A liberális demokrácia nagykövete

2015. február 22.

Címkék: Oroszország, Görögország, Putyin, George Clooney, Akropolisz, British Museum, Ilisszosz, diplomácia, Elgin-márvány

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a Brit Birodalom követe, Lord Elgin 1805-ben a Görögországot megszálló török hatalom képviselőitől megvásárolta az Akropoliszról származó szobrokat, nem sejthette, hogy két évszázaddal később egy márványból formált férfitest milyen fontos diplomáciai küldetésre lesz hivatott.

A művészettörténészek által egyedülállónak tekintett torzó – a többi Elgin-márvánnyal együtt – a British Museum birtokába került. Görögország régen küzd a szobrok visszaszerzéséért, s már évekkel ezelőtt azt az ügyvédi irodát bízta meg az ügy képviseletével, amelynek társtulajdonosa, Amal Alamuddin, nem olyan rég George Clooney felesége lett. A látványos nász és Clooney – egyébként saját maga által is kicsit elfuseráltnak tekintett – filmjének, a Műkincsvadászoknak a bemutatója egyaránt jó alkalom volt arra, hogy a szobrok ügye a legszélesebb nyilvánosság előtt is ismertté váljon. Ugyanakkor a britek biztosak a dolgukban, hiszen álláspontjuk szerint annak idején jogszerűen, vásárlás útján jutottak a műtárgyakhoz, sőt, még azt is hangsúlyozzák, hogy Lord Elgin voltaképp az enyészettől mentette meg az antik köveket.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Keleten a helyzet változatlan

2015. február 20.

Címkék: Merkel, Kijev, ENSZ, Ukrajna, szakadárok, orosz-ukrán konfliktus, Hollande, Porosenko, békefenntartók, minszki megállapodás, Debalceve

Nem javul a helyzet Ukrajnában. A minszki fegyverszünet egyelőre csak kevés helyen lépett életbe. A szakadárok megnyerték a debalcevei csatát. Ezzel stratégiai előnyöket szereztek az ukrán-orosz sakktáblán. Bármilyen tartós megegyezéstől nagyon távol vagyunk. Németország és Franciaország békéltető szerepe a jövőben is kívánatos, mert a hidegháborús szellem csak így szorítható vissza a palackba. Egyelőre még csak ötlet, hogy ENSZ-békefenntartók érkezzenek a térségbe.

Lehet, hogy hiába utazgatott Angela Merkel és Francois Hollande közel egy hétig az egyes fővárosok között, hogy Kelet-Ukrajnában fegyverszünetet harcoljanak ki. Az újabb minszki megállapodás Kelet-Ukrajna megbékítéséről egyelőre csak reményt keltő történelmi dokumentum, mert hatása a szembenálló felekre elenyésző: egyelőre egyik fél sem tartja be annak pontjait. A Debalceve (Debalcevo) körüli harcok ugyanis tovább folytatódtak és drámai fordulatot vettek.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Putyini áramlatok

2015. február 18.

Címkék: Gazprom, Ukrajna, Orbán Viktor, Putyin, látogatás, gáztározók, gázszerződés, Déli Áramlat

Óriási várakozás előzte meg az orosz elnök budapesti látogatását. Majd miután elmaradtak a bombasztikus bejelentések, és inkább egy business-as-usual találkozó képe rajzolódott ki, az egész magyar közvéleményen érezhető volt némi csalódottság. Ám a sorok közt olvasva, egy-egy apróságnak tűnő, elejtett szó és mondat bizony nagy dolgokat vetít előre.

Kezdjük a gázszerződéssel. Nem köttetett új szerződés, de ezt iparági berkekben már régóta tudta mindenki. Nem is nagyon kell, hiszen az elmúlt években, az eredeti szerződés szerinti át nem vett gáz – amit ettől függetlenül ki kellene fizetnünk – még az évtized végéig is kitart. A költségvetésnek nagy könnyebbség, hogy ez a lebegtetett fizetési kötelezettség Vlagyimir Putyin szavai szerint megszűnik, és a fennmaradó gázmennyiség után csak akkor kell fizetnünk, ha le is szállítja a Gazprom. Mondjuk árról nem esett szó, amit technikai kérdésnek tituláltak a felek, de lássuk be, ez mégiscsak a sarokköve annak, hogy eldönthessük: ez a megállapodás jó vagy rossz nekünk.

Teljes cikk

Kockázatok és mellékhatások – Putyin Budapesten

2015. február 16.

Címkék: Oroszország, ukrán-orosz konfliktus, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Putyin, Russia Today, putyinizálódás

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az előzetes várakozásokkal szemben végül minden egész jól alakult. Azok a hangok, amelyek nagyon óvtak Putyin elnök látogatásától, az elmúlt néhány napban elcsendesedtek, ami legalább annyira köszönhető a körülmények kedvező változásának, mint a magyar külpolitika tudatosságának.

