Egyezség Kubával

2015. április 13.

Címkék: USA, közeledés, forradalom, diplomáciai kapcsolatok, Ferenc pápa, Che Guevara, katolicizmus, Raul Castro, John Kerry, szigetország, Kuba, Barack Obama, Batista-rezsim, guantanamoi támaszpont

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Valamikor a hetvenes évek végén a nyugati rokonoktól kaptam egy könyvet, ami a kubai vitorláséletről szól, leginkább a Csillaghajó osztály 1955-ös világbajnokságáról. A fekete-fehér fotókon a karibi hangulaton túl a nagy jólét nyomai látszottak, persze hogy is lehetett volna ez másként a vitorlásklubokban. Kuba egyébként akkoriban a Móricz Zsigmond körtér környékén feltűnő jelenségnek számító cérnagyári munkáslányok és a népek barátsága iránt elkötelezett szocialista Magyarország téli C-vitamin ellátását javítani hivatott narancs képében jelent meg a mindennapokban – abszolút jó képet kialakítva ezzel a szigetországról. A Che Guevara kultusz s persze a forradalmi politikai valóságról szóló hírek gimnáziumi éveim végére rátelepedtek e pozitív országimázsra, de az a bizonyos vitorlás könyv, valamint Hemingway és öreg halásza iránti vonzódásom kíváncsivá tett: vajon hogy lehet a karibi temperamentumot a szocializmus szürkeségével összeegyeztetni?

A válaszra nem kellett sokáig várni, mert 1983-ban eljutottam a szigetországba, ahol bár számtalanszor elhangzott „az elnyomó Batista-rezsim” szófordulat, az ország működőképes része még a forradalom előtti időkből maradt ott, beleértve a szállodákat, és főleg az autókat. A Hotel Nacional bárjában játszó Irakere együttes zenéjének nagyszerűsége – és persze a rum - még azokat a szovjet hivatalosságokat is láthatóan magával ragadta, akik amúgy igen szigorú arckifejezéssel jöttek-mentek az art deco épület falai között. Egyszer a lift helyett a lépcsőházon át akartam lejutni a hallba, amikor is az egyik tengerre néző ablakban egy géppuskafészek látványa lepett meg. A katonai ellenőrzés nem csak az esetleg támadni próbáló amerikai imperialisták felfedezését szolgálta, hanem főleg a közeli Florida partjaira elvágyódó kubaiak szemmel tartása miatt volt fontos. Ezek után nem csodálkoztam, hogy a korábban oly virágzó vitorlás-élet is megszűnt, csak a parti őrség naszádjai cirkáltak a láthatáron. Tizegynéhány évvel később a floridai Key Westen mindent megtudhattam a kubai parti őrség viselt dolgairól, a menekültek sorsáról, s persze a kubai politikai helyzet alakulásáról is.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Déli Áramlatok 2.0

2015. április 10.

Miután a Déli Áramlat beállt a Nabucco mellé a csak papíron létező vezetékek közé, mind Moszkvában, mind Brüsszelben azon törik a fejüket, mi léphetne a befuccsolt tervek helyére. A tét nagy: a Balkán és Közép-Kelet Európa feletti energetikai és politikai befolyás.

Oroszország átnevezte a Déli Áramlatot Török Áramlatra, és a Fekete-tenger közepén egynegyeddel elfordította a tervezett gázvezetéket - Bulgária helyett Törökország felé. A vezeték Várna helyett Kiyiköjben lép európai földre, majd Ipsalánál lép be Görögországba, ezzel az Európai Unió által szabályozott gázpiacra. Éppen ott, ahol az Unió által támogatott transz-adriai gázvezeték (TAP) is, melyet szintén Törökországon keresztül töltenének fel közép-keleti gázzal. Onnantól átneveződne az orosz vezeték, és immáron Tesla néven folytatná egyre hosszabb útját a gáz Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe. Van egy másik verzió is, melyet a szlovák Eustream gründol Eastring néven, mely szerint a török Lüleburgaznál becsatlakozó, már meglévő orosz tranzitvezeték áramlási irányát megfordítanák, majd Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Szlovákiába szállítanák az orosz gázt.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Új irány Iránban?

2015. április 08.

