Kiutasítás hackertámadás miatt?

2016. december 30.

Címkék: USA, Oroszország, Obama, elnökválasztás, titkosszolgálat, kiutasítás

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Obama, búcsúzó amerikai elnök 35 orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból, s egyúttal bezáratta Oroszország két képviseletét, az egyiket New Yorkban, a másikat Marylandban. A diplomáciában a kiutasítottak magas száma miatt különösen kemény lépést az elnök azzal magyarázta, hogy Oroszország megsértette az USA érdekeit, amikor beavatkozott az elnökválasztási kampányba. Az esettel kapcsolatos információk már korábban megjelentek, hiszen a belbiztonsági minisztérium már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy olyan orosz hackertámadásra gyanakszik, amit „magas helyről származó engedély nélkül” nem lehetett volna végrehajtani.

Obama elnök most azt is világossá tette, hogy a kiutasítást többszöri bizalmas figyelmeztetés előzte meg, minden eredmény nélkül. A nyomozás már szeptember elején megkezdődött, amikor a Wikileaks portálon megjelentek a Demokrata Párt belső levelezőrendszeréből kibányászott iratok, kimondottan rossz színben feltüntetve Hillary Clintont és stábját. Akkor a Guccifer 2.0 nevű orosz hackercsoport vállalta magára az akciót, ám ezt akkor még nem követte konkrét retorzió. Emlékszünk, hogy Donald Trump viszont a hír hallatán további hackertámadásokra bíztatta az oroszokat, különös tekintettel azokra az emailekre, amiket Hillary Clinton még külügyminiszterként személyesen küldött – figyelmen kívül hagyva a titokvédelmi előírásokat. Innentől kezdve persze az egész ügy látványos belpolitikai dimenziót kapott, így akkor a leköszönő elnök sem tehetett látványos ellenlépéseket, elkerülendő a kampányba való beavatkozás vádját.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Afrika „mosolygó tengerpartján”

2016. december 29.

Címkék: választás, Migráció, Afrika, Gambia

„The Smiling Coast of Africa” – Afrika mosolygó(s) tengerpartja, így hirdeti magát a kontinens egyik legkisebb kiterjedésű (11 300 km2) és népességű (2 millió fő) országa. A 22 éve hatalmon lévő és ötödik ciklusának megszerzéséért indult Yahya Jammeh elnök a 2016. december 1-jén tartott választáson ugyan vereséget szenvedett, melyet egy nyilatkozatban rögtön el is ismert, de aztán meggondolta magát és végül megtámadta az eredményt. Egy „külföldi befolyásolástól mentes”, független és semleges választási bizottság felállítását és új választást követel, ígérve, hogy nyugalom, béke és további prosperitás vár a gambiaikra, ha folytatni tudja. Mindeközben a kontinensről Európába elvándorló fekete-afrikaiak közül a negyedik legnépesebb csoportot éppen a gambiai állampolgárok teszik ki: ők főként Olaszországba igyekeznek a jobb élet reményében.

Az ellenzéket koalícióba tömörítő Adama Barrow több üveggolyót kapott, a leadott szavazatok 45,5 százalékát (szemben a regnáló elnökre leadott 36,7 százalékkal), mégsem lesz elnök Gambiában. December elsején három jelöltre adhatták le szavazataikat a gambiaiak. A szavazás üvegolyóval történik – figyelembe véve, hogy a teljes 15 év feletti lakosság 51,1 százaléka írástudatlan (az UNICEF 2013-ban közzétett adatai szerint), továbbá elkerülendő a kontinens-szerte több helyen is tapasztalt „szokásos” választási anomáliákat. A golyót egy lefüggönyözött fülkében a választópolgár három fémhenger közül abba gördíti, amelyik számára a legszimpatikusabb – a hengereken az adott jelöltet indított pártformáció emblémája és színei szerepelnek. Miután a golyó begurult a hengerbe, azaz a választópolgár leadta szavazatát, megszólal egy csengő is, amely éppen e tényt erősíti meg.

Teljes cikk

A jogállam teszetoszasága

2016. december 28.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Nem valószínű, hogy a berlini karácsonyi vásár elleni merénylet helyszínének kiválasztása az azóta lelőtt Anis Amri számára több volt, mint praktikus logisztikai kérdés. Hidegvérrel döntött a Breitscheidplatz mellett, ami egy nagy teherautóval is könnyen megközelíthető, általában zsúfolt központi tér a német főváros nyugati felének szívében. A város lakói, s a helyszínt jól ismerők szemében azonban a helyszín jóval több egy mindig zsúfolt térnél a centrumban. A Breitscheidplatz a Kurfürstendamm vége is egyben, azé a bulváré, ami a valaha ketté szakított város nyugati részén a már-már romlottságba hajló, pazarló gazdagság jelképe volt. A Breitscheidplatzon áll ugyanakkor a Vilmos császár emléktemplom, amit a XIX. század utolsó évtizedében emeltek annak a templomépítési akciónak a keretében, ami az ekkor megerősödő baloldali szocialista mozgalmakkal szemben akarta megerősíteni a hazafias, vallásos eszméket.

