A kevesebb több!

2015. március 27.

Címkék: ENSZ, építészet, fejlesztési célok, Koppenhágai Konszenzus, liturgia

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A modern kori szekularizáció számos megjelenési formája mellett is gyakran tapasztaljuk, hogy világi közegben is megjelennek a vallási hagyományokra, liturgiai elemekre emlékeztető hatások, szófordulatok, gesztusok. A modern építészetben is létezik ez a jelenség, melyre talán az egyik legjobb példa az ENSZ New York-i székháza. A Le Corbusier és Oscar Niemeyer által a múlt század negyvenes éveinek közepén tervezett épület több felújítást követően is őrzi eredeti alakját, stílusát, abban a szellemben, ahogy Niemeyer ezt 1947-ben megfogalmazta: „Az ENSZ egy olyan szervezet, mely közös irányok mellett kötelezi el a világ országait és biztonságot ad. Ezt kőben és acélban kifejezni nem könnyű, de ha építünk valamit, ami képviseli korunk szellemét, a megértést és a szolidaritást, akkor az épület szigora önmagában is jelzi a politikai törekvés komolyságát.”

Gondolhatunk bármit az építészek saját műleírásairól, a művészi szándék és a megvalósult valóság viszonyáról, az nem kétséges, hogy a Hudson river partján emelt épület már csak méretei által is jól érzékelteti „a politikai törekvés komolyságát”. Az ENSZ tevékenységét az utóbbi évtizedekben számos vita övezte, hol az éppen aktuális főtitkár személye körüli villongások, hol korrupciós ügyek, máskor meg az intézmény finanszírozásának ellentmondásai borzolják a kedélyeket.  Az „együttműködés és a szolidaritás szellemét” pedig egyre nehezebb egységesen képviselni egy olyan világban, amiben a civilizációk harca már a mindennapok része. Az ENSZ közgyűlése plenáris üléseinek terme magán viseli a hagyományos szakrális építészet megannyi megszokott vonását, ám a „világszellem” papjai egyre nehezebben tudják világosan és egyértelműen megfogalmazni üzeneteiket.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Enyergetyicseszkij Szojuz: Brüsszel titkos fegyvere?

2015. március 26.

Címkék: EU, energiaunió, Moszkva, Brüsszel, NATO, energetika, védelmi politika, Washington, exportpiac

Az Európai Energiaunió koncepciója talán a leggrandiózusabb uniós elképzelés a monetáris unió megteremtése óta. Nagynevű közgazdászok vehemensen állnak ki a közös uniós energiapolitika (és energiapiac) megteremtése mellett. Érezhető, hogy senki sem szeretne lemaradni az új brüsszeli expresszről – kivéve azokat, akik mindezt már a moszkvai gyorsról figyelik.

A közös energiapiac megteremtése mindig is kardinális kérdés volt az Európai Unión belül, hiszen az EU28 együttesen a világ legnagyobb energiapiaci szereplője lenne. Ám egy olyan kontinensen, ahol még 70 éve is egymás polgárait mészárolták az immáron egy szövetségben lévő államok, semmilyen hasonló kezdeményezés nem megy könnyen. Az Egyesült Államokban példának okáért az egyesített és liberalizált gázpiacot 70 év munkájával teremtették meg, a természetes piaci és politikai evolúcióra bízva azt. Az EU pedig szinte fennállása óta revolúciók sorát kísérli meg végrehajtani, legyen szó a közös valutáról, vagy akár most az Energiaunióról. A sok kritika ellenére becsülendő, hogy egy ennyire érdek- és értéktörésvonalak által szabdalt szövetség akár csak neki is veselkedik egy ilyen horderejű ügynek. Valahogy az Unió minden hasonló problémája kicsit olyan, mintha az lenne a mottónk, hogy ami nem öl meg, az megerősít – elvégre elég Görögországra vagy a nagybeteg spanyolokra és olaszokra nézni, és látjuk-érezzük, hogy bizony sok sebből vérzünk még, de azért csak-csak állunk a lábunkon.

Teljes cikk

Tragikus zuhanás – lelkiállapot és realitás

2015. március 25.

Címkék: baleset, dilemma, repülőgép, légi közlekedés, Germanwings, Malév

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Még 2011-ben, uniós elnökségünk idején történt, hogy egy izlandi vulkán kitörése miatt úgy tűnt, hogy Európa légi közlekedése a kibocsátott koromfelhő miatt egy időre megbénul. A nagy politikai sürgésforgásban rögtön fel kellett mérni, hogy az akár Budapesten, akár Brüsszelben megrendezendő elnökségi programok megtarthatóak-e, s ha a résztvevők nem tudnak az ülések helyszíneire érkezni, milyen szükségmegoldások lehetségesek. S bár a videokonferenciák technikai kellemetlenségei mindenkit zavartak, számos alkalommal kiderült, hogy a személyes jelenlét behelyettesíthető egy „virtuális” összejövetellel. Egy, a transzcendens jelenségek iránt különösen fogékony barátom meg is jegyezte, hogy a vulkán kitörése nem más, mint a Jóisten felemelt mutatóujja, ami arra figyelmeztet, hogy nem kell fölöslegesen annyit röpködni.

A polgári repülés célját, az utazók szándékát, az üzleti utak valódi szükségességét a Germanwings gép lezuhanását követő szomorú napon nem érdemes firtatni, az azonban tény, hogy a légi közlekedésben résztvevők száma az utóbbi tíz évben döbbenetes arányban nőtt. Csak Németországban 2014-ben közel 187 millió ember ült repülőre – ez a szám 10 évvel korábban 136 millió volt. S ha megnézzük Európa repülési térképeit, láthatjuk az összes repülőgép mozgását, amivel szinte eltakarják az eget. A németországi számokban persze benne van a mi Malévval kapcsolatos szerencsétlenkedésünk is, hiszen ha belegondolunk, abszurd, hogy Budapestről a Balkán államainak fővárosaiba Bécs, vagy München reptereinek érintésével vezet az úr. Akik gyakrabban repülnek, tudhatják, hogy egy-egy nagyobb repülőtéren milyen döbbenetesen pergő ritmusban követik egymást a le és felszálló gépek, s hogy a légtér telítettsége miatt milyen gyakran kell késésekre számítani. Az európai légi közlekedés biztonságát számos jogszabály és a 2002-ben létrejött intézmény, az Európai Repülésbiztonsági Hatóság igyekszik biztosítani – tegyük hozzá még e tragikus órákban is: látványos sikerrel. Hiszen a csodával határos, hogy ilyen rohamosan növekvő forgalom mellett milyen ritkán történik baleset az öreg kontinensen.

Teljes cikk

Ott a Demokrácia bölcsője – itt Európa motorja

2015. március 24.

Címkék: Merkel, Ciprasz, Görögország, mentőcsomag, trojka, Visegrádi 4-ek, költségvetési politika, közép-európai régió

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Képzeljük csak el, hogy milyen cifra gondolatok villanhattak be a német kancellárnak, miközben a közös sajtókonferencián a görög miniszterelnököt hallgatta. Ciprasz az európai mentőcsomagok káros hatásáról filozofált hosszasan, a megszorítások rémes társadalmi következményeiről merengett. A kancellár fejében pedig még élénken él azoknak a szavazásoknak az emléke, amikor a saját frakcióját is voltaképp meg kellett zsarolja, hogy a mentőcsomagot a parlamenti többség elfogadja.

A görög miniszterelnök hétfői hivatalos berlini látogatása persze tele volt udvariaskodással. Ugyanakkor mindazon konfliktusok után, amelyeket a két ország kapcsolata az elmúlt hetekben átélt, már az udvariaskodás képi megjelenése is nyugtatólag hatott a görög közvéleményre. A kicsit Robin Hoodként fellépő Ciprasz jó taktikai érzékkel vette a lapot, tudta, hogy az udvarias német gesztusok mellett minden durcáskodás visszatetsző lenne.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Rezsicsökkentés – tartósan

2015. március 23.

Címkék: rezsicsökkentés, fogyasztóközpontúság, energiarendszer, Londoni Fórum

A napokban Londonban megtartott 7. Polgári Energia Fórum záró dokumentumában a résztvevők üdvözlik, hogy az Európai Bizottság februári közleményben a fogyasztókat állította gondolkodásának középpontjába. Miért fontos számukra ennek hangoztatása, s miért fontos számunkra a folyamat követése, befolyásolása?

A fórum megrendezésének ötlete még az előző évtizedben szökkent szárba. A Polgári Energia Fórumokat vagy, ahogy a szakmában nevezik, Londoni Fórumok évenkénti rendezvényeit az Európai Bizottság 2008 októberében indította. A sorozat célja, hogy a fogyasztói érdekképviseletek, a tagállamok, az energia szabályozó hatóságok és az energia iparág képviselői rendszeresen egyeztessenek a kiskereskedelmi piacok fejlődésével kapcsolatos aktuális kérdésekről.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Jobb félni, mint megijedni: baltikumi helyzetkép 2015 tavaszán

2015. március 19.

