Nem csak konyhakéssel készülnek

2015. március 09.

Címkék: USA, Kína, hadgyakorlat, támadás, Kim Ki Dzsong, Észak-Korea, katonai kiadások, Japán, Abe-kormány

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az Egyesült Államok Dél-Koreába akkreditált nagykövete elleni támadás drámai képei bejárták a világsajtót. Az arcán megsebesített diplomata, Barack Obama egykori közvetlen munkatársa, Hagel korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke, szöuli kiküldetése előtt a Pentagon ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkára volt, vagyis nem véletlen célpont, hanem igazi nagyvad.

Különösen egy olyan merénylő számára, aki tettével a minden évben megrendezésre kerülő USA-koreai közös hadgyakorlat ellen akart tiltakozni. A több tízezer katonát mozgósító, heteken át tartó hadgyakorlat komoly erődemonstráció, ami az észak-koreai rezsimet kellőképpen idegesíti, nem véletlen hát, hogy a diplomata elleni támadást Phenjan rögtön üdvözölte is. A Lippert nagykövetet megtámadó Kim Ki Dzsong korábban már egyszer a japán misszióvezetőnek is nekiesett, akkor épp egy betondarabbal. A híradások arról számolnak be, hogy Kim mostani fegyvere, egy fanyelű kés, a támadás előtt már egy ideje a konferenciateremben az asztalán hevert, de azt senki sem vette komolyan...

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Összekovácsol vagy szétfeszít?

2015. március 07.

Címkék: EU, demokrácia, Európai Bizottság, Juncker, Általános Ügyek Tanácsa, jogállamiság, Barroso, Brüsszel

Az elmúlt év Brüsszelben azzal zárult, hogy az állam- és kormányfők rábólintottak Juncker bizottsági elnök nagyívű európai beruházásélénkítő csomagjára. Erről a sajtó is bő terjedelemben tudósított. Arról azonban kevesebb hír látott napvilágot, hogy az Unió legáltalánosabb politikai kérdéseit tárgyaló Általános Ügyek Tanácsa december közepén áldását adta egy dokumentumra, mely a jogállamiság tiszteletben tartását kívánja biztosítani.

Nézzük, mit is jelent ez a nyakatekert megfogalmazás. Még 2013 márciusában a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Unió dolgozzon ki egy eljárást, melyet abban az esetben kellene alkalmazni, ha egy tagállam rendszerszerűen megsérti a jogállamiság alapelveit. Ne legyen illúziónk: a kezdeményezést, bármennyire is magyarázták a dokumentum szerzői, hogy nem rólunk szól, az elmúlt évek magyarországi fejleményei váltották ki. A kiindulópontjuk az volt, miként támaszthat elvárást más országokkal szemben az Unió, különös tekintettel a tagjelöltekre a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén, ha ezek érvényesülését saját tagállamaiban sem tudja maradéktalanul biztosítani és kikényszeríteni. Ott van ugyan az atombombaként aposztrofált hírhedt 7. cikk az Unió alapító szerződésében, mely pontosan leírja, miként kell eljárni, amennyiben egy tagállam megsérti az Unió alapértékeit, de úgy érezték, kellene valami puhább fegyver, amivel az eltévedt báránykát még időben vissza lehet terelni a karámba.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Temetés Moszkvában - remények Kijevben

2015. március 05.

Címkék: Oroszország, Ukrajna, orosz-ukrán konfliktus, Nyemcov, merénylet, Moszkva

Borisz Nyemcov nyugatos orosz demokrata volt. Halála nagy veszteség Oroszországban és a nemzetközi közösségben is. Vesztét valószínűleg a kijevi politika melletti kiállása okozta. Aligha hihető, hogy szerelemféltésből lőtték volna le. Ami történt az hidegvérrel végrehajtott és kitervelt politikai gyilkosság volt. A moszkvai vezetésnek érdeke, hogy megőrizze saját országában és a világban hitelességét és feltárja az ügy különféle szálait. Egyelőre csak találgathatjuk vajon a Nyemcov-tragédia összefüggésben van-e azzal, hogy a kelet-ukrajnai frontokon némileg javult a helyzet. De nem annyit, hogy a politikai rendezés forgatókönyvéből bármi is megvalósítható lenne. Az ukrán válság nehéz köve tovább gördül, de hogy hova, azt még nem lehet tudni. Nem kétséges azonban, hogy a Nyemcov-tragédia is Ukrajnára és az orosz-ukrán viszonyra tereli a nemzetközi közösség figyelmét.

Gyászolók ezrei kísérték utolsó útjára Borisz Nyemcovot Moszkvában. Orosz kormánytisztviselők, ellenzékiek, diplomaták és számos külföldi, köztük Balla János hazánk moszkvai nagykövete. Az orosz ellenzéki politikus meggyilkolása több kérdést is felvet.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Nincs felmentés!

2015. március 04.

