Az 1934-ben alakult Skót Nemzeti Pártról köztudott, hogy Skócia függetlensége a végső célkitűzése. Kevésbé köztudott, hogy a Skót Nemzeti Párt a leginkább baloldali párt Nagy-Britanniában, a „baloldali” jelzőt nem a kontinentális, hanem a szigetországi értelemben véve. A párt társadalom- és gazdaságfilozófiája nem a Labour Party-val, hanem a kontinens, mindenekelőtt a skandináv régió szociáldemokrata pártjaival mutat hasonlóságot. Ahogyan a kontinens szociáldemokrata pártjai, úgy a Skót Nemzeti Párt is célul tűzte ki az energiapolitika „zöldítését”, a megújuló energiahordozókra való átállást, valamint a zöld munkahelyek számának növelését. A párt programja tartalmazza az atomerőművek építésének tilalmát. A megújuló energiaforrások támogatása azért is pikáns, mert a skót függetlenségi mozgalomnak éppen az északi-tengeri gázlelőhelyek feltárása adott gazdaságpolitikai inspirációt (addig mindig le lehetett söpörni a Westminsterben az északi szeparatizmust az energetikai függőséggel), és a Nemzeti Párt ragaszkodott ahhoz, hogy a Brexit esetén a gázlelőhelyek Skóciánál maradjanak.


A Salmond-kormány idején megkezdődött a szélenergiára való átállás. Miközben 2016-ban a magyar kormány – adminisztrációs okokra hivatkozva - leállította az új szélerőművek üzembe helyezését, a skót parlament 2010-es döntése értelmében 2020-ig el kell érni, hogy a skóciai energiaellátást teljes egészében a megújuló energiaforrások fedezzék. Magyarországon valóságos hisztéria alakult ki a 2014-es skót népszavazás miatt, és némely kommentelők, blogolók „skótabbak” akartak lenni a skótoknál, párhuzamot vonva Skócia és Székelyföld között. A magyar társadalom elmaradt az energiapolitikai tudatosság terén a referendum sikertelensége miatt nagy részvéttel kísért skótok mögött. Holott Skócia parlamentje és kormánya számára például a fosszilis energiaforrásoktól való szabadulás ugyanúgy nemzeti presztízskérdés volt, mint a közjogi függetlenség. Az energetikai függetlenség és a közjogi függetlenség között van egy nagy különbség: előbbi megvalósítható Nagy-Britannián belül is - etnikai színezetű konfliktus nélkül.

Salmond bejelentette azt is, hogy 2020-ig 60 ezer új zöld munkahelyet kell kialakítani. A szélenergia fejlesztését azzal támasztotta alá, hogy Skócia a földrajzi fekvése és természeti adottságai következtében ideális hely mind a szél-, mind az árapályerőművek építésére. Mára a lakosság jelentős része megbarátkozott a tengerparton álló szélerőművekkel, amelyek éppoly turistalátványosságként funkcionálnak, mint a szélfútta sziklákon magasodó kastélyok.

A skót energiapolitikai terveknek azonban illusztris ellenzőjük akadt, a tengerentúli multimilliárdos, Donald Trump személyében. Trump a golfpályáit féltette az új technológiától. A leendő amerikai elnök azzal riogatott, hogy Skócia a harmadik világbeli ország szintjére süllyed, mert a szélerőművek elűzik a befektetőket és a turistákat. Valójában egyik sem következett be egyelőre.

Bár a levelek nem érték el céljukat, hiszen a skóciai szélerőmű-építést nem sikerült megállítani, ám a leveleket elrettentő példaként idézik a 45. elnök megújuló energiahordozókkal szembeni bizalmatlanságára. Trumpnak valóban nem szívügye a megújulók támogatása. Az amerikai energiapiac azonban kissé bonyolultabb szerkezetű, mint Skóciáé, hiszen jóval nagyobb volumenű, összetettebb gazdaságot kell ellátni energiával. Az Egyesült Államok csak megújulókból aligha képes fedezni az energiaellátását, ellentétben Skóciával. Ami a két gazdaságot összeköti, az import energiahordozóktól való függőség csökkentésére való fokozott törekvés (ld. a palagáz kitermelése az Egyesült Államokban, amelynek következtében az USA a világ legnagyobb földgáz-importőréból a világ egyik legnagyobb gázexportőrévé válhat a közeljövőben).

És mi a helyzet Magyarországgal? Elvileg Magyarország számára a szélenergia nagyon kis hasznot hozna. Ám az országnak van egy olyan sávja – a Kisalföld fölötti szélcsatorna –, amely ideális terep a szélerőművek építésére. A magyarországi szélerőművek nagy része ebben az északnyugat-dunántúli szélcsatornában helyezkedik el, nagyjából két megye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye területén. Az elmúlt másfél évtizedben 37 szélerőmű épült az országban, 172 toronnyal, amelyek összesen 32 ezer család átlagos áramszükségletét fedezik. Skóciában ellenben a szélenergia 3,69 millió háztartás energiaszükségletét képes kielégíteni. A skóciai kapacitás 5328 MW, míg Magyarországon jelenleg 540 MW szélerőművi előállítása van napirenden. A magyarországi szélerőmű-építési tendereket akadályozza a jogszabályi környezet. Ennek példája, hogy rendkívüli szigorral írják elő, hol lehet szélerőművet építeni. Jelenleg, a demográfiai, gazdasági, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, a szélerőmű-építés által nem érinthető terület mérete eléri az ország területének 65,3%-át. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Skóciában a népsűrűség alacsonyabb, mint Magyarországon, ezért a szélerőművek építése is kevesebb gonddal jár. Nem csoda, hogy a magyar áramtermelés mindössze 2,5%-a származik szélenergiából, miközben ugyanez az arány Skóciában már 50%.

Mindez annak fényében is érdekes, hogy az Országgyűlés változtatás nélkül fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását, amely megnehezíti a szélerőművek építését. Ebben a kérdésben a Fidesz frakciója a köztársasági elnökkel, Áder Jánossal is szembement, mivel az államfő egy alkalommal már visszaküldte megfontolásra a törvénytervezetet. Azzal, hogy az Országgyűlés legnagyobb frakciója másodszor is elfogadta a villamosenergia-törvényt, ezzel nemcsak egy lehetséges energiaforrás kiaknázását nehezítette meg, hanem egyúttal a „zöld” imázst vállaló Ádert is kellemetlen helyzetbe hozta. Hiszen az államfő kiállt több ízben a párizsi klímaegyezmény mellett, amely az üvegházhatásért felelős gázok emissziójának csökkentését írta elő.

Trump és az Orbán-kormány tehát együtt halad a szélenergia ellen. Január 20-a után eldől, hogy Trump komolyan gondolja a szélenergiától való ódzkodást, vagy mint annyi kérdésben, ebben is visszakozik majd. Az biztos, hogy Skócia „megőrizte” energiafüggetlenségét az amerikai milliárdossal szemben.