Egy évvel ezelőtt nagyjából ugyanannyi, a jövőt fürkésző írás születhetett, mint mostanság. Ilyenkor szezonja van a politikai jövendőmondásnak, ám a rutinosabb szerzők általában a már biztosra vehető politikai események felsorolásánál maradnak, esetleg néhány választási esélylatolgatással fűszerezve a mondandójukat. Egy biztos: a 2015 január elején íródott opuszok döntő többségében szó se esik a migrációról, mint ahogy 1989 januárjában sem nagyon merengett senki sem a vasfüggöny végleges leomlásáról. A nagy horderejű változások előrejelzése tehát – hiába a titkosszolgálatok, oknyomozó újságírók áldozatos munkája – leginkább a kávézaccolvasás komolyságával vetekszik, amire persze a mostanság oly frekventált keleti tájakon sokan esküsznek.
Ha az óvatosság jegyében mi sem teszünk mást, mint hogy az eseménynaptárra tekintünk, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy 2016-ban nem fogunk unatkozni. Tartományi választások öt német tartományban, francia és amerikai elnökválasztás, brit népszavazás az uniós tagságról, általában az Unió helyzete, a szíriai katonai akció fejleményei, a kelet-ázsiai erőviszonyok alakulása és még sok minden más, például a horvát, vagy a román belpolitika alakulása, vagy – korántsem utolsó sorban – az orosz-ukrán viszony.