Orbán Viktor még egy decemberi interjújában mondta, hogy a magyar politika nem oroszbarát, hanem magyarbarát. Ebben a kijelentésben elvben senki sem találhatna kivetnivalót, hiszen a nemzeti érdekérvényesítés egyre kevésbé szofisztikált jelenségeivel találkozunk szerte a világban. Ennek ellenére, bármennyire is támogattunk minden közös európai szankciós kezdeményezést, ismételtük számtalanszor, hogy a nemzetközi jog megsértése elfogadhatatlan, egy-egy nyilatkozat miatt rajtunk maradt az orosz-barátság bélyege. A klasszikus fordulattal azt is mondhatnánk, hogy nem elég orosz helyett magyarbarátnak lenni, annak is kell látszani – és nem csak itthon! Tekintettel arra, hogy – egyelőre legalábbis – látványos orosz lépések nem viszonozták a verbális gesztusokat, a magyar érdekek védelme szempontjából sem mindegy, hogy a nyugati világban mennyire értik meg a magyar érdekérvényesítés csínját-bínját. Vagyis rengeteg minden függ attól, hogy mennyire marad, maradhat-e egyáltalán a mi kezünkben a saját helyzetünk, törekvéseink értelmezése, magyarázata.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Az USA esete az etnikai különbségekkel

2015. február 14.

Címkék: USA, Orbán Viktor, New York, rasszizmus, identitás, Magyarország, etnikai megosztottság

Képzelje el, hogy egy magyar kórházban a nővér ön elé rak egy űrlapot, ahol néhány személyes adat kitöltése után a következő kérdés szerepelne: „Ön roma? Ha nem, akkor fehér, fekete, kínai…” és itt egy hosszú felsorolás következik az összes elképzelhető rasszról, plusz egyéb. Gondolom, velem együtt felháborodna.

Mondok mást. Mi lenne, ha úgy tudna az interneten iskolát keresni a gyerekének, hogy precíz, évekre lebontott adatokat szolgáltatna egy teljesen legálisan működő oldal arról, hogy az intézmény tanulói közül mennyi a roma, mennyi a kínai, mennyi az akármilyen más származású. Elég régóta vagyok a szakmában ahhoz, hogy 95 százalékos valószínűséggel modellezem, ki, hány percen belül, belföldön és külföldön hogyan adna ki felháborodott hangú közleményt, szólítana fel azonnali elhatárolódásra, elítélésre, lemondásra.

Teljes cikk

Boldog születésnapot V4!

2015. február 13.

Címkék: születésnap, V4, nézetkülönbségek, Közép-Európa, ukrán válság, Lengyelország, Ausztria, visegrádi együttműködés

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A közép-európai gondolat a rendszerváltást megelőzően valamiféle furcsa álomvilág volt. Menekülés a létező szocializmusból a történelmi múltba, olykor a közép-kori királyságok, máskor az Osztrák-Magyar Monarchia világába.

A rendszerváltást követően a történelmi sorsközösség intézményesült: a Visegrádi 4-ek - akkor még csak hármak - 1991. február 15-én létrejött szövetsége, bár története nem szűkölködött fordulatokban, kiállta az elmúlt 24 év próbáját. Újra és újra felmerült a szövetség bővítése: külügyminisztersége idején Navracsics Tibor képzelte a 4 ország mellé még Szlovéniát és Horvátországot, de voltak hasonló ötletei Zeman cseh elnöknek is, aki még Ukrajnát is a szövetség keretei közé álmodta. Mindezekből nem lett semmi, ugyanakkor Ausztria közép-európai ambíciói – különös tekintettel a monarchikus múltra – újra és újra megjelentek, hol a közlekedési infrastruktúra, hol az energetikai befektetések, máskor pedig a bankok terjeszkedésének formájában. Ezek mellett külpolitikai kezdeményezések is napirendre kerültek, ilyen volt például a 2000-es évek elején a Stratégiai Partnerség gondolata.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy kiszámíthatatlan csúcs dilemmái

2015. február 10.

Címkék: EU, Párizs, eurozóna, orosz-ukrán konfliktus, Ukraja, Ciprasz, Európai Tanács, Görögország, csúcstalálkozó, Donald Tusk, közös kül- és biztonságpolitik

Az uniós csúcstalálkozók általában jól előkészített forgatókönyvek alapján zajlanak. Minden évben van belőlük legalább négy, jó előre rögzített menetrenddel. A válság legsúlyosabb éveiben persze krízistanácskozás krízistanácskozást követett, hisz az eurózóna fennmaradása volt a tét, de a napirendet egyértelműen Brüsszel tartotta kézben. Most viszont még a legbennfentesebbek sem tudják megjósolni, mi fog történni csütörtökön.