A XX. század során a tér környéke egyre inkább a művészeti élet központja lett, a templom neoromán stílusára utaló Román (mármint stílusú) kávéház a legkiválóbb írók, művészek találkozóhelye volt, míg a közelben felépülő mozik és színházak a nagyvárosi szórakoztatóipar „templomaivá” váltak. A teret csak a II. Világháború után nevezték el Rudolf Breitscheid szociáldemokrata politikusról, akit a nácik 1944-ben megöltek. A szabadtéri „Weihnachtsmarkt”, a karácsonyi vásár, tagadhatatlanul a német kultúrkincs része. Anis Amri tehát e több szempontból is szimbolikus térbe gázolt bele lopott kamionjával, aminek kormányát a súlyosan sérült lengyel teherautósofőr még el tudta úgy rántani, hogy a monstrum nem még több embert gázolt halálra, hanem a forgalmas Budapester (!) Strasse felé vette az irányt és állt meg végleg.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Puskaporos hangulatú karácsony a Balkánon

2016. december 26.

Címkék: EU, integráció, Horvátország, Balkán, Visegrádi országok

A szerbek és a horvátok az elmúlt évek tapasztalatai alapján mintha beszélnének egy nyelvet. Erre utal, hogy nem csillapodik a diplomáciai feszültség a Balkánon: Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök decemberben váratlanul elhagyta a brüsszeli csatlakozási tárgyalásokat, így a Szerbia és az Európai Unió között lezajló kormányközi konferencián sem vett már részt. Horvátország így a nyári, az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23. fejezet ideiglenes megvétózását követően tovább lassítja a csatlakozási folyamatot, mivel a fejezetek megnyitásához minden tagország egyetértésére szükség lenne. A december tehát szerb csalódást hozott, mivel három helyett kettő csatlakozási fejezet nyílhatott csak meg, az ötös számú a közbeszerzési törvényekről és a huszonötös a tudomány és kutatások kérdéskörében.

Horvátország aggályai ugyanakkor kevésbé súlyosak. Legalábbis Mori Cerar szlovén miniszterelnök erre utalt amikor megfogalmazta, hogy Szlovénia a horvátokkal szemben nem fogja Szerbia uniós csatlakozását bilaterális ügyektől függővé tenni, szerinte ez „elfogadhatatlan visszaélés” lenne. Cerar rátapintott a kérdés lényegére, mégpedig arra, hogy lehetséges-e egy, a két országra tartozó ügyet az uniós csatlakozásban rejlő nyomásgyakorlási potenciál kiaknázásával eldönteni.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Nem mindenki konzervatív, aki katolikus

2016. december 23.

Címkék: tüntetés, sajtószabadság, Lengyelország, Szejm

Az európai közvélemény tekintete hirtelen ismét Varsó felé fordult, miután a 2017-es költségvetés múlt pénteki ellentmondásos megszavazását követően a Szejm épületét késő este lázongó tömegek vették körül. Ezt pár nappal megelőzően a Rzeczpospolita lengyel napilap közvéleménykutatási eredményeket publikált, melyből kiderült, hogy az ország jövője kapcsán a lakosság körülbelül fele vélekedik borúlátóan. A felmérésből azonban a kormánypárt stabil támogatottsága is kiolvasható. A felszínen tehát úgy látszik, hogy a jelenlegi kormányzat bő egyéves munkája a lengyel társadalom megosztottságához, oszloposodásához vezetett. De jelenti-e mindez a közös keresztény társadalmi alapok felaprózódását?

A múlt pénteki eseményeket kirobbantó szikrát végeredményben az idézte elő, hogy a parlament épületében tüsténkedő újságírók vélt vagy valós téblábolását megelégelő házelnök, Marek Kuchciński javaslata szerint a jövőben csak öt kiválasztott csatorna rendelkezne akkreditációval, míg a többi orgánum egy elkülönített közvetítőközpontban kaphatna helyet. Így amellett, hogy ez az intézkedés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára kifejezetten kényelmes parlamenti légkört teremtene, a sajtónyilvánosság terén is komoly diszkriminációt okozna.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Aleppó elesett, az orosz nagykövetet megölték.

2016. december 21.