Címkék: Oroszország, Ukrajna, geopolitika, orosz-ukrán konfliktus, minszki megállapodás, NATO, Baltikum, Krím-félsziget

A Baltikumban még élnek a múlt történelmi reflexei. Aggódnak, ha Oroszország az izmait mutogatja. Márpedig ez zajlik már jó ideje. A NATO-tagság okán azonban már nincs túl sok ok a félelemre. Tallinnban, Rigában és Vilniusban ugyanakkor nagyon is tisztában vannak azzal, hogy új geopolitikai helyzet van kialakulóban a Fekete- és a Balti-tenger között. Az ukránok, moldovaiak és georgiaiak nyugati fordulata a moszkvai vezetőknek nem tetszik: szerintük a Nyugat (NATO és EU) tört be az ő érdekszférájukba és Washington-Brüsszel az okozói a jelenlegi feszült helyzetnek. Úgy tűnik, Moszkvában elfelejtik, hogy 1989-1991 között nem született újabb Jaltai Egyezmény és a térség népei szabadon dönthetnek sorsukról. A balti népek vezetői szerint a térségben nem szabad engedni Moszkvának, még ha annak ára is van, mert a Krím-félsziget annexióját újabb is követheti. Épp ezért erősítik védelmi képességeiket NATO szövetségeseik segítségével is, mert azt vallják: jobb félni, mint megijedni.

A balti államokban – Észtország, Lettország és Litvánia – félnek Oroszországtól. Joggal. Moszkva hadgyakorlatai hazájuk közelében, az orosz flotta folyamatos felségvíz-sértései, a délkelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítség, no meg persze a Krím-félsziget annektálása, nemcsak a Baltikumban, hanem szerte a világban minden biztonságpolitikai szakértőt gondolkozásra késztet. Hol van az a határ, ahol az orosz politikai-katonai gépezet megáll? Jó lenne, ha a Minszki Megállapodás tartós fegyvernyugvást hozna Ukrajnában s pont kerülne a „kis hidegháború” végére. Egyelőre azonban nem ez a helyzet. Oroszország és Georgia között, Moszkva abháziai és oszétiai beavatkozását követően egyfajta „hideg béke” lett. Vajon ez lesz Délkelet-Ukrajnában is? Vagy az orosz gépezet valamilyen irányba még tovább mozdul?

Teljes cikk

Árnyjáték a múlttal

2015. március 18.

Címkék: Németország, Angela Merkel, Görögország, mentőcsomag, jóvátétel, Ciprasz-kormány, görög válság, Athén

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A görög válság kezelése ahelyett, hogy a megoldás felé haladna, egyre kalandosabb fordulatokat vesz. Azt régen tudjuk, hogy nem pusztán a számok világáról szól a történet, súlyos politikai válság bontakozott ki az EU, s azon belül is elsősorban Németország és Görögország között.

Az elmúlt években már láthattunk olyan Athénból érkező képeket, amelyek Merkel kancellárt náci egyenruhában ábrázolják, láttuk a dühödt arcokat a tüntetéseken, s értesülhettünk a német nagykövet rezidenciája elleni kisebb fegyveres támadásról. A Ciprasz-kormány megalakulása óta immáron a kormányzati politika szintjén is széles hangulati skálán mozog a tárgyalási érvrendszer. A hangnem a két ország közt egyre élesedik, a belpolitikai hangulatkeltés és a józan szakmai megoldás feszültségmezején egyre színesebb stílusvirágok nyílnak.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Uszály vagy viszály? Bős újra a napirenden

2015. március 14.

Címkék: Bős-Nagymaros, vízi erőmű, Duna-régió, Robert Fico, Hágai Nemzetközi Bíróság, magánosítás, Szlovák Villamos-művek

„Jó hírem van: újra teljesen az ellenőrzésünk alá vonjuk a bősi vízi erőművet!” - harsant Robert Fico szlovák kormányfő üzenete a múlt hétfő délutánján. A sikerjelentés azonnal jött, amint a pozsonyi kerületi bíróság érvénytelennek mondta ki azt a szerződést, amelyet a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötöttek még 2006-ban, az akkor olasz tulajdonba adott Szlovák Villamos Művekkel. Vajon a vége felé közeledik a folytonos viszálykodás, ami a Duna magyarországi szakaszán létesült egyetlen vízi erőmű történetét a fogantatás pillanatától kezdve egészen mostanáig övezi?

Pedig - ahogy a folyó régiónkban betöltött szerepét kicsit idealizáltan szokták jellemezni -  a Duna jelentős kapocs a térség népei, de messzebbre tekintve Nyugat és Kelet között is. Üdvös lenne, ha az összekötő szerep a folyóhoz kötődő létesítmények megvalósítási projektjeiben és ezek eredményében is testet öltene. A bősi vízi erőmű történetére visszatekintve azonban éppen ennek ellenkezőjét kell konstatálnunk. Még akkor is, ha mi magyarok első ránézésre nem is vagyunk a friss hírben emlegetett konfliktus közvetlen érintettjei.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Németek, oroszok, törökök: erőközpontok vonzásában

2015. március 12.

Címkék: USA, Orbán Viktor, V4, Magyarország, Ankara, Moszkva, Közép-Kelet-Európa, Berlin, stratégia, autóipar, külkapcsolatok, olajhálózat

Reálpolitikus leírást adott Magyarország külkapcsolatairól Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a hétfői nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy Magyarország három fajsúlyos ország, a Német-, Orosz- és Törökország adta kihívások világában él. Ez egyébként mindazoknak, akik ismerik a világgazdasági adatokat, evidencia. Másoknak persze lehet mindez meglepetés, vagy a múlt kísértete: egykoron e három hatalom szorongatta Kelet-Közép-Európát. Az is tény, hogy ha túllépünk a gazdaságon, mindhárom ország más üzeneteket küld a világnak, akár demokráciafelfogásról, biztonságpolitikáról, vagy kultúráról van szó. De más a viszonyuk a nemzetközi kapcsolatok meghatározó államához az Amerikai Egyesült Államokhoz is. Azaz miközben Berlin, Moszkva és Ankara más és más eredők mentén politizál és fejlődik, ha akarja, ha nem, hatással van arra a kelet-közép-európai térségre, amelynek szíve-lelke a V4 együttműködés. Mintha egy furcsa háló borulna a Duna és Visztula vidékére, amelynek egyik sarka Berlinben van, a másik Moszkvában, a harmadik pedig részben Ankarában, részben Isztambulban.

Az egységes Németország megalakulása (1871) óta hagyományosan meghatározó országa nemcsak a Duna-medencének, hanem a Lengyel-síkságnak is. Az elmúlt évtizedekben különösen, hiszen onnét évszázadok óta olyan ipari és munkaszervezési kultúra árad szét térségünk felé, amely nálunk nagyban befolyásolta a modernizáció folyamatát. Oroszország, a volt Szovjetunió örököse, amely nemcsak Magyarország, hanem egész földrajzi térségünk elnyomója volt majdnem fél évszázadon át. A 90-es években többé-kevésbé új útra lépett és a katona-államból energiapolitikai nagyhatalom lett, de egyben vonzó hatalmas kontinentális piac is. Törökország ipari termelésének felfutása és fejlett technológiákra való igénye okán lett az elmúlt évtizedben fontos partnere nemcsak Magyarországnak, hanem a többi V4 államnak is.

Teljes cikk

Európai védelem – illúziók nélkül

2015. március 11.

Címkék: Oroszország, Szolidaritás, Görögország, Juncker, NATO, közös védelempolitika, Európai Védelmi Közösség, katonai készültség, Bundestag

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Semmi esetre sem szeretnék beállni azok sorába, akik teli szájjal szidják az Európai Uniót, még ha újra és újra meg is kell állapítanunk: cselekvőképesség dolgában lenne még javítani való. Az Euro-csoport pénzügyminiszterei - láthatóan a végső elkeseredés határán - eredménytelenül zárták a görögországi reformlépésekről szóló tanácskozásukat, miközben Görögország hol az Oroszország-politikában, hol a menekültügy kezelésében akarja revolverezni Brüsszelt – 76 milliárd eurós adóhátralékkal a puttonyában.

Recseg – ropog az európai szolidaritás, mert ugye azért azon nem csodálkozhatunk, ha a gazdag északi államok adófizetőinek egyre nehezebb elmagyarázni a közös felelősségnek az egyes emberre vetített következményeit. Márpedig ha a szolidaritás ennyire gyenge lábakon áll, akkor valaminek történnie kell ahhoz, hogy Európa országai, és főleg azok polgárai, a jelenleginél jobban át tudják élni a közös kontinens iránti elkötelezettségüket.

Teljes cikk