Címkék: ENSZ, megállapodás, Washington, Irán, Lausanne, nukleáris fegyverkezés, közeledés

Döntő fordulat következett be 2015. április 2-án Lausanne-ban, az Irán és a nemzetközi közösség közötti tárgyalásokon azzal, hogy az ENSZ öt állandó tagja és Németország (P5+1) képviselői olyan keretegyezményt fogadtak el, amely átláthatóvá teszi az ország nukleáris fejlesztéseit, kiiktatva abból a nukleáris fegyverkezés lehetséges elemeit. A végrehajtásról újabb átfogó egyezmény születik majd június 30-ig. Teherán megegyezési hajlandóságáért cserében hatályukat vesztik majd az Irán ellen hozott nyugati szankciók. Az események háttérben természetesen az Egyesült Államok és Irán közötti közeledés áll, amely másfél év óta zajlik. Úgy tűnik, a Washington-Teherán közötti kapcsolatépítés eredményes, hacsak valami váratlan esemény ismét meg nem akasztja azt. A megbékélés alapvető érdek mindkét fővárosban és a világ legtöbb részén is. Ha ez történik, Irán ismét teljes súlyával visszakerülhet a világgazdaság térképére és megkezdődhet egy új ipari és szolgáltatási kultúra megteremtése a Közép-Kelet egyik meghatározó országában. Ebben az új helyzetben további cselekvési területek nyílnak meg Magyarország számára is.

Irán jelentős ország a Közép-keleten: hagyományos erőközpont és középhatalom. Az ország látványos kivonulása a nemzetközi együttműködések rendszeréből az 1979. évi forradalmat követően sok gondot okozott a nemzetközi közösség legtöbb országának, de magának Iránnak is. Az elzárkózásnak és szembefeszülésnek legfőbb oka az Egyesült Államok és Irán közötti viszonyban keresendő. Az 1979-ben hatalomra jutott teheráni vezetés évtizedekig Washingtont okolta (valljuk be, joggal) Reza Pahlavi elnyomó rendszerének fenntartásáért. Az amerikai vezetés számos nyugati országgal együtt történelmi visszalépésnek tekintette, hogy Irán letért a sah vezette westernizációról és teokratikus köztársaság lett. Így olyan ideológiai szakadék jött létre az Egyesült Államok és Irán között, amelynek áthidalásához évtizedek kellettek. Washington és Teherán közötti szakítás új megvilágításba helyezte az addig barátságos iráni-izraeli, valamint az iráni-szaúdi viszonyt is. A teheráni vezetőknek Izrael már nem volt barát, hanem inkább ellenfél, sőt ellenség. Jeruzsálemben is az egykori Irán-barátságot felváltotta a szembenállás. Szaddam Huszein iraki hatalmának összeomlását követően pedig a Rijád-Teherán ellentétek éleződtek ki: rivalizálás kezdődött a térségbeli vezető szerepért és Irán egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben lépett fel a közel- és közép-keleti térség síitáinak védőhatalmaként. További olaj volt a tűzre, amikor Irán jó évtizede vagy már azt megelőzően olyan nukleáris programot indított el, amellyel képességei olyan mértékben fejlődtek, hogy Irán számos mérvadó forrás szerint néhány éven belül atombombához juthatott volna. Teheránban tagadták, hogy fegyverkeznének, de a kétségeket nem tudták (vagy talán nem is akarták) eloszlatni. A nyugati világ válasza az Egyesült Államok ösztönzésére az lett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Irán ellen szankciókat fogadott el, az EU pedig korlátozta a kereskedelmet. Ennek következtében az ország modernizációja megakadt, még a nagy jövedelmeket adó olaj- és gáziparban is. Az embargó hatott és ezzel az ország olyan rossz gazdasági helyzetbe került, amely már az iráni társadalom egészét is érintette és érinti.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Szól a kakas már – Brooklynban

2015. április 07.

Címkék: New York, macesz, holokauszt, magyar, zsidóság, ortodox, Brooklyn, hagyomány, haszid

Magyarországon akár a köz-, akár a magánbeszédben mindig is éreztem egyfajta túlzó óvatosságot, ha a zsidó közösség, a zsidó származás szóba került. Az New York-i tapasztalat azonban meglehetősen mást mutat.

Ebben a városban – az eltérő történelmi tapasztalatból ez érthető módon következik – sokkal oldottabban közelít mindenki a témához, nem számít udvariatlanságnak némi ismeretség után a származás felől érdeklődni. Ahol viszont nincs sok értelme ezt firtatni, az Brooklyn egyik-másik kerülete, amelyekben főként magyar származású haszid zsidók telepedtek le, és hoztak létre virágzó közösségeket. Ők ugyanis olyan szigorúan tartják a vallásuk minden szabályát, így a viseletre vonatkozóakat is, hogy már távolról nézve szembetűnő a hovatartozásuk.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

XXI. századi hadüzenet egy hercegségnek

2015. április 06.

