angelamerkel” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 13

Látnok és szemorvos - Merkelre várva

2015. január 31.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Akinek víziói vannak, keresse fel szemorvosát! – ajánlotta az egykori kancellár, Helmut Schmidt. Mára azonban mintha csak szemorvosok maradtak volna a német politikában, ami persze egy olyan ország esetében nem nagy baj, ahol amúgy is általában jól mennek a dolgok. Nálunk más a helyzet. Nem is vagyunk annyira sikeresek mint a németek, viszont több a vízió, vagy amit annak hiszünk.

A magyar miniszterelnök európai jövőképét, társadalompolitikai vízióját a szemorvosokhoz szokott német sajtóban soha sem fogják ünnepelni, erre ne is számítsunk! Az egyre zavarosabbá váló nyugat-európai társadalmi viszonyok, az erősödő radikális csoportok, a politikai instabilitás és a továbbra sem egyértelmű gazdasági perspektívák láttán azonban az okos szemorvosok legalábbis felteszik maguknak a kérdést: vajon némelyik vízió nem inkább segítség, mint akadály a politikai éleslátás szempontjából? Angela Merkel okos szemorvos, ezért érdekes a magyar miniszterelnökhöz fűződő viszonya.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Mariupol felett az ég

2015. február 08.

Mariupol olyan délkeleti szöglete Ukrajnának, amely az országban és a világban zajló új keleti-nyugati vetélkedésnek egyik súlyos ütközőpontjává válhat. A város sorsa amolyan lakmusz-papír: ha a fegyverek Mariupol körül (és másutt Ukrajnában) végleg elhallgatnak, reménykedhetünk, hogy a válság lecsendesedik, és a világ megnyugszik; ha pedig nem, akkor nagyon aggódhatunk. Sajnos a Merkel-Hollande látogatás Kijevben és Moszkvában eddig semmi előrelépést nem hozott, de esély még van, mivel Merkel asszony hétfőn Washingtonban az ukrán helyzetről tárgyal Obama elnökkel.

Az Azovi-tenger 1993 óta nemzetközi vizeknek számít, több mint fél éve pedig már katonai konfliktusnak is a részese. Az ukrajnai szakadár oroszok által létrehozott Donyecki Népköztársaság lenyúlik az Azovi-tengerig, s a szeparatisták augusztusban már megkaparintották a Mariupol kapuját jelentő part menti Novoazovszkot is. Vezetőik nemrégiben Mariupol megtámadásáról is döntöttek, és január 24-ét követően tüzérségük sorozatvetőkkel lőtte a várost, komoly civil áldozatokat okozva.

Teljes cikk

Árnyjáték a múlttal

2015. március 18.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A görög válság kezelése ahelyett, hogy a megoldás felé haladna, egyre kalandosabb fordulatokat vesz. Azt régen tudjuk, hogy nem pusztán a számok világáról szól a történet, súlyos politikai válság bontakozott ki az EU, s azon belül is elsősorban Németország és Görögország között.

Az elmúlt években már láthattunk olyan Athénból érkező képeket, amelyek Merkel kancellárt náci egyenruhában ábrázolják, láttuk a dühödt arcokat a tüntetéseken, s értesülhettünk a német nagykövet rezidenciája elleni kisebb fegyveres támadásról. A Ciprasz-kormány megalakulása óta immáron a kormányzati politika szintjén is széles hangulati skálán mozog a tárgyalási érvrendszer. A hangnem a két ország közt egyre élesedik, a belpolitikai hangulatkeltés és a józan szakmai megoldás feszültségmezején egyre színesebb stílusvirágok nyílnak.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Merkel Isztambulban: Canossa-járás vagy reálpolitika?

2015. október 20.

Angela Merkel felértékelte a jelenlegei ankarai vezetést és hétvégi isztambuli villámlátogatásával elismerte, hogy számos olyan európai probléma van, amely csak Törökország bevonásával oldható meg. A menekültválság mindenképp ezek közé tartozik. A kancellár asszony korábban igen kritikus volt az Erdogan-Davutoglu török vezetéssel, most azonban a Németországot elözönlő menekültáradat visszatartása érdekében neki kellett szívességet kérnie tőlük. Isztambuli útja amolyan Canossa-járásnak is tűnhet, de egyben a 21. századi reálpolitika felé való fordulásnak is.

Törökország képes többé-kevésbé megállítani a menekültáradat egyik ágát, ha vezetése úgy akarja. De miért tegye ezt, ha az EU Törökországot évtizedek óta előszobáztatja. Merkel természetesen azzal az ígérettel utazott Isztambulba (francia és brit támogatással), hogy Törökország előtt a menekültügyi együttműködésért cserében megnyílhatnak az EU ajtajai és éves közelségbe jut a törökök vízummentes utazása a Schengen-térségbe. A török társadalmat leginkább az utóbbi érdekli. Ha ezt a jó hírt a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jól tudja kommunikálni, lehet, hogy a november 1-i előrehozott parlamenti választásokon ismét abszolút többséget szerez. A kancellár asszony, ha akarta, ha nem, villámlátogatásával épp azon ankarai politikai vonalat segítette meg nagyon, amelyiket korábban csak kritizálni szokott. De néhány hónap óta Németországban is új szelek fújnak.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Meglepetés a török választásokon: marad az egy párti kormányzás

2015. november 02.

Nagy sikert ért el a vasárnapi előre hozott választásokon, a Törökországot 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). A parlamenti voksok felének és az ezzel járó töredékszavazatok megszerzésével 316 helyet nyert el az 550 tagú Török Nagy Nemzetgyűlésben. Az AKP 9 százalékkal több voksot szerzett, mint 2015. június 7-én, amikor az abszolút többséget nem tudta elérni. Az AKP sikere nem csupán a jó kampánnyal magyarázható, hanem azzal is, hogy az AKP jelentős szavazótábort tudott maga mellé csábítani a kemálista-nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP). A választási kampányt döntően befolyásolta az is, hogy Angela Merkel a voksolás előtt két héttel Isztambulba látogatott, ahol nem találkozott az AKP ellenzékével. Ez olyan jelzés volt a török társadalomnak, hogy a nyugati világ is a Recep Tayyip Erdogan korábbi pártelnök és miniszterelnök, jelenlegi köztársasági elnök által megteremtett Törökországot támogatja s az EU erőskezű kormányt szeretne látni Ankarában. Erre meg is van a lehetőség, heteken belül felállhat az egyszínű új török kabinet.

Így az AKP 2019-ig folytathatja azt az utat, amelyet 2002-ben elkezdett. 13 év egyedüli kormányzás nagy idő, s ez most újabb négy évvel tolódik ki. Az párt joggal mondhatja el magáról már most, hogy meghatározó alakítója a 21. század eleji török történelemnek. Erre a korábbi pártelnök, Recep Tayyip Erdogan, jelenlegi köztársasági elnök méltán lehet büszke. A gond csupán az, hogy az elmúlt 13 évet Törökországban nem mindenki tartja sikertörténetnek. Közel 25 millió szavazó voksolt az AKP-re. S ugyanennyi nem. Őket három párt fogja képviselni a nemzetgyűlésben: a két kemalista párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) és a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP), valamint az elsődlegesen kurd párt, a Népi Demokrácia Pártja (HDP). A CHP 25 százalékkal a legnagyobb ellenzéki párt, a MHP-re esett a voksok 12, a HDP-re pedig 11 százaléka. Az AKP kormányzását az elkövetkező négy évben az is segíteni fogja az, hogy a három ellenzéki párt aligha fog összefogni, mert számos kérdés megosztja őket. Nem csak az Erdogan-Davutoglu vezetéssel nem értenek egyet, hanem egymással sem. Az árkok a nemzetgyűlés négy pártja között mélyek, s valószínűleg áthidalhatatlanok.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Aleppó ostroma és a menekültkérdés – török szempontból

2016. február 12.

Törökország egyre inkább jelen van az európai politikai életben. Nem csak azért, mert leginkább ettől az országtól függ, hogy mennyi ázsiai és afrikai menekült lepi el Délkelet-Európát, s onnét más térségeket; hanem azért is, mert Törökország az egyetlen stabil hatalom a Közel- és Közép-Keleten. Mely ország lehetne más a partnere Németországnak, az Egyesült Királyságnak vagy Franciaországnak, ha Berlin, London és Párizs békességet akarna Szíriában, Irakban vagy másutt a térségben. Angela Merkel kancellár tudja leginkább Európában, hogy Törökország megoldhat számos olyan problémát, amely körmére égett több európai politikusnak, köztük magának a kancellár asszonynak is. Törökország képes lenne megállítani az Európára zúduló menekültáradat egyik fő vonalát.

