ankara” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

…jönnek a törökök!

2015. február 23.

Törökország az elmúlt évtizedben nagyot lépett előre a világgazdasági ranglétrán és ezzel egyidejűleg regionális erőközpont lett. Ez indokolta azt, hogy a törökök a közép-európai külkapcsolati rendszerben előrelépjenek. A magyar külpolitika mindehhez könnyen tudott eredményesen igazodni, mert a magyarokra Törökországban mindenütt barátként, rokon nép fiaiként tekintenek. Az áttörés éve 2013 volt és a két ország között soha nem látott kapcsolati háló alakult ki. Most a folytatásnál tartunk, ambiciózus tervekkel és stratégiai gondolatokkal.

2015. február 24-én kerül sor a Magyar-Török Stratégiai Együttműködési Tanács második ülésére, s ennek keretében a két ország kormányfőinek találkozójára. Ez a fórum a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében 2013. december 18-án alakult Ankarában. Fontos elemét alkotja annak az új váznak, amely a két ország között 2013-ban Recep Tayyip Erdogan februári budapesti és Orbán Viktor decemberi ankarai tárgyalásai révén létrejött.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Németek, oroszok, törökök: erőközpontok vonzásában

2015. március 12.

Reálpolitikus leírást adott Magyarország külkapcsolatairól Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a hétfői nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy Magyarország három fajsúlyos ország, a Német-, Orosz- és Törökország adta kihívások világában él. Ez egyébként mindazoknak, akik ismerik a világgazdasági adatokat, evidencia. Másoknak persze lehet mindez meglepetés, vagy a múlt kísértete: egykoron e három hatalom szorongatta Kelet-Közép-Európát. Az is tény, hogy ha túllépünk a gazdaságon, mindhárom ország más üzeneteket küld a világnak, akár demokráciafelfogásról, biztonságpolitikáról, vagy kultúráról van szó. De más a viszonyuk a nemzetközi kapcsolatok meghatározó államához az Amerikai Egyesült Államokhoz is. Azaz miközben Berlin, Moszkva és Ankara más és más eredők mentén politizál és fejlődik, ha akarja, ha nem, hatással van arra a kelet-közép-európai térségre, amelynek szíve-lelke a V4 együttműködés. Mintha egy furcsa háló borulna a Duna és Visztula vidékére, amelynek egyik sarka Berlinben van, a másik Moszkvában, a harmadik pedig részben Ankarában, részben Isztambulban.

Az egységes Németország megalakulása (1871) óta hagyományosan meghatározó országa nemcsak a Duna-medencének, hanem a Lengyel-síkságnak is. Az elmúlt évtizedekben különösen, hiszen onnét évszázadok óta olyan ipari és munkaszervezési kultúra árad szét térségünk felé, amely nálunk nagyban befolyásolta a modernizáció folyamatát. Oroszország, a volt Szovjetunió örököse, amely nemcsak Magyarország, hanem egész földrajzi térségünk elnyomója volt majdnem fél évszázadon át. A 90-es években többé-kevésbé új útra lépett és a katona-államból energiapolitikai nagyhatalom lett, de egyben vonzó hatalmas kontinentális piac is. Törökország ipari termelésének felfutása és fejlett technológiákra való igénye okán lett az elmúlt évtizedben fontos partnere nemcsak Magyarországnak, hanem a többi V4 államnak is.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Legyen-e új Himnusz?

2015. április 21.

2015. június 7-én parlamenti választások lesznek Törökországban. A 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) negyedszer is nyerni akar, ha lehet kétharmaddal, hogy a török alkotmányt saját szája íze szerint átírhassa. Az ország már a közelgő választások légkörében él. Az AKP kommunikációs csapata úgy tűnik, hogy már korán begyújtotta a rakétákat: nemrégiben egy olyan új dallal köszöntötték hívei Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnököt, amely az AKP jövőbeli céljairól szól, s a költeményről az a hír járja, hogy ez lesz az új Himnusz. Nem tudjuk mi lesz, ha az AKP-nek kétharmada lesz a képviselőházban. Egyelőre nincs, és a jelenlegi kemalista Himnuszt törvény védi. Nem kérdéses azonban, hogy a közelgő választások számos politikai csatározást fognak kiváltani Törökországban.

