Muhammadu Buhari, Nigéria 2015 májusában megválasztott régi-új elnöke (1983 és 1985 között már volt elnök, de akkor katonai puccsot követően lett az ország vezetője) és kormánya 2016 októberében áttörést ért el azzal, hogy több körös egyezkedést követően 21 lányt szabadon engedtek a milicisták – cserébe számos elfogott katonájuk átadásáért. A közvetítésben a Nemzetközi Vöröskereszt és a svájci kormány is szerepet vállalt. Az északról származó Buhari elnök egyrészt katonaként, másrészt muszlim politikusként élvezi a társadalom többségének bizalmát. Imidzse sokak számára vonzó: az emberek keménynek tartják, olyannak, aki nem tűri a korrupciót és a fegyelmezetlenséget a közigazgatásban, államigazgatásban. A nemzetbiztonságra oly súlyos árnyékot vető Boko Haram-jelenség elleni küzdelemben pedig már most eredményesebbnek bizonyul mint elődje, a hangzatos nevű Goodluck Jonathan. Ráadásul a terrorszervezet nem pusztán Nigéria és a térség számára jelent feladatot, hanem az egész nemzetközi közösség számára. Az afrikai kontinens több pontján – nyugat-afrikai területeken hatványozottan, illetve az Afrika Szarva régióban – napjaink iszlamista szerveződései egyre erőteljesebben fejtik ki pusztító tevékenységüket: Szomáliában az al-Shabaab, Mali és térségében az AQIM, azaz az Iszlám Maghreb al-Kaida szervezete képvisel súlyos destabilizációs erőt.


A terrorcselekményeken túlmenően azonban sok fiatal nigériai frusztrált, ugyanis az elmúlt néhány évben nagymértékben nőtt a fiatalkorú munkanélküliek száma. A világ legfiatalabb korfájú kontinensén a majdnem 180 milliós Nigéria lakosságának fele 15–34 éves korú, a National Population Commission 2013 adatai szerint. A Brookings Intézet 2014 szeptemberi elemzése azt mutatja, hogy ugyan a rohamos mértékben növekvő arányszám mérséklésére megalkotott kormányzati intézkedések azonnali munkalehetőségeket jelentettek fiatalok ezreinek a mezőgazdaságban, a képzettebbek azonban nem elégedettek a volumennel és a lehetőségekkel. Ráadásul, diplomájuk megszerzését követően a felsőfokú végzettséggel rendelkező  fiatalok 20 százaléka akár 5 évig sem tud állandó jövedelemtermelő tevékenységet folytatni.

A probléma középpontjában egy meglehetősen összetett képet látunk: egyrészt a nigériai társadalom évi 3,5 %-os termékenységi „sebességgel” gyarapszik; másrészt az oktatási rendszer minőségének fejlesztése hosszú távú küzdelmeket rejt magában – jelenleg is kevés a tanár, illetve nincs elég megfelelő színvonalú tananyag; harmadrészt a városi–vidéki „szembenállás” tovább tetézi a nehézségeket, hiszen a rurális területeken mind a fizikai, mind a humán oktatási infrastruktúra lényegesen szegényesebb, mint a városokban.

A „nyugati oktatás harám”, azaz muszlim megítélés alapján bűn – vallja a szervezet, melynek neve (Boko Haram) is ezt jelzi. A Mohammed Yusuf radikális (egyébként autodidakta) imám által alapított szervezet tanításai szerint a nyugati típusú öltözködés tiltott, ahogyan a nyugati oktatásban való részvétel is. Éppen az, ami növekvő számú (főként persze keresztény) nigériai fiatal számára vonzó, például az Európai Unió országainak egyetemein. E tekintetben egyébként Magyarország kitüntetett célország a tanulmányi célú migráns fiatalok szemében, kiknek számát a magyar kormány a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül is igyekszik növelni. Ma a legtöbb nigériai hallgató a Debreceni Egyetemre érkezik: 2016-ban több mint 600-an tanultak ott, nagy többségük fizetős hallgatóként, tehát fontos bevételt képezve az egyetem és a befogadó város számára.

Az elrabolt lányok egy (kis) részének legutóbbi kiszabadításával azonban sokan elégedetlenek. Azaz inkább azzal van többeknek problémája, hogy 2014 tavasza óta valójában nem sok minden történt a lányok kimentése érdekében – 200-an még mindig a terrorszervezet fogságában élnek, sokan közülük szexrabszolgaként. Az egyik tinédszer korú lánynak már hathónapos kisbabáját is el kell látnia, nem beszélve az elmúlt két évben átélt mindenféle traumáról. Ugyan Buhari elnök 2016 év végén úgy nyilatkozott, hogy a nigériai hadsereg sikerrel űzte ki az iszlamistákat egyik észak-nigériai bázisukról, a Sambisa természetvédelmi területen található erdőben kialakított táborukból, még nagyon messze az igazán átütő megoldás. A Boko Haram elleni harc mellett pedig Buhari elnöknek a választási kampányban tett ígéreteit is valóra kell váltania, így elsődlegesen a kormányzat hatékony(abb) működését kell előmozdítania, továbbá vissza kell szorítania a nigériai fejlődést gátló korrupciót. A korrupció elleni harc eredményeként realizálható megtakarításokat a tervek szerint a mezőgazdasági és az ipari szektorokat, valamint a biztonságot érintő beruházásokra kívánja fordítani. Céljai megvalósulásában egyre több jómódú európai ország vezetője is érdekelt, hiszen kudarca esetén csak tovább nőne az Európára nehezedő migrációs nyomás.