brexit” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 28

A görög népszavazás tétje

2015. június 29.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Sokáig úgy tűnt, hogy az Európai Uniót illető kritika csak a gonosz, gyakran szélsőjobboldalinak mondott euroszkeptikus pártok eszköztárához tartozik. Esetleg csatlakozhat még ehhez a nem túl díszes kompániához az európai politika néhány fenegyereke a mérsékelt konzervatív táborból. Voltak, vannak persze a baloldalon is ellenfelei a brüsszeli nomenklatúrának, a hagyományosan antiglobalista erők forradalmi lendületükkel szintén gyanakvással tekintenek az EU-s intézményrendszerre.

De persze – noha a baloldalon mindig könnyebben válnak általánosan szalonképessé a legvadabb ötletek is – az Európa-kritika ott sokáig a legvállalhatatlanabb gondolatok közt volt számon tartva. Mígnem az történt, hogy az  európai baloldali média egyik zászlóshajója, a Der Spiegel – megelőlegezve a mögöttünk álló hét megannyi híradását – egy olyan címlappal jelent meg, ami az európai fővárosok jellegzetes épületeit összemontírozva egy földrengés utáni állapotban ábrázolja. A címlapsztori hosszan sorolja a kudarcokat: menekültügy, brexit, grexit, általános döntésképtelenség, csökkenő népszerűség.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron Budapesten

2016. január 07.

David Cameron magyarországi tárgyalásainak egyik témája alighanem az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyának újradefiniálása, ezen belül pedig a nem brit állampolgároknak járó szociális juttatások korlátozása lesz. A tervezett intézkedések elsősorban a 2004 után csatlakozott államokat – köztük Magyarországot – érintik, de a szigetország esetleges kilépése ennél jóval súlyosabb következményekkel járhat a középkelet-európai régió számára.

Minden nagyvállalatnak van stratégiája. De ha változnak a körülmények – mert például kiderül, hogy a vásárlók inkább az egyik, semmint a másik terméküket kedvelik, vagy például összeomlik egy fontos piacuk – egyetlen részvényes sem fogja számon kérni a vezetéstől, hogy mért nem hajtották végre az eredeti stratégia minden lépését. Sőt, azt várják el, hogy a cég dinamikusan alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Brexit or no brexit?

2016. február 05.

Két hetük van az Uniós tagállamok vezetőinek, hogy áttanulmányozzák az Egyesült Királyság tagságát újradefiniálni hivatott 16 oldalas dokumentumot. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden délben készült el a tervezettel, amelyet már a február 18-19-i uniós csúcstalálkozón el kellene fogadni ahhoz, hogy a londoni kormány júniusra kiírhassa a beígért népszavazást. De ennyi idő alatt még egy nyolclakásos társasházban is nehéz megállapodni arról, hogy kifestessék-e a lépcsőházat, nemhogy 27, részben ellenérdekelt tagállam egyezségre jusson. Vajon miből táplálkozik ez a határtalan optimizmus?

„Buy now, pay later”, hirdetik a portékáikat kedvezményes(nek látszó) hitellel kínáló üzletek Anglia szerte. Aztán, ha a kamatmentes időszak végén a vevő mégsem tudja teljes egészében kifizetni az áru ellenértékét, automatikusan egy másik, igen magas kamatú és akár évekig tartó hitel-megállapodás lép érvénybe, amiből akkor sem tud kiszállni, ha közben valahogy mégis előteremti a pénzt a tartozás rendezésére. Mindez ott van az apró betűs részben, de kinek van türelme azt elolvasni akkor, amikor már azon morfondírozik, hogy hogyan fog beférni az ajtón az új TV.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Ha én lennék David Cameron…

2016. február 18.

Mások életét mindig annyival könnyebb megoldani. Míg saját problémáinkra hosszasan keresgéljük az optimális választ, és közben csak halogatjuk a döntést, barátaink, ismerőseink gondjaira sokszor hajlamosak vagyunk csattanósan egyszerű megoldást javasolni.

A külső perspektíva és a kisebb érzelmi érintettség persze tényleg segítheti az új ötleteket, de a megoldás legtöbbször azért tűnik olyan egyszerűnek, mert sok más tényezőt, amit az érintettnek szintén figyelembe kell vennie a döntéshez, mi még csak nem is ismerünk. Ennek ellenére jól esik eljátszani a „nagy problémamegoldó” szerepét.

Nos, most engedjék meg, hogy egy bejegyzés erejéig én is ebben a szerepben tetszelegjek, és megosszam az olvasóval, hogyan tárgyalnék az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatáról David Cameron brit miniszterelnök helyében.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

(F)Élni és (f)élni hagyni?

2016. február 21.

Uniós csúcstalálkozó még sosem kezdődött rosszabb hangulatban, soha ennyi kölcsönös vádaskodás nem előzte meg, mint most. Harminc órás harc után persze, szokás szerint, mindenki győzött, de ez nem is történhetett másképp:egy állam-vagy kormányfő sem engedheti meg magának, hogy ne győztesként hagyja el a brüsszeli csatateret. A britek kedvéért az uniós jogrend megerőszakolva, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a szigetországnak kedve lesz maradni a klubban.A migránsok pedig továbbra is áramlanak, összhang, életképes uniós megoldás nincs, csak keményebb nyelvezet.

A hét elején több uniós tagállam állt vitában egymással, mint ahány nem, kiváló alaphangot szolgáltatva a valóban húsbavágó témákkal foglalkozó csúcsnak. Az egyébként korántsem új ötlet révén, hogy a görög-macedón határnál zárjon az EU, ha már a görög partoknál nem megy, a visegrádi négyeket most már az is megjegyezte, akinek eddig fogalma sem volt Közép-Európáról. Lehetett szidni őket nyugatról és északról, délről nácizni, mint a görögök, vagy a kohéziós pénzek megvonásával fenyegetőzni, mint az olasz miniszterelnök. Még azt a logikai bukfencet is sikerült többeknek bemutatni, hogy pont a szabályok szelektív alkalmazása ellen fellépő a V4-eket vádolták azzal, hogy szétverik Schengent a határok hathatós kontrolljának követelésével. Az eddig nagyon píszí Ausztria is jól belecsapott a lecsóba azzal, hogy maximálta a naponta átengedhető bevándorlók és menedékkérők számát, amit Juncker sem hagyott szó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy északon is elfogyott a türelem, s mind több helyen van határellenőrzés, Dániában még egy kis vagyonelkobzással megfűszerezve.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron játszmája

2016. március 08.

Legutóbbi bejegyzésemben – még a február 18-19 EU csúcs előtt – arról írtam, milyen könnyű mások életét megoldani, és ennek apropóján felvázoltam egy tárgyalási stratégiát, amelyet David Cameron helyében követnék. Nos, a kívülállók kéretlen tanácsánál csak az bosszantóbb, amikor később hozzáteszik: Ugye, megmondtam. De nem tudok ellenállni a kísértésnek.

David Cameron éjszakába nyúló brüsszeli tárgyalásai után még a hét végén összehívta a kabinetet, és azzal tárta miniszterei elé a megállapodást, hogy a kormány az egyezmény alapján az Uniós tagság mellett fog kampányolni. A miniszterelnök – az euroszkeptikusok nyomására – már korábban jelezte, hogy a miniszterek egyénileg a hivatalos állásponttal szembe is helyezkedhetnek, anélkül, hogy le kellene mondaniuk kormányzati pozíciójukról.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

BREXIT: a tiltott gyümölcs

2016. június 10.

Két hét van hátra az Egyesült Királyság Európai Unió-s-tagságáról szóló népszavazásig, és a felmérések – hol a kilépőket, hol a maradókat helyezve az élre – rendkívül szoros eredményt jósolnak. De vannak, akik a tavalyi parlamenti választáshoz hasonló meglepetésre számítanak most is.

2015-ben egyetlen közvélemény-kutató cég sem prognosztizált konzervatív abszolút többséget a londoni parlamentben. Nyilvánvalóan Cameron sem számított erre, hiszen ha az egypárti kormányzásakár leghalványabb esélye is felsejlett volna előtte, aligha ígéri be az uniós tagságról szóló referendumot.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

A brit oroszlán (ki)ugrani készül?

2016. június 15.

Az Európai Unió vezetői talán soha nem vártak olyan izgalommal egy eseményt, mint a június 23-i nagy-britanniai népszavazást. Amióta 1973-ban Nagy-Britannia az akkor még Európai Gazdasági Közösség néven ismert országcsoport tagja lett, azóta időről időre fellángolnak a brit különállási törekvések, amelyek először a brit baloldalon (a Munkáspártban) voltak virulensek, majd az 1980-as években mindinkább teret nyertek a Konzervatív Pártban is. Az ekkor Thatcher vezette Konzervatív Párt részben a gazdaságpolitikát jellemző takarékosságból, részben a brit szuverenitás korlátozása miatti félelemből érzékenyen reagált arra, hogy a befizetések révén Nagy-Britannia támogatja a kontinentális, főleg franciaországi mezőgazdaságot.

Mai napig anekdotaként idézik, hogy Margaret Thatcher Brüsszelben a retiküljével verte az asztalt, követelve, hogy a brüsszeli bürokraták „adják vissza a pénzünket”. A brit társadalom és politikai elit jelentős részének EU-kritikája fokozódott a 2015-ös migránskrízis következtében, és ezt nem éppen fair módon összemosták a közép- és kelet-európai, köztük magyar munkavállalók EU-n belüli mozgásával és nagy-britanniai munkavállalásával. Nem csodálkozhatunk azon, hogy az EU-s befizetések, a nyomasztó EU-bürokrácia léte és a szuverenitás csökkenése miatti brit morgás éppen 2013-2015-ben erősödött fel. Mint mindenütt Európában, a 2009-es gazdasági válság és a 2015-ös migránsválság megrendítette a társadalom biztonságérzetét Nagy-Britanniában is.

Teljes cikk

Az európai „bad guy” hitelessége

2016. június 19.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A vasárnapi híradásokban a Brexittel kapcsolatban egy nyilatkozat és egy meglepő újdonság vitte a prímet. Előbbi régi „barátunktól”, Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztertől származik, aki – mint már oly sokszor – a hétvégi német sajtóban osztotta meg velünk vízióit a britek esetleges kilépésének következményeiről, mondván, hogy ez egyfajta láncreakciót indíthat el az euroszkepticizmusra amúgy is hajlamos közép-kelet-európai tagállamok esetében. A meglepő fordulat a britanniai kampányban pedig az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány hirdetéseket tesz közzé a szigetországban Orbán Viktor aláírásával, a britekkel közös uniós tagságunk előnyeit hangsúlyozandó.

Nem tudom feledni azt a 2004. május 1-i jelenetet, amikor az uniós belépésünket ünneplő fogadáson Bernben, igen sokat látott luxemburgi nagykövet kollegám, a diplomáciai őszinteséghez már éppen elég vörösbor elfogyasztása után csak annyit mondott: „A tagsághoz minden jót kívánok, de az biztos, hogy sosem fogom megszokni, hogy Ti is a Klubhoz tartoztok.”

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

A Brexit és a török modell

2016. június 21.

A június 23-án megrendezendő brit EU-népszavazás kampányába az utóbbi időben Törökországot is bevonták. A más kultúrájú, termékenyebb lakosság, amely körében állítólag a fegyverviselés is jelentős arányú, sok szempontból jelentene veszélyt Nagy-Britannia számára. Ezzel érvelnek legalábbis azok, köztük számos konzervatív vezető, akik a kilépést támogatják. Szerintük nem elegendő csupán a gazdasági kockázatok mérlegelése, hanem az unióban maradás társadalmi és kulturális veszélyeit is figyelembe kell venni. Eszerint a háború sújtotta térségből származó 77 millió potenciális vízummentes bevándorlóra nemet kell mondani.

A kilépés-pártiak csak arról feledkeznek meg, hogy a kormány álláspontja is hasonló: David Cameron miniszterelnök szerint a jelenlegi fejlődési sebességgel Törökország körülbelül a harmadik évezredig nem csatlakozik az unióhoz. Az élénkülő vita, amelyben azonban egyik fél sem áll Törökország mellett, jól mutatja az elmúlt évtizedek Törökországgal kapcsolatos idegenkedését. Azzal a különbséggel, hogy Törökország egy évtized sikertelen tárgyalásai után nem vár tovább és újrafogalmazza a nemzeti identitását és a nemzetközi kapcsolatrendszerben elfoglalt helyét. Ha a britek – részben a török fenyegetettség miatt – a kilépést választanák, azzal viszont paradox módon elősegíthetnék az EU és Törökország közeledését.

Teljes cikk