Címkék: EU, USA, bankszektor, érdekérvényesítés, hercegség, Andorra, FinCEN, adóparadicsom, Nicolas Sarkozy

468 km² terület, 1996 méter átlagos tengerszint feletti magasság, három szűk völgy lakott településekkel, de a házak egyik fala már a szikla. Rengeteg bevásárlóközpont és sípályák – csak hogy érzékeltessem, milyen is Andorra. No és persze bankok. Összesen öt, mind helyi családok tulajdonában. Az ország gazdasági teljesítményének 18%-a innen származik. Külföldieket be sem engednek a szektorba. Legalábbis eddig. A hercegség ugyanis, mint arról az első részben már szó esett, változni kényszerül.

Eddig persze csak annyit és ott módosított az évszazados hagyományain, amennyiben azt nagyon muszáj volt és egybesett az érdekeivel. De az elmúlt években az egyik herceg nagyon megharagudott, illetve márciusban az Egyesült Államok pénzügyi felügyelete hadat üzent.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

A különcség gyönyörködtet – s olykor igen kifizetődő

2015. április 04.

Címkék: EU, gazdaságpolitika, válság, államfő, parókia, hercegség, Andorra, Manuel Digest

A Pireneusokban meghúzódó, szűken vett Budapest kiterjedésű Andorra, nyugodtan mondhatjuk, hogy Európa legkülönösebb államberendezkedésű országa. A környékbeli birtokosok 1278-as paktuma óta óta két államfője van – ettől (parlamentáris) társhercegség –, ráadásul egyik sem él az ország területén: a spanyolországi Urgel püspöke és a francia köztársasági elnök. Andorra ősi törvénykönyve, a Manuel Digest kimondta, hogy tilos a külvilágba vezető utakat építeni, kivéve, “ha azok keskenyek, kanyargósak és veszélyesek”.

Ebből, kérem, ne következtessenek arra, hogy az andorrai ne volna vendégszerető nép. Hát hogyne volna az, mikor a turizmusból él. Csak annyit szűrjenek le az előbbiből, hogy a változások nem túl gyakoriak a hercegségben, s az idők szele is csak mértékkel fujdogál arrafelé. A mindenféle nyitásokkal is óvatosan bánnak, hisz pontosan abból élnek, hogy kicsiny országuk elzárt és nagyon másmilyen, mint a szomszédság. Mindig csak annyiban alkalmazkodtak a külvilághoz, amennyiben az feltételenül szükséges volt, s érdekükben állt. A közigazgatás alapegysége mind a mai mai napig a parókia. A nőknek csak a hetvenes évek óta van választójoga. Időközben azért lett parlamentje, a mesés hangzású Völgyek Általános Tanácsa, 28 taggal. A legutolsó választásokat épp március 1-jén tartották, aminek köszönhetően hivatalban maradt a jobbközép vezetés. Egészen a legutóbbi időkig a végrehajtói, a törvényhozói és az igazságügyi hatalom nem különült el egymástól; csak az 1993-ban népszavazással elfogadott alkotmány óta az andorrai nép a szuverenitás forrása. Az ENSZ-hez is csak ezt követően csatlakoztak.

Teljes cikk

Két születésnap

2015. április 03.

Címkék: születésnap, Berlin, Bismarck, kancellár, egységes német állam, magyar nagykövet, érdekérvényesítés, Gorbacsov, Kohl

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Hosszas történetfilozófiai fejtegetések nem férnek egy blogposzt kereteibe, s a születésnapi laudáció sem feltétlenül ide illő műfaj. Ugyanakkor mégis csak érdemes megemlékezni két olyan személy születésének kerek évfordulójáról, akik döntően befolyásolták Európa fejlődését, jelenlegi állapotát. Két kancellárról van szó, vagyis a szó eredeti értelme szerint az uralkodó melletti első hivatalnokról. Ugyanaz a hivatal, két gyökeresen eltérő történelmi helyzetben. Két teljesen eltérő személyiség: a szigorú porosz, protestáns vaskancellár és a nem kevésbé szigorú, ám Rajna-vidéki katolikus háttere által joviálisabb Helmut Kohl.

