesznek Törökországban. A 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) negyedszer is nyerni akar, ha lehet kétharmaddal, hogy a török alkotmányt saját szája íze szerint átírhassa. Az ország már a közelgő választások légkörében él. Az AKP kommunikációs csapata úgy tűnik, hogy már korán begyújtotta a rakétákat: nemrégiben egy olyan új dallal köszöntötték hívei Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnököt, amely az AKP jövőbeli céljairól szól, s a költeményről az a hír járja, hogy ez lesz az új Himnusz. Nem tudjuk mi lesz, ha az AKP-nek kétharmada lesz a képviselőházban. Egyelőre nincs, és a jelenlegi kemalista Himnuszt törvény védi. Nem kérdéses azonban, hogy a közelgő választások számos politikai csatározást fognak kiváltani Törökországban.

Pár hete az a hír járja a nemzetközi médiumok világában, hogy Törökország megváltoztatta a Himnuszát olyanra, amely által az ország államfője, Recep Tayyip Erdogan is belép a török történeti hősök panteonjába. A valós helyzet az, hogy a kemalista török Himnuszról jelenleg törvény rendelkezik. Ha valaki új nemzeti indulót akar, ahhoz meg kell változtatnia a törvényt, ám ilyen előterjesztés még nem született az ankarai Nemzetgyűlésben.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Marad-e Atatürk?

2016. június 01.

Új miniszterelnöke van Törökországnak: Binali Yıldırım (61). Az ország 27. kormányfője tengeri szállítási szakember, ügyes és jó közlekedési miniszter volt az elmúlt másfél évtizedben, a köztársasági elnök személyes jó barátja, mondhatni harcostársa. A világ aligha foglalkozna a kormányfő-cserével, ha Binali Yıldırım nem Davutoglu, vagyis egy stratéga-miniszterelnök székébe ül bele, olyanéba, akinek jó híre van a világban. Sőt, Törökország jó arca volt. Sic transit gloria mundi – mondhatják azok, akik még latinul tanultak. Csak jó-e ez Törökországnak – teszik fel sokan a kérdést sokan. Főleg akkor, amikor a török politikai élet az elmúlt hetekben nagyon is forrongani kezdett.

Úgy tűnik, hogy Recep Tayyip Erdoğan államfő, nem tett le arról a sokat hangoztatott tervéről, hogy létrehozza a Második Köztársaságot. Bevezeti az elnöki rendszert, ami természetesen a végrehajtó hatalom átszabását jelenti, s visszahozza a török alkotmányos értékrendbe az iszlámot. Minden bizonnyal olyan rendszert kíván majd kiépíteni, amely biztosítja, hogy az ország keletibb fele, ahol a mecsetek és a minaretek élettel teliek, hosszú távon is rendszerének jelképeiként ragyogjanak a hatalmas plázák és egyéb mega-építmények mellett. A politológus ezt úgy nevezi, hogy re-tradicionalizódás globalizációs modernizálódással. Számos politikus viszont Brüsszelben vagy Párizsban inkább az európai értékektől való török távolodásról beszél.  De az is nyilvánvaló, hogy mindez Törökországban is viták tárgya. Mint ahogy az is, hogy a nagyon akart változtatásokhoz szükséges alkotmányos többség sem állt össze a parlamenti voksolások révén. Így Erdoğan elnöknek új utat kellett választania, hogy vele jobban együttműködő vagy megértő képviselőháza legyen.

Teljes cikk