Pár hete az a hír járja a nemzetközi médiumok világában, hogy Törökország megváltoztatta a Himnuszát olyanra, amely által az ország államfője, Recep Tayyip Erdogan is belép a török történeti hősök panteonjába. A valós helyzet az, hogy a kemalista török Himnuszról jelenleg törvény rendelkezik. Ha valaki új nemzeti indulót akar, ahhoz meg kell változtatnia a törvényt, ám ilyen előterjesztés még nem született az ankarai Nemzetgyűlésben.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Stratégiai érdekérvényesítés vagy véres választási kampány?

2015. október 17.

A nemzetközi és európai politikában szélesedő egyetértés mutatkozik abban, hogy a jelenlegi migrációs válság a konfliktustérségek helyzetének rendezése nélkül nem oldható meg. Ez alatt mindenekelőtt a líbiai és az szíriai-iraki állapotok stabilizálását kell értenünk. Az utóbbi bonyolultabb feladat, a mozaikdarabokként összeálló mögöttes konfliktusok megértése nélkül pedig lehetetlen vállalkozás. A fontos mozaikdarabok egyike Törökország és a kurdkérdés, amelynek a közelmúltban egy újabb felvonása vette kezdetét.

A török kormány július végén az Iszlám Állam ellen meghirdetett fellépés keretében, vagy inkább annak leple alatt, támadást indított a Kurd Munkáspárt (PKK) és a velük szövetséges szíriai kurdok ellen, felszámolva ezzel a hosszú békefolyamat után megkötött, 2013 óta érvényben lévő török-kurd fegyverszünetet. (Ismeretes, hogy a szeparatista törökországi kurdok és a török kormány közötti összecsapások 1984 óta közel 40 ezer halálos áldozatot követeltek.) A végrehajtott török légi támadások döntő része a PKK iraki és szíriai állásai ellen irányult, a letartóztatottak között is többségben vannak a kurdok a szélsőséges iszlamistákhoz képest. Az akciókra azután került sor, hogy a PKK magára vállalta egy török rendőrök halálát hozó merénylet elkövetését. A PKK állítása szerint a rendőrök segítséget nyújtottak az ISIS öngyilkos merénylőjének, aki két nappal korábban Suruc városában 32 kurd aktivista halálát okozta.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Ankara és Moszkva békülése: színjáték vagy reálpolitika?

2016. július 04.

A rettenetes múlt keddi isztambuli repülőtéri terrortámadást megelőzően a nemzetközi sajtó meglepetéssel vette tudomásul, hogy Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök a múlt hét végén a török-orosz kapcsolatok helyreállítását szorgalmazó levelet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A teljes szöveg egyelőre diplomáciai titok, de a külügyi szóvivők Moszkvában és Ankarában a fontosabb pontokat ismertették. A török államfő meghátrált volna? Vagy megértette, hogy Moszkva igen fontos partnere Ankarának? De az is felvetődött, hogy más nemzetközi események is közrejátszottak a két ország kapcsolatainak normalizálását lehetővé tevő ankarai lépés megtételében.

Erdoğan török elnök a múlt hét végén Moszkvába küldött levelében arra helyezi a hangsúlyt, hogy helyre kell állítani a hagyományos, mindkét országnak érdekében álló kétoldalú kapcsolatokat. Nem kért bocsánatot Putyin elnöktől azért, hogy a múlt év novemberében a török légvédelem lelőtt egy, a szíriai légtérből török területekre berepült orosz gépet. De kondoleáló levelet küldött a lelőtt orosz gép pilótája, Oleg Peskov családjának. E levélben szerepel az, hogy a török légierő lépése nem volt szándékos és a családnak részvétét fejezi ki. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi levél elégedettséggel töltötte el Putyin elnök tanácsadóit, s ezt a Kreml megkövetésének tekintik. Így aztán szerdán, június 29-én, létre jött Erdoğan és Putyin között az a régóta várt telefonbeszélgetés, amely fontos lépés volt a normalizáláshoz vezető úton.

Teljes cikk