Világszerte – különösen is az angolszász országokban – erősek az ún. ökogyülekezetek, ill. az ökoteológiai gondolkodás elkötelezettjei (lásd: BIRKÁS, Antal (szerk.): A teremtett világ megóvása – ökoteológia a 21. század elején c. tanulmányi füzetet). Mindez érezhető az amerikai gyülekezetek életében is.


Az evangelikálok egy része a modern tudomány megállapításait elveti. Bizonyos kérdésekben– lásd pl. az evolúció elméletét vagy éppen a klímaváltozásban az emberi tényezőt okként meghatározó klímatudósok állításait – az ellenzők aránya 30%, vagy akár annál is több.Az ún. új-protestánsoknak pedig több mint 40%-a követeli, hogy az iskolákban az evolúció elmélete helyett vagy mellett az Isten általi teremtés tanát is meg kell a gyerekekkel ismertetni. Mégis, az evangelikálok és a hívek többsége természetesen felelősséggel tekint a teremtett világ előtt álló kihívásokra – elsősorban is az éghajlatváltozás problémakörére. Számukra Donald Trump kampány során tett klímavátozással kapcsolatos kijelentései (röviden: ez az egész egy hoax, ill. maga Trump a párizsi megállapodás eredményeit és az Obama elnök által elhatározott metáncsökkentő elhatározásokat is elveti) sokkolóak voltak.

Már a választások utáni napokban számos „vallási alapú” környezetvédelmi közösség – itt elsősorban a keresztény hátterű közösségekről szólunk – megtartották üléseiket, a választási eredményeket kiértékelő és a környezetvédelem jövőjét megvitató konferenciáikat. Aggodalommal, de a változás lehetőségét nem kizárva tekintenek Trump elnöksége felé.

Többen úgy nyilatkoztak, hogy meg kell adni az esélyt a megválasztott új elnöknek. „Majd a konkrét lépései alapján ítéljük meg őt” – hangsúlyozta Cassandra Carmichael vezető környezetvédő aktivista.

Mások ugyanakkor abban reménykednek, hogy Trump a felelős pozícióba jutva átértékelheti a korábban tett kijelentéseit. „Az ember gondolkodása megváltozhat, és mi keresztények a remény és a hit emberei vagyunk” – mondta Shantha Ready Alonso, a Creation Justice Ministries vezetője, nem felejtve megemlíteni, hogy „az Obama vezette adminisztráció többet tett a klímaváltozás ellen, mint bármelyik elnök korábban”.

Az elemzők egy része úgy gondolja, hogy a valóságban – a már a tényleges elnöki pozícióban lévő Trumppal és leendő tanácsadóival – több lehetőségük lesz egyeztetni a környezetvédelem fontos ügyéről, mint ahogyan azt a kampány egy-egy kevésbé átgondolt nyilatkozata sejtetni engedi.

Persze vannak olyanok is a „vallásos környezetvédők” között, akik a ráció és a politika nyelve alapján figyelmeztetnek: ezt a választási győzelmet Trump az evangelikáloknak köszönheti. Ennek megfelelően „nem lenne bölcs dolog figyelmen kívül hagyni a teremtett világ megóvását fontosnak tartó evangelikálok véleményét, érveit” (Shantha Ready Alonso). Az Evangéliumi Teremtésvédelmi Hálózat elnöke Mitchell C. Hescox az előbbi általánosan elfogadott véleményhez hozzáteszi: „Ez a tény lehetőséget ad a közösségünk mobilizásálására: sok-sok millió, a teremtett világért aggódó evangelikál hangjának a meghallására.”

A felálló Trump-adminisztráció mostanság zajló egyeztetésein, személyügyi döntéseiben nyilván figyelemmel kell majd lenni az ilyen és hasonló nyomásgyakorló csoportok szavára. Ez is egy újabb példa arra, hogy a kampány során elhangzott polgárpukkasztó kijelentések aligha ültethetők át egy az egyben a kormányzati cselekvés területére.