északkorea” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Nem csak konyhakéssel készülnek

2015. március 09.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az Egyesült Államok Dél-Koreába akkreditált nagykövete elleni támadás drámai képei bejárták a világsajtót. Az arcán megsebesített diplomata, Barack Obama egykori közvetlen munkatársa, Hagel korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke, szöuli kiküldetése előtt a Pentagon ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkára volt, vagyis nem véletlen célpont, hanem igazi nagyvad.

Különösen egy olyan merénylő számára, aki tettével a minden évben megrendezésre kerülő USA-koreai közös hadgyakorlat ellen akart tiltakozni. A több tízezer katonát mozgósító, heteken át tartó hadgyakorlat komoly erődemonstráció, ami az észak-koreai rezsimet kellőképpen idegesíti, nem véletlen hát, hogy a diplomata elleni támadást Phenjan rögtön üdvözölte is. A Lippert nagykövetet megtámadó Kim Ki Dzsong korábban már egyszer a japán misszióvezetőnek is nekiesett, akkor épp egy betondarabbal. A híradások arról számolnak be, hogy Kim mostani fegyvere, egy fanyelű kés, a támadás előtt már egy ideje a konferenciateremben az asztalán hevert, de azt senki sem vette komolyan...

Teljes cikk

Pártkongresszus Phenjanban

2016. május 16.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Alig telik el hét, hogy a nemzetközi hírek között ne szerepelne Észak-Korea. Múlt pénteken egy orosz vitorláshajó feltartóztatásával, azt megelőzően a 36 év után újra megtartott pártkongresszus „eredményeivel”, korábban brit újságírók kiutasításával és egy amerikai állampolgár kémkedés miatti elítélésével, persze a rakétakísérletekkel, vagy – a bulvárosabb hírek kedvelőinek – Kim Dzsongun ifjú hölgyekből álló udvartartásával. Ha nem atomfegyverekkel zsonglőrködne az aranyifjú diktátor, és nem tudnánk, hogy hányan sínylődnek borzalmas rendszerében, akkor akár cirkusznak is tarthatnánk mindazt, ami a Koreai-félsziget északi részén történik.

Sajnos azonban még a messzi távolból sem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, hiszen a térség stabilitását veszélyeztető újabb és újabb akciókban túl sok nagyhatalom érintett. Dél-koreai utamat követően a helyzet összetettségéről már írtam e felületen, a gyakori híradások és az északi pártkongresszus azonban további figyelmet érdemelnek. Bevallom, azért is foglalkoztat a Kim Dzsongun jelenség, mert berni diplomáciai szolgálatom idején tudtam róla, hogy néhány évvel korábban az akkor még iskolás korú Kim sarj a legjobb városi gimnázium padjait koptatta - „egyszerű” diplomatagyereknek álcázva. Hogy lehet az, hogy abban a felvilágosult svájci közegben szocializálódva  hazatérését követően képes ezt a teljesen anakronisztikus, világtól elzárt rendszert működtetni?

Teljes cikk

Odacsapni Észak-Koreának?

2016. október 28.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az amerikai választások közeledtével egyre szaporodnak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy a Fehér Ház következő lakóját vajon milyen sürgős külpolitikai feladatok várják a hivatali eskü letétele után. Ezt mérlegelve persze nehéz nem feltenni a kérdést, hogy az új elnök számára sürgető feladat vajon nem a még hivatalban lévő Obama-adminisztráció mulasztásával magyarázható-e.

Már több alkalommal foglalkoztunk e felületen a két Korea viszonyával, aminek az ügy fontosságán kívül a legfőbb oka az volt, hogy tavaly én is láthattam a Koreai-félsziget megosztottságát, a hidegháború utolsó igazi konfrontációs színterét. De ami ennél jóval fontosabb, megtapasztalhattam a déliek lélegzetelállító fejlődését, s az északiakkal történő fegyveres konfrontációtól való félelmet, vagy legalábbis a helyzet összetettségét. A dolog lényege ugyebár az, hogy a fegyveres konfliktus, a helyzet végletes destabilizációja olyan menekültáradatot indíthat meg északról délre, ami meghaladná a déli társadalom tűrőképességét. Korábban úgy tűnt, hogy a nevetségesnek tűnő, de valójában egyre veszélyesebb északi diktátor a kínai függőség miatt befolyásolható, s fegyverkezési mániáját nem viszi el a végsőkig. Az amerikai hadsereg érzékelhető jelenléte is ezt látszott biztosítani, ám a helyzet mostanra látványosan megváltozott: a washingtoni készülődés, az alternatívák latolgatása tehát nem véletlen, nem holmi választási kardcsörtetés.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

A stratégiai türelem vége

2017. március 31.

A Donald Trump vezette új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével és az észak-koreai katonai fenyegetés fokozódásával újabb fordulópontjához érkezhet a több mint hat évtizede húzódó koreai válság. Az első ázsiai körútján járó Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég Szöulban egy megelőző katonai csapás lehetőségének fontolóra vételéről, a Phenjannal szemben tanúsított „stratégiai türelem” végéről beszélt. Valódi áttörést azonban a másik kulcsszereplő, Kína stratégiai türelmének látható fogyatkozása hozhat.

Március 6-án egy hónapon belül másodjára hajtott végre ballisztikus rakétatesztet Észak-Korea. Ezúttal a hónap elején megkezdett amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatra adott válaszként lőttek ki négy rakétát, hivatalos tájékoztatás szerint a Japánban található amerikai katonai bázisokat célozva. Ennek fényében nem lehet meglepő, hogy az első ázsiai körútját abszolváló Rex Tillerson külügyminiszter tárgyalásainak középpontjában is a koreai válság kezelése állt. Annál is inkább, mivel Japánban és Dél-Koreában tett látogatásának fontos célja a két ország és a kelet-ázsiai térség biztonságának szavatolásában való amerikai elkötelezettség megerősítése volt. Némi elbizonytalanodásra adott okot ugyanis a regionális szövetségesek számára, hogy Donald Trump az elnöki kampány során többször is hangsúlyozta: nagyobb szerepvállalást vár el részükről saját védelmük biztosításában. Tillerson kijelentette, hogy az Obama adminisztráció által követett stratégiai türelem politikája megbukott; újfajta megközelítésre van szükség, ennek keretében pedig készek fontolóra venni minden lehetséges eszköz igénybevételét, beleértve a katonai erő alkalmazását is.

Teljes cikk