Címkék: Oroszország, terrorizmus, Szíria, háború, Aleppó, nagykövet

Aleppó elesett, adja hírül a „The Economist” e heti címlapjával is. Kommentálják a hírt rádiósok is világszerte, a TV-operatőröknek, fotósoknak és digitális felületeiknek köszönhetően a 21. századi világunk egyik legvéresebb katonai ütközetének szomorú képei mindenütt a világban ismertek lettek. Az a tény pedig, hogy egy török merénylő hétfőn lelőtte Andrej Karlov ankarai orosz nagykövetet, a szíriai nagyváros körüli nemzetközi küzdelemre is rávilágít.

Aleppó nem a szétlőtt 1956-os Budapestre, hanem az 1943-as Sztálingrádra vagy az 1945-ös Drzedára hasonlít. A Szabad Szír Hadsereg alakulatai a velük harcoló szunnita milíciákkal és családtagjaikkal menekülnek, ha tudnak hova: bujdokolnak a romváros falai között. Sorra adják fel hadállásaikat. Bassar Asszad elnök hadserege városrészről városrészre foglalja el a várost. A katonák és tisztjeik örömittasak: géppisztoly sorozataikkal hol menekülő katonákat, hol civileket ölnek. El-elrepül felettük egy-egy orosz repülőgép, hol azért, hogy bombázzon; hol azért, hogy csak felderítsen. Nélkülük Aleppó egyébként még állna, s a pusztítás sem lett volna ily hatalmas, ha pusztító bombáikat nem szórták volna naponta. Moszkvában és Teheránban győzelmi jelentéseket írnak és tervezik hol együtt, hol külön-külön, hol másokkal Szíria jövőjét.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

(EU) csúcsra járatott egyhelyben topogás

2016. december 19.

Címkék: EU, bevándorlás, Európai Tanács, csúcstalálkozó, Donald Tusk

2016-ot biztosan senki nem fogja arany betűkkel beírni az Unió történelemkönyvébe. Nem csak az uniós gépezet csikorog, s mind élesebbek a belső konfliktusok, de a tagállamokban is – lásd a holland, brit, vallon és olasz példát – egyre többször mutatnak fügét a polgárok a kormányok elképzeléseire. A legpozitívabb, amit az Európai Unió 2016-os szerepléséről mondani lehet, hogy még létezik. Az évzáró Európai Tanács, az állam- és kormányfők csütörtöki tanácskozása hű volt az évhez: látjuk a problémákat, óvatosan szeretnénk is haladgatni, de képtelenek vagyunk az áttörésre, foglyai maradunk a saját narratívánknak. Ugyanakkor persze nagyon szeretnénk nemzetközi tényezők maradni.

Nem jutottak sokkal előbbre az Unió állam- és kormányfői a csütörtöki, egynaposra soványított csúcstalálkozón sem. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke valószínűleg érezte, ez nem lesz (pontosabban ez sem lesz) az áttörések fóruma, s ebből bőven elég egy nap is.Vagy egyszerűen csak véget akart vetni annak az egyébként nem túl logikus eddigi szokásnak, hogy kora este ülnek asztalhoz, s jól beleszaladnak az éjszakába, aztán másnap reggel félálomban folytatják. A rossz nyelvek szerint az a forgatókönyv Merkel asszony páratlan képességeihez volt igazítva…

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Használ-e a gazdaságnak a demokrácia?

2016. december 16.

Címkék: politika, demokrácia, piac

A közgazdászok régóta foglalkoznak a kérdéssel, hogy várhatunk-e nagyobb gazdasági növekedést egy olyan országtól ahol demokrácia van, egy olyanhoz képest, ahol valami más, például diktatúra. A válasz azért sem mindegy, mert demokratizálódás alatt sokan, egészen különböző folyamatokat értenek, így a „demokratizálás” olykor a politikai befolyás növelését, máskor a bezárkózó kereskedelempolitika megtörését legitimálja. A Szovjetunió helyén feltünedező államalakulatok például továbbra is meglehetősen ellenállónak mutatkoznak a demokráciával szemben. Vezetőik szerint a demokrácia túlértékelt luxustermék, amit a szegény országok még nem engedhetnek meg maguknak. Vajon mit vesztenek ezzel? Az átlagos diktatúra lassabban növekszik mint egy átlagos demokrácia?