Rendkívüli év – jellemzi mind gyakrabban 2015-öt a nemzetközi sajtó. Rendkívüli EU-csúcs most csütörtökön, amit pedig nem is a tényleg rendkívüli események miatt hívnak össze. Még tavaly év végén megegyeztek ugyanis az állam- és kormányfők, hogy februárban újraindítják a vitát a gazdasági és pénzügyi unióról. Igen ám, de a párizsi terrortámadások, a görög polgárok akarata és Ukrajna keleti határainak erőszakos újrarajzolása eltéríti a vitát. Az Európai Tanács novemberben beiktatott elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő valószínűleg nem így akart debütálni. Feltett szándéka volt, sokak örömére, hogy rövidebbé, ütősebbé és politikusabbá tegye a csúcstalálkozókat. Korábban ugyanis az állam- és kormányfők órákat töltöttek olyan papírok szövegezésével, amelyeket csak az adott témában jártas szakértők értettek, a cloud computing-től a széndioxid-kibocsátási kvótákig. Politikai vitákra szinte mániákusan csak az éjszakába nyúló vacsorákon volt mód, amikor azért – az ellenálló képesség függvényében – egy idő után mindenki végletesen elhasználódott. Így Európa sorsa egyre inkább már nem a politikusi képességeken, hanem az idegeken és a fizikai teherbíráson múlott.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Energia, ami már olcsóbb Európában

2015. február 09.

Címkék: Európa, energiaárak, energiapolitika, Egyesült Államok, szabályozás, verseny, napelem

Széles körben is jól ismert, hogy a hazai és európai energiaárak az utóbbi időben jelentősen, akár többszörösen is meghaladhatják a gazdasági értelemben véve versenytárs térségekben fizetett mértéket. Az ennek következményeként jelentkező versenyhátrány megszüntetése, vagy legalábbis csökkentése alapvető kihívás a hazai és európai közösségi energiapolitika számára.

Vannak azonban figyelmet érdemlő ellenpéldák is. Ilyeneket találhatunk a ’The International Renewable Energy Agency (IRENA)’ által közelmúltban közzétett éves jelentésében. A napelemekkel előállított háztartási villamos energia költsége Németországban hosszabb ideje csak mintegy fele az Egyesült Államokban tapasztaltaknak.

A jelenségre egyébként éles szemű szakértők már néhány éve felfigyeltek. A témában készült elemzésből a következőket találtam kiemelésre érdemesnek.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Mariupol felett az ég

2015. február 08.

Címkék: Oroszország, Angela Merkel, Ukrajna, Mariupol, orosz-ukrán konfliktus

Mariupol olyan délkeleti szöglete Ukrajnának, amely az országban és a világban zajló új keleti-nyugati vetélkedésnek egyik súlyos ütközőpontjává válhat. A város sorsa amolyan lakmusz-papír: ha a fegyverek Mariupol körül (és másutt Ukrajnában) végleg elhallgatnak, reménykedhetünk, hogy a válság lecsendesedik, és a világ megnyugszik; ha pedig nem, akkor nagyon aggódhatunk. Sajnos a Merkel-Hollande látogatás Kijevben és Moszkvában eddig semmi előrelépést nem hozott, de esély még van, mivel Merkel asszony hétfőn Washingtonban az ukrán helyzetről tárgyal Obama elnökkel.

Az Azovi-tenger 1993 óta nemzetközi vizeknek számít, több mint fél éve pedig már katonai konfliktusnak is a részese. Az ukrajnai szakadár oroszok által létrehozott Donyecki Népköztársaság lenyúlik az Azovi-tengerig, s a szeparatisták augusztusban már megkaparintották a Mariupol kapuját jelentő part menti Novoazovszkot is. Vezetőik nemrégiben Mariupol megtámadásáról is döntöttek, és január 24-ét követően tüzérségük sorozatvetőkkel lőtte a várost, komoly civil áldozatokat okozva.

Teljes cikk

Szilágyiné Bátorfi Edit

volt V4 koordinátor

Pénzt vagy életet! Esetleg mindkettőt?

2015. február 06.

Címkék: Európai Központi Bank, quantitative easing, eurozóna, gazdaságélénkítés

Nem tudom, ki hogy van vele, de a rövidítések időnként az őrületbe kergetnek. A legtöbb ilyen két-három-jegyű kódot az informatika, a pénzvilág és az európai bürokrácia görgeti felénk. Nem kell ugyan lelkesednünk értük, de megtehetjük-e, hogy egyáltalán nem foglalkozunk velük?

Vegyünk példának a közelmúltból egy kétbetűs sztárt. Tele volt vele a magyar, az európai, és a világsajtó is: QE. Leginkább a pénzügyi szakemberek tárgyalták, hogy most ez jó, vagy nem jó, vagy kicsit jó, és főleg kinek jó. Ugyanakkor a bankok világában idegenül mozgó sarki fűszeres, vagy szomszéd nyugdíjas számára esetleg nem nyilvánvaló mit is jelent ez a két betű. És egyáltalán: Miért kellene ismernie? Próbáljuk ezt a kérdést megválaszolni!

Teljes cikk