Heckenast László

Újságíró, London

Erős kormány, nagy felelősség

2015. május 21.

Címkék: Egyesült Királyság, David Cameron, Konzervatív Párt, Tony Blair, Human Rights Act, kormányprogram, Liberálisok, Erzsébet királynő

A héten összeült a frissen megválasztott brit parlament, jövő szerdán pedig II. Erzsébet is a Westminster Palotába hajtat, hogy a felsőházi ülésteremben elmondja a „Királynő beszédét”, ami nem más, mint Őfelsége kormányának (a beszédben többször elhangzik a „my Government” kifejezés) törvényhozási programja. A választásokon váratlan győzelmet arató Konzervatív Pártnak és a kormánynak aligha kell attól tartania, hogy a Ház leszavazná a programját, mégsincsenek könnyű helyzetben.

A piaci alkudozás alapszabálya, hogy az eladó eleve magasabb, a vevő pedig alacsonyabb árat mond, mint ami még elfogadható számára, hogy az alku során aztán mindkettőjüknek legyen miből engednie. Így megy ez az isztambuli bazárban csakúgy, mint használtautó vásárláskor vagy éppen egy új álláshoz járó fizetés kialkudásakor.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Macedónia a Tesla árnyékában

2015. május 20.

Címkék: Oroszország, Bulgária, Putyin, Déli Áramlat, Macedónia, Tesla, Török Áramlat, gázvezeték, Skopje, energiaellátás

A Déli Áramlat gázvezeték-projekt törlése után, ahogyan leértékelődött Bulgária szerepe a régió energiabiztonsága szempontjából, úgy lépett nagyot előre Görögország és Macedónia. Az orosz fél legújabb stratégiája szerint ugyanis csak a görög határig vinné csak el a Török Áramlaton át behozott földgázt. Innen pedig a Tesla névre keresztelt vezetéken jutna el a gáz Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe. A Macedónia belpolitika viszont éppen a forradalom szélére sodródott.

Moszkvai pletykák szerint Vlagyimir Putyint manapság már a „bolgár” szó puszta kiejtésével ki lehet hozni a sodrából. Nem is csoda, hiszen az általa életre hívott, majd el is temetett Déli Áramlat meghiúsulásáért nagyrészt Szófiát okolják az orosz kabinetben, amit a bolgár fél csak bűnbakkeresésként aposztrofál.

Teljes cikk

Nem üzenünk Brüsszelnek - elmondjuk személyesen!

2015. május 19.

Címkék: Brüsszel, Európai Parlament, Martin Schulz, Károly-díj, Tavares-jelentés

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az idei Károly-díjat Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta. A díjazott az átadás helyszínétől, Aachen városától néhány kilométerre született, s ott indult politikai karrierje. Schulz azok közé a baloldali politikusok közé tartozik, akik valóban egyszerű körülmények közül indulva, autodidakta módon szívták magukba a tudást. Könyvkereskedőként indult, mint Johannes Rau, korábbi szövetségi elnök, így azoknak a szociáldemokratáknak a népes táborát erősíti, akik akár könyvesként, vagy nyomdászként is, a leírt szó fizikai valóságával szembesültek először, s csak azután kezdtek elmerengeni a leírtak tartalmán – s így messzire jutottak.

A Schulzot laudáló szövegekