andrzejduda” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

A varsói gyors - úgy megy, mintha jönne

2015. május 26.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már a két héttel ezelőtti első elnökválasztási forduló is hidegzuhanyként érte Bronislaw Komorowskit és a kormányzó Polgári Platformot (PO), hiszen már akkor is Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltje végzett az élen. A Pünkösd vasárnapján tartott második fordulóban Duda növelni tudta előnyét és Komorowski 47 százalékos támogatottsága ellenében a szavazatok 53 százalékával tudott győzni. Augusztus 6-i beiktatását követően tehát ismét Jaroslaw és a néhai Lech Kaczynski pártja adja Lengyelország elnökét.

Lengyelország nem csak a történelmi hagyományok miatt fontos partnerünk. Mint Közép-Európa legnagyobb, s az Európai Unió 6. legnagyobb országa, jelentős politikai és gazdasági erőt képvisel, amit Budapesten soha sem szabad figyelmen kívül hagyni. A részleges történelmi sorsközösség okán sokszor találkozhatunk a két ország belpolitikáját érintő leegyszerűsítő magyarázatokkal, pártpolitikai analógiákkal, amelyek azonban a legtöbb esetben vagy a liberális vagy a konzervatív oldal előítéleteire, és/vagy a lejáratás szándékára vezethetők vissza. Holott mind a közép-európai régió, mind az uniós együttműködés jövője szempontjából fontos lenne, hogy Lengyelország és Magyarország egységesen tudjon fellépni. Lehetnek épp elegen, akik ezt az egységet kívülről próbálják bomlasztani, éppen ezért fontos lenne, hogy a kétoldalú viszonyban a minimálisra csökkentsük a lehetséges ellentétek mennyiségét.

Teljes cikk

A varsói kísérlet

2015. augusztus 28.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már Andrzej Duda lengyel elnök kampánya és megválasztása is jelezte, hogy a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) korábbi EP képviselője alaposan átgondolt stratégia mentén jelentkezett be az elnökségre. Augusztus 8-i, imponáló arányérzékkel, ráadásul fejből elmondott beiktatási beszéde újabb bizonyítékát adta annak, hogy egy igen jó képességű politikus került a lengyel politika csúcsára és a nemzetközi élet szereplői közé, aki az erősen konzervatív törzsválasztói táborral a háttérben, a jobbközép, jobboldali-liberális választóközönséget is megszólítani szándékozó programmal vág neki az elnökségnek.

Tekintettel arra, hogy az október 25-re meghirdetett választások nagy kérdése az, hogy a PiS megszerzi-e a parlamenti többséget, Duda első hónapjainak mérlege, bel-, és külpolitikai lépései döntő befolyással lehetnek a választások kimenetelére. Elemzői körökben persze már elkezdődött egy lehetséges PiS-győzelem „beárazása”, Lengyelország nemzetközi megítélésének megromlását, nagymértékű tőkekivonást, gazdasági hanyatlást vizionálva. Maga az elnök is kapott már hideget-meleget: a nacionalistától az ókonzervatívon keresztül a populistáig, számos jelzővel illette a nemzetközi sajtó. Ismerjük az ilyesfajta baloldali beárazás természetrajzát: nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani neki, ugyanakkor egy ország nemzetközi mozgásterét korlátozhatja, vezetőjének elfogadottságát, szalonképességét jelentős mértékben ronthatja. Ha jól értjük a lengyel elnök első külpolitikai lépéseit, akkor a cél az, hogy pártjának a szimbolikus, történelmi összefüggésű politizálás iránt fogékony híveit is kielégítse, ugyanakkor megőrizze Lengyelország pozitív imázsát, amit a Kaczinsky fivérek nemzetközi szempontból legalábbis ellentmondásos regnálását követően a Tusk-Komorovski páros elért. A nemrég meghirdetett elnöki külpolitikai menetrend láttán nem lehet kétséges: Duda aktív külpolitikai szerepet szán magának, s korántsem mindegy, hogy mi ehhez hogy viszonyulunk.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Egy irányba megy a varsói és a budapesti gyors?

2015. október 26.

A Jarosław Kaczyński által fémjelzett Jog és Igazságosság (PiS) a lengyel parlamenti választásokon az exit poll adatok szerint 39,1 százalékos elsöprő győzelmet aratott, amivel a 460 fős Szejmben 242 mandátumot szerzett meg. A PiS-nek így Beata Szydło vezetésével önálló kormányalakításra nyílik lehetősége, ami a rendszerváltás utáni Lengyelországban eddig egy pártnak sem sikerült, a PiS győzelme ezért történelminek is nevezhető. A választás azonban a lengyel balodal számára is történelmi eredményt hozott, igaz negatív értelemben, ugyanis teljesen kiszorult a parlamentből, amire eddig Lengyelországban szintén nem volt precedens.

Az utóbbi hetek során a legtöbb elemzés még javarészt azzal foglalkozott, hogy a várható győzelmét követően a PiS mely párttal kényszerül majd koalíciós szövetséget alakítani. Ezek a fejtegetések azonban az eredmények ismeretében teljesen okafogyottá váltak, ugyanis a 242 mandátum birtokában Beata Szydło stabil parlamenti támogatással alakíthat egypárti kormányt.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Szemléletváltás a lengyel klímapolitikában?

2015. november 17.

Csupán néhány hét telt el a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elsöprő választási sikerét követően, és az augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda elnök október 27-én bejelentette: nem ratifikálja az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének 2020-ig tartó meghosszabbítását. A dolog érdekességét fokozta, hogy a bejelentés egy nappal az elnök párizsi látogatása előtt történt. A megvétózott egyezmény ugyanis az egyik alapvető hozzávaló a Párizsban november 30-án kezdődő globális klímaváltozási csúcs előkészítési receptjében.

A szóban forgó egyezmény a kiotói jegyzőkönyv, az ENSZ 1992 júniusában Rio de Janeiro-ban aláírt éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve. A dokumentumot 1997 decemberében a résztvevő tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadták el. 2005februárban lépett hatályba és az Amerikai Egyesült Államok kivételével a világ összes jelentős országa elfogadta. A fejlett országok azt vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az üvegházhatású gázoknak az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű kibocsátás-csökkenését.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Lengyelország az „új hidegháború” árnyékában

2016. február 23.

Vitathatatlan, hogy a február közepén rendezett 52. müncheni biztonságpolitikai konferencia egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó beszéde Andrzej Duda lengyel köztársasági elnöké volt, aki felszólalásában a folyamatosan erősödő regionális orosz katonai jelenlétről, valamint a Dimitij Medvegyev orosz miniszterelnök által is említett „új hidegháború” eljöveteléről beszélt. A nyilatkozat valódi hírértékét azonban leginkább az egyre radikálisabbá váló oroszellenes lengyel retorika adta, ugyanis a háttérben konstans módon zajló biztonságpolitikai folyamatok már 2014-óta a térség újrafegyverkezési tendenciát vetítik elénk.

Az ukrajnai válság 2014 eleji eszkalálódását követően a lengyel politikai és katonai vezetés legfontosabb stratégiai célkitűzését Lengyelország biztonságának növelése jelenti, amely az ország szuverenitásának védelme mellett egyet jelent a NATO keleti határainak biztosításával is. Mindez az egyre látványosabban erősödő térségbeli orosz katonai jelenlét, valamint a lengyel nemzeti érdekek perspektívájából szemlélve evidenciának számít.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Mire megy Brüsszel Varsóval?

2016. június 03.

A tavaly novemberben megalakult konzervatív lengyel kormány első fél éve a várakozásoknak megfelelően zajosra sikeredett. Az új alkotmánybírák kinevezése kapcsán a jelenlegi és a volt kormánypártok között kialakult ellentét ugyanis alkotmányos válságba csapott át. Időközben az Alkotmánybíróság törvényes működésének biztosítása érdekében az Európai Bizottság is felemelte a szavát, sőt a lengyel kormányt az alapjogi sérelmek miatt hivatalos jelentésben is elítélte. Mindez ismerős narratíva, sikere azonban a lengyel kormánnyal szemben korántsem biztos.

2015 októberében járunk, amikor a választási vereségét készpénznek vevő kormányzó Polgári Platform (PO) javaslatára a Szejm 5 PO közeli alkotmánybírát választott meg, akikkel a „kormánypárti” bírák száma a 15-ből 14-re nőtt (ez persze annak rendje, s módja szerint sehol sem csapta ki a jogállami biztosítékot). A problémát csupán az okozta, hogy az 5 pozícióból 2 hivatalosan csak decemberben üresedett volna meg, mondhatni a PO a következő parlamenti többség kárára „előre dolgozott”. A bírák kinevezését azonban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) színeit képviselő Andrzej Duda köztársasági elnök nem hagyta jóvá, sőt, helyette pártja októberi győzelmét követően az Alkotmánybíróság jogköreinek gyakorlatilag alkotmányellenes átalakításával párhuzamosan 5 PiS közeli bírát nevezett ki. A döntést ugyan az Alkotmánybíróság elmeszelte, a kormány azonban dacos módon erről nem volt hajlandó tudomást venni.  

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Lengyel „civilek” a tényeken túl

2017. január 27.

Két hete, péntek 13-án Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök aláírta a 2017-es költségvetési törvényt, melynek megszavazását a parlamenti médiajelenlét korlátozására vonatkozó házelnöki javaslat miatt a két fő ellenzéki párt bojkottálta. A politikai feszültségek még decemberben utcai demonstrációkba torkolltak, a hátterében pedig most is a civil szervezetként nyilvántartott Demokráciavédelmi Bizottság áll. De valóban egy revitalizálódó poszt-szocialista civil társadalom képe bontakozik ki előttünk, vagy egyszerűen egy civilnek deklarált nemzetközi politikai nyomásgyakorlásról beszélhetünk?

A Jog és Igazságosság (PiS) 2015. októberi választási győzelmét és a Szydło-kormány beiktatását követően a volt informatikus, Mateusz Kijowski vezetésével, páratlan gyorsasággal Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) néven egy új, ellenzéki szellemiségű, civil mozgalom jött létre. Kijowski mozgalmát a közösségi média felületén kezdte el kiépíteni, miután a PiS november 20-án visszavonta a Polgári Platform (PO) által még októberben, kvázi utolsó kormányintézkedésként kinevezett öt alkotmánybírát. Az ezt követően kibontakozó politikai krízis hatására a KOD hivatalos Facebook profilja három nappal később már 30 ezer követőt számlált, mely napjainkban a lengyel viszonylatban jelentősnek mondható 250 ezer fős szintet is meghaladja (Beata Szydło például 142 ezer követőt tudhat maga mögött, Duda ugyanakkor 623 ezer fővel messze túltesz mindenkin).

Teljes cikk