Az április 1-i születésű Bismarck szinte már életében legendává nemesült, s az érdekes az, hogy manapság is szinte valamennyi német politikai irányzat megtalálja benne azt, amiért így vagy úgy példaképének tekintheti. A hadi sikerek nyomán 1871-ben létrejövő egységes német állam persze önmagában is egy óriási vívmány volt az évszázados széttagoltság után, ami ugyanakkor azt a máig tapasztalható kulturális gazdagságot ajándékozta a németeknek, ami csak a kisebb-nagyobb területi központokban regnáló ambiciózus hercegeknek, grófoknak, kiskirályoknak volt köszönhető. Az egységes államszerkezet megteremtése, a belső vámhatárok eltörlése mellett a szociális ellátás megszervezése, s ezáltal az állam szerepének máig ható definíciója volt az, ami a rohamosan iparosodó Németország ideális szervezeti kereteit megteremtette. S bár Bismarck gyűlölte a szociáldemokratákat, intézkedései által mégis támogatta, megerősítette azt a társadalmi osztályt, ami önmagát megszervezve az erős szociáldemokrácia melegágya lett. Hasonló hatása volt erős katolikus-ellenes Kulturkampfjának is (igen, ezt a nálunk is oly gyakran használatos szép fogalmat is a vaskancellárnak köszönhetjük), hiszen ezáltal erősödött meg és egységesült, nyert politikailag is értelmezhető alakzatot az a katolikus tábor, aminek legsikeresebb képviselői néhány évtizeddel később Konrad Adenauer és Helmut Kohl lettek.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Győzelem Tikritben

2015. április 02.

Címkék: Iszlám Állam, hadsereg, Tikrit, Irán, Irak, kalifátus, offenzíva

Egy hónapja az iraki hadsereg nagy offenzívát indított az IS kezében lévő Tikrit visszafoglalására. Pár nap óta olyan hírek jelennek meg a világhálón, hogy az iraki hadsereg átvette a város ellenőrzését. Mindenesetre a nagymecsetre már kitűzték az iraki zászlót. Ez azt jelzi, hogy az iraki hadsereg (főleg síita) egységei képesek az IS fanatikus katonáit visszaszorítani, persze csak az USA, Irán és még jó néhány állam segítségével. Ez persze még nem az IS uralom vége, de jelzés arra vonatkozóan, hogy katonái nem legyőzhetetlenek és Tikrit után újabb városokért fog folyni a harc.

Tikrit ősi város Irakban a Tigris folyó mentén, ókori időkbe visszanyúló történelemmel. Napjainkban azonban leginkább arról híres, hogy 1937-ben itt született Szaddam Huszein egykori iraki diktátor; legújabban pedig arról, hogy egy hónapja súlyos harcok folynak a városért az iraki kormánycsapatok és az IS között. Ha igazak a hírek, a bagdadi katonaság pár nappal ezelőtt birtokba is vette a várost. Ez kezdete lehet egy új kiszorítósdinak: már nem az iraki hadsereg hátrál kelet felé, hanem az IS katonái nyugat felé.

Teljes cikk

Brüsszelbe érkezett Antall József

2015. április 01.

Címkék: szobor, Brüsszel, miniszterelnök, Antall József

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ritkán történik meg, hogy magyar politikusnak szobrot emelnek egy európai intézményben. Mi Magyarországon persze tudjuk, tudni véljük, hogy ki mindenki érdemelné ezt ki, öntudatosan soroljuk jelöltjeinket.

Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy máig velünk él az ellenállás lelkülete, ami sokakat gyanakvóvá tesz minden olyan kezdeményezés láttán, ami egy nagyobb egység részeként tekint Magyarországra. Nem rendkívüli jelenség ez, hiszen amerre csak nézünk,arról folyik a vita, hogy hol ér véget a nemzeti, állami szuverenitás és kezdődik az európai illetékesség, recseg-ropog az intézményrendszer.

Teljes cikk

Fischer Tibor

A fű zöldebb, de…

2015. március 30.

Címkék: Egyesült Királyság, nacionalizmus, Konzervatív Párt, választások, UKIP, Ed Miliband, Munkáspárt

A májusi parlamenti választások Nagy-Britanniában igen izgalmasnak ígérkeznek. A következő hetekben rendszeresen foglalkozunk majd a kampány alakulásával, a lehetséges eredmények valószínű következményeivel. Amolyan irodalmi felütésként elsőként a neves Londonban élő magyar származású író, Fischer Tibor írását közöljük.

Teljes cikk