Címkék: USA, gáz, napenergia, energiaunió, üzleti modell, energiahordozók, energiaszolgáltatás, keresletcsökkenés, villamos energia

Ha az energiahordozókhoz egyszer oly könnyen jutunk hozzá, mint ahogy ezt mostanság az amerikaiak teszik, a többi majd megy magától... - gondolhatnánk, ha a szokásos publicisztikai felületességnél maradunk, s nem nézünk utána alaposabban a kérdésnek. Az Egyesült Államokban tapasztaltak azonban figyelmeztetőek: az olcsó gáz előnyeinek kihasználása nem ad felmentést az energiarendszerek működtetési módjának gyökeres átalakítása alól.

A villamos energia hálózat hatalmas technológiai és emberi rendszer, mely termelő berendezések ezreit kapcsolja össze energiafogyasztók millióival. A hálózat több komoly kihívással szembesül a következő két évtizedben. Az új technológiák eközben értékes lehetőségeket teremtenek a felmerülő problémák kezeléséhez. A kínálkozó lehetőségek felismerésének és megragadásának elmulasztása a hálózat megbízhatóságának leromlását és a költségek jelentős növekedését eredményezheti, számos közpolitikai cél elérését is veszélyeztetve - figyelmeztetett már az évtized elején a Massachusetts Institute of Technology tanulmánya.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

USA-Izrael: viharos barátság

2015. március 03.

Címkék: USA, Párizs, Obama, Koppenhága, Benjamin Netanjahu, amerikai-izraeli kapcsolatok, iszlám, Izrael, merénylet

Nagyon távolról kell figyelni az USA-izraeli kapcsolatokat ahhoz, hogy ne tűnjenek fel az utóbbi évtizedek legkomolyabb feszültségei. Pedig a sokféle szimbolikus gesztussal is kifejezett különleges viszony erősségét mindennél jobban szemlélteti az a tény, hogy az 1970-es évek óta az USA legnagyobb értékű külföldi segélye a zsidó államba érkezik – az utóbbi időkben nagyjából 3 milliárd dollárról beszélünk évente, szinte kizárólag katonai célú felhasználásra. Ez durván háromszor annyi, mint Magyarország teljes védelmi kiadása. New Yorkban élve azonban gyakran tapasztalom: mintha valami most nagyon nem stimmelne a két ország viszonyában.

Az elmúlt hetekben kétszer is jártam itteni zsidó közösségek által szervezett rendezvényen. Az egyik az American Jewish Committee szolidaritási összejövetele volt a koppenhágai zsinagógát ért merénylet után. A beszédekből és háttérbeszélgetésekből is érezhető volt az elégedetlenség, amiért az amerikai nyilvánosságban meghatározó szereplők, így maga Obama elnök is kerülni próbálja az „iszlám” jelzőt a dán fővárosban, illetve Párizsban elkövetett merényletek elkövetői kapcsán. Ugyanezt a fanyar keserűséget éreztem pár nappal később a konzulátusunk melletti utcában működő Sutton Place Zsinagóga rendezvényén, ahol Bret Stephens, a Wall Street Journal befolyásos külpolitikai szerzője, korábban a Jerusalem Postnál is vezető tisztségben dolgozó újságíró tartott könyvbemutató beszélgetést.  Stephens a közönség nagy derültségére és egyetértését kiváltva, sok egyéb mellett az elnök óvatos szóhasználatát is cikizte a beszélgetésen.

Teljes cikk

Tetemrehívás

2015. március 01.

Címkék: Oroszország, orosz-ukrán konfliktus, Putyin, Nyemcov, részvétnyilvánítás, gyilkosság, ellenzék

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Borisz Nyemcovról még a Naumann Alapítvány munkatársaként hallottam először, a kilencvenes évek közepe táján. Otto Graf Lambsdorff, a német liberálisok nagy öregje, az alapítvány elnöke, nagyra becsülte az orosz politikust, Nyizsnij Novgorod korrekt kormányzójaként és aztán a gazdasági reformok iránt elkötelezett miniszterelnök-helyettesként is. Alapítványi összejöveteleken sokszor esett szó Oroszországról, sőt, egyszer Moszkvában került sor a kelet-közép-európai regionális találkozóra, amikor a rendszerváltást követően én is először szembesültem a szétesett Szovjetunió romjain kivirágzó vadkapitalizmussal.

Nyemcovval emlékeim szerint nem találkoztunk, de a liberális, vagy legalábbis magukat így definiáló politikai csoportosulások képviselőivel folytatott megbeszélések messze nem illettek abba a klisébe, ami korábban bennünk a közép-kelet-európai politikusi mezőny ismeretében kialakult. A liberális demokrata jelzővel persze már akkor is óvatosan kellett bánni, hiszen Vlagyimir Zsirinovszkij is így nevezte pártját, de a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz és a gazdasági reformokhoz való viszony alapján – az aktuális névválasztástól függetlenül – be lehetett kalibrálni a szereplők politikai meggyőződését.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Energiaunió –avagy Szén és Acélközösség 2.0?

2015. február 26.

Címkék: energiabiztonság, Európai Bizottság, energiaunió, Miguel Arias Cañete, Európai Szén- és Acélközösség, Schumann-terv, Juncker, szuverenitás, Maros Sevcovic, Robert Schuman

Az Európai Bizottság Energiaunióra vonatkozó javaslatának hivatalos bemutató videója* Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én elhangzott, híressé vált nyilatkozatának egyik kulcsmondatával indul: „Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét lépésekre, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritás megteremtésére van szükség.” De vajon helyes-e párhuzamot vonni az Európai Szén- és Acélközösség, s így végső soron az Európai Unió létrehozását eredményező kezdeményezés és a most közzétett javaslatcsomag között?

Ha a kezelendő problémát tekintjük, első pillantásra nem nehéz hasonlóságokat felfedeznünk. Annak idején, a német szénhez és kokszhoz történő hozzáférés biztosítása nélkül nem sok remény látszott a francia gazdaság sikeres helyreállítására. A Schuman-tervet ma igazi diplomáciai forradalomként tartják számon, még ha öt év kellett is a kidolgozásához.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Tragédia, komédia, tragikomédia?

2015. február 25.

Címkék: EU, Merkel, megállapodás, Sziriza, eurozóna, Ciprasz, Görögország, választási eredmények, gazdasági válság, mentőcsomag

„A német asszony azt mondta, mindenkinek meg kell csinálnia a házi feladatát” – újságolta első osztályos kisfiam, felháborodva, hogy még idegenek is ilyenekre emlékeztetik. Állatos videók megtekintése közben ugyanis az aktuális görög híreket is átfutottuk gyorsan az interneten. Szegény gyerek, magára vette a német kancellár intelmeit…

A görög történet az ókori hagyományokhoz méltóan nem szűkölködik drámai fordulatokban. 2010 óta két mentőcsomag, többszöri kormányváltás, diktátumok, vétók és engedmények, folyamatos tüntetések. Nem tudjuk, hány felvonásból áll a mű, s a vége komédia vagy tragédia lesz-e. Azt azonban világosan látjuk, azzal, hogy a Sziriza megnyerte a január végi választásokat, legalábbis új felvonás kezdődött.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

…jönnek a törökök!

2015. február 23.

Címkék: Orbán Viktor, Ahmet Davatoglu, Igazság és Fejlődés Pártja, magyar-török kapcsolatok, Erdogan, Ankara, stratégiai partnerség, Törökország

Törökország az elmúlt évtizedben nagyot lépett előre a világgazdasági ranglétrán és ezzel egyidejűleg regionális erőközpont lett. Ez indokolta azt, hogy a törökök a közép-európai külkapcsolati rendszerben előrelépjenek. A magyar külpolitika mindehhez könnyen tudott eredményesen igazodni, mert a magyarokra Törökországban mindenütt barátként, rokon nép fiaiként tekintenek. Az áttörés éve 2013 volt és a két ország között soha nem látott kapcsolati háló alakult ki. Most a folytatásnál tartunk, ambiciózus tervekkel és stratégiai gondolatokkal.

2015. február 24-én kerül sor a Magyar-Török Stratégiai Együttműködési Tanács második ülésére, s ennek keretében a két ország kormányfőinek találkozójára. Ez a fórum a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében 2013. december 18-án alakult Ankarában. Fontos elemét alkotja annak az új váznak, amely a két ország között 2013-ban Recep Tayyip Erdogan februári budapesti és Orbán Viktor decemberi ankarai tárgyalásai révén létrejött.

Teljes cikk

A liberális demokrácia nagykövete

2015. február 22.

Címkék: Oroszország, Görögország, Putyin, George Clooney, Akropolisz, British Museum, Ilisszosz, diplomácia, Elgin-márvány

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a Brit Birodalom követe, Lord Elgin 1805-ben a Görögországot megszálló török hatalom képviselőitől megvásárolta az Akropoliszról származó szobrokat, nem sejthette, hogy két évszázaddal később egy márványból formált férfitest milyen fontos diplomáciai küldetésre lesz hivatott.

A művészettörténészek által egyedülállónak tekintett torzó – a többi Elgin-márvánnyal együtt – a British Museum birtokába került. Görögország régen küzd a szobrok visszaszerzéséért, s már évekkel ezelőtt azt az ügyvédi irodát bízta meg az ügy képviseletével, amelynek társtulajdonosa, Amal Alamuddin, nem olyan rég George Clooney felesége lett. A látványos nász és Clooney – egyébként saját maga által is kicsit elfuseráltnak tekintett – filmjének, a Műkincsvadászoknak a bemutatója egyaránt jó alkalom volt arra, hogy a szobrok ügye a legszélesebb nyilvánosság előtt is ismertté váljon. Ugyanakkor a britek biztosak a dolgukban, hiszen álláspontjuk szerint annak idején jogszerűen, vásárlás útján jutottak a műtárgyakhoz, sőt, még azt is hangsúlyozzák, hogy Lord Elgin voltaképp az enyészettől mentette meg az antik köveket.

Teljes cikk