De ezt Ankara csak akkor teszi, ha ezért az EU-tól kellő ellentételezést kap. Nem csupán pénzt, hanem ennél sokkal fontosabbat: „az európai utat.” Az EU-Törökország közötti tárgyalások tíz éve szünetelnek. Merkel ez év nyaráig 6 új fejezet megnyitását ígérte, de ebből még csak egy teljesült, de nyárig még van idő. A törökök számára azonban a legfontosabb ígéret, hogy a törökök 2016 nyarának végéig a tagállamoktól megkapják a vízummentes utazás lehetőségét. Mindkét fél sokat vár egymástól, de az EU és Törökország egyben bizonytalanok is egymásban. Ankarában is olvassák a német újságokat: mi lesz, ha Merkel asszony szerencsecsillaga leáldozik? A helyébe ülő új kancellárt is fogja majd kötni a német kormányfő adott szava? De a török elnök sem nevezhető a nyugat-európai világ legkedveltebb politikusának. Nem csak a bal- és liberális oldal kritizálja szinte naponta, hanem a konzervatív személyiségek is.

Teljes cikk

A hídember. Seehofer Budapesten

2016. március 05.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A bajor miniszterelnöknek sajátos státusza van a német politikában. A legnagyobb és leggazdagabb szövetségi tartomány vezetője egyben a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is. A CSU évtizedek óta folyamatosan kormányoz, olykor koalícióra kényszerülve, de általában önállóan, sőt, néha még kétharmados többséggel is. A regionális párt súlya a berlini kormánykoalícióban is igen nagy, ugyanakkor szinte elképzelhetetlen lenne, hogy egy bajor kormányfőből szövetségi szinten vezető politikus legyen, mivel az északibb tartományokban mindig inkább kicsit megmosolyogják a népviseletre hajazó ruhákat preferáló, kedélyesen népies alakokat, és a fennhéjázó, északi dominanciájú sajtó és közvélemény mindig egy kicsit provinciálisnak tartja a bajor politikusokat.

Ennek ellenére annak idején a legendás Franz Josef Strauss honvédelmi miniszterségig, majd kancellár-jelöltségig vitte, s 2002-ben Edmund Stoiber is csak néhány ezer szavazattal maradt le Gerhard Schröder mögött a szövetségi választásokon.  Ráadásul a CSU bátran felvállalja a hagyományos konzervatív értékrend képviseletét, ami sajátos módon még akkor is igaz, ha tudjuk: olykor megesik, hogy egy vezető politikusnak a titkárnőjétől születik gyereke. A – nevezzük így – felvilágosult konzervatív világnézet arra is kihat, hogy a hagyományosan szigorú iskolarendszer egyúttal a modernizáció és a technikai fejlődés motorjává emelte a tartományt Németországon belül is, de bátran mondhatjuk: Európa-szerte. Laptop és Lederhose (vagyis bőrnadrág) – foglalja össze ez az alliteráló szókapcsolat a bajor világnézet lényegét.

Teljes cikk

Merkel sírva vígad

2016. március 14.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A német politikai kultúra alakulása szempontjából a föderális berendezkedés alapvető jelentőségű. A szövetségi szint politikai erőviszonyainak alakulása természetesen döntő, hiszen az határozza meg a Bundestag összetételét és a kancellár személyét, ugyanakkor a tartományi választások eredménye a helyi erőviszonyok meghatározásán túl befolyással bír a „felső ház”, a Bundesrat összetételére, ugyanakkor következtetni enged a pártok szövetségi szintű támogatottságára is. Ha egyszerre 3 tartományban zajlanak a választások, amint ez március 13-án történt, az ügy jelentősége pláne megnő, a mostani kiélezett politikai helyzetben különösen. A Baden-Württembergben, Rajna-Pfalzban és Szász-Anhaltban lezajlott változások eredménye jelzi Merkel kancellár migrációs politikájának hatását, ugyanakkor azt a tendenciát is, ami a korábbiakhoz képest a pártpolitikai preferenciáknál előbbre helyezi a vezető politikusok személyes alkalmasságának kérdését.

A közvélemény-kutatások nem sok jót jeleztek a kormánypártok számára, ami különösen az AFD (Alternative für Deutschland), a mainstream média által radikálisnak mondott, bevándorlás-ellenes párt megerősödésében nyilvánult meg. Ez az utóbbi hetekben bizonyos pánikreakciókat váltott ki a kormánypártoknál, ami sajátos módon egészen durva, a magyar migrációs politikát támadó megnyilvánulásokban öltött testet a kancellár és más kormánytagok részéről is. Talán nem állunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk: a kancellár menekültügyi nagyvonalúságának indoklásához a választási stratégák hasznosnak tartották Magyarország és Orbán Viktor főgonosszá stilizálását, aminek persze már korábban is voltak előjelei a német közbeszédben, ha nem is ilyen magas szinten. A nyár végi történések, különös tekintettel a Keleti Pályaudvar előtti állapotokra, olyan humanitárius katasztrófává alakultak át a német politikusi emlékezetben, aminek legfőbb okát – a német kancellárnak a szíriai menekültek korlátlan befogadására vonatkozó szavait – immár jótékony homály borítja, a vészhelyzet megoldásában pedig csakis a Willkommenskultur kormánypolitikává alakítása volt az egyetlen lehetséges megoldás. A durva magyar-ellenes kirohanások legutóbbi példája az a szombaton megjelent interjú volt, melyben a német igazságügy-miniszter már azt állította, hogy a menekültek kenyeret és vizet sem kaptak Magyarországon. A három tartományi választás eredménye e nem túl elegáns, a német-magyar kapcsolatokban merőben szokatlan eljárás hatékonyságáról is felvilágosítással szolgál.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Nehéz ünneplés - 25 éves a német-lengyel jószomszédság

2016. június 27.

Június 22-én Beata Szydło lengyel miniszterelnök, Angela Merkel német kancellárral tartott kétoldalú egyeztetést. A találkozó apropóját a lengyel-német jószomszédsági szerződés aláírásának 25. évfordulója adta. A két ország kibékülését sokan az 1945 utáni francia-német „nagy egymásra találás”-hoz hasonlítják, az eddigi tapasztalatokból azonban úgy tűnik, a fogalom ebben az esetben némileg mást jelent. 25 év távlatából érdemes tehát feltenni a kérdést: mit is jelent valójában a lengyel-német jószomszédság?

Nagy várakozás előzte meg a lengyel miniszterelnök, Beata Szydło berlini látogatását, mivel a kormányközi találkozó napirendjét a két állam kapcsolatát alapjaiban befolyásoló migrációs, energetikai, és biztonságpolitikai témák határozták meg. A találkozó kimenetele ezért a lengyel-német viszony jövőjét illetően kulcsfontosságúnak ítélhető, mely egyfajta politikai katalizátorként mutatja meg a Varsó és Berlin egyedi kapcsolatában rejlő potenciálokat.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Pozsonyi fordulat visegrádi módra

2016. szeptember 20.

Az Európai Unió vezetői és a tagállamok kormányfői múlt pénteken, Pozsonyban gyűltek össze, hogy megtegyék az első lépéseket a Brexit utáni Európai Unió újragondolása, illetve a migrációs válság hatékony kezelése felé. Igaz, a tárgyaláson a Brexit kérdése érdemben nem került szóba, a bevándorláspolitika kapcsán megfogalmazott elvi állásfoglalásokból azonban kifejezetten úgy tűnik, hogy az elnökök és miniszterelnökök a brüsszeli vezetőkkel karöltve olyan intézkedésekben kezdtek el gondolkodni, melyek a közösséget a visegrádi országok migrációs álláspontjához közelítik. Mindez az eddig sokat kritizált V4 bevándorláspolitikai javaslatok és intézkedések előtérbe kerülését jelzi.

A múlt pénteki pozsonyi csúcsot több szempontból is elemezhetjük (euroszkepticizmus, eltávolodó brüsszeli elitek, multikulturalizmus, nemzeti érdek, csak hogy párat említsünk). A számos értelmezési keret közül mindenekelőtt fontos lenne megvizsgálni, hogy az értekezleten tett nyilatkozataik értelmében Merkel és Juncker miként kívánja visszaszerezni az európai lakosság drasztikusan megtört bizalmát, miközben a menekültkvóta végrehajtása továbbra is napirenden marad, Juncker pedig folyamatosan „populista” jelzővel illeti a nemzeti érdekek talaján álló vezetőket. (És akkor még nem beszéltünk Asselborn külügyminiszter hasonlóan tanulságos megnyilvánulásairól.)

Teljes cikk