Elsőként nézzük, miért kellene a demokráciának gyorsabban növekednie. Az osloi egyetem kutatója, Carl Henrik Knutsen (2012) gyűjtése szerint a demokrácia több okból ösztönözheti a gazdasági növekedést. Elsőként, a demokratikus rendszerekben a vagyoni és tulajdonjogok biztonsága garantált, ez pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb eleme: ha tudjuk, hogy munkánk gyümölcsét elveszik tőlünk, munkához sem látunk. Másrészt, a diktatúrák megakadályozzák a szakszervezetek és más társaságok szerveződését, így pedig sem a bérek, sem a gazdasági aktivitás nem növekedhet. Emellett a bankrendszer helyett politikai akarattal próbálják elosztani az erőforrásokat, így fontos területek sorvadhatnak el, legyen szó oktatásról vagy technológiai fejlődésről. Ami pedig a technológiát illeti, a feltételezések szerint ez is olyan valami, ami a demokráciában érzi jól magát: a hierarchikus gazdaságszervezés helyett a demokrácia az a közeg, ahol igazán megéri befektetni, és amely bárkinek az ötletére vagy újítására nyitott.

Teljes cikk

Surjányi Fanni

MCC alumna, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Megfúrhatják-e az elektorok Trump elnökségét?

2016. december 13.

Címkék: USA, elnökválasztás, Donald Trump, elektorok, szavazatszám

Egy tudatos alkotmányjogi hézag példátlan kihasználásával az elektorok akár még elnöki székbe juttathatnák Hillary Clintont, annak ellenére, hogy november 8-án elvesztette a választásokat. A hűtlen elektorok nem ismeretlenek az amerikai történelemben, bár választási eredményt még sosem fordítottak meg. Erre a precedens nélküli és meglehetősen antidemokratikus fordulatra most sincs sok esély, az ingatag jogi lehetőség mindenesetre fennáll.

Az Egyesült Államok sajátos választási rendszerében 538 elektor választja az elnököt, nem közvetlenül a nép. A politikai pártok jelölik ki ezeket a személyeket minden államban; a novemberi választásokon a nép ezekre az aktivista csoportokra adta le a voksát. Minden államnak annyi elektora van, mint amennyi kongresszusi helye (535 tag és a főváros különálló kerületének 3 elektora). Az országos szavazás után főszabály szerint (mindent vagy semmit alapon) csak annak a pártnak az elektorai szavaznak közvetlenül az elnökjelöltre, amelyik az adott államban a szavazást egyszerű többséggel megnyerte. Ez olyan formában valósul meg, hogy az egyes államokból az ott nyertes párt elektorai alkotják az elnökválasztó elektori testületet. Ezek a testületek minden állam fővárosában december 19-én ülnek össze közvetlen elnökválasztásra; az eredményeket elküldik a Szenátus elnökének, aki majd csak január 6-án, a két ház közös kongresszusi ülésén nyitja föl őket és hirdeti ki ennek megfelelően az eredményt. Az alkotmány engedi, hogy az egyes államok megkössék a saját elektoraik mandátumát, ám az államok fele nem szabályozza e kérdést.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Felczak professzor hagyatéka

2016. december 12.

Címkék: Orbán Viktor, Lengyelország, lengyel-magyar kapcsolat, Waclaw Felczak

December elején, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kétnapos látogatást tett Krakkóban, ahol a lengyel kormányzat tagjaival és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőivel tárgyalt. Az egyeztetések célja hivatalosan a decemberi Európai Tanácsülést megelőző szokásos lengyel-magyar álláspontegyeztetés volt. A látogatás azonban nem várt eredménnyel zárult, ugyanis a lengyel hungarológus professzor, Wacław Felczak születésének 100. évfordulóján rendezett konferencián a magyar miniszterelnök egy lengyel-magyar szellemi együttműködést támogató közös pénzalap létrehozását jelentette be. Mindebből úgy tűnik, hogy a lengyel-magyar barátság új szerepben, a „közép-európai reneszánsz” motorjává léphet elő.

A magyar kormányfő kétnapos krakkói látogatása az azt megelőző hivatalos sajtóközlemények és az utóbbi időszak tapasztalatainak ismeretében közel sem számított rendkívüli eseménynek. Mondhatnánk, nincs semmi új a nap alatt. Hiszen tudvalevő, hogy a tavaly novemberben megválasztott PiS kormányalakításával a lengyel-magyar kormányzati kapcsolatok szorosabbá váltak, az uniós színtéren képviselt együttműködés pedig példaértékűvé nőtte ki magát. Éppen ezért semmi sem volt meglepő abban, hogy Orbán Viktor két héttel az Európai Tanács ülése előtt, az utóbbi egy évben kialakult szokásoknak megfelelően lengyel partnereivel egyeztetett. Főként egy olyan uniós ülés előtt, ahol a várva-várt közösségi migrációs kompromisszum eléréséhez a visegrádi országoknak újabb vitákat kell együtt megvívniuk.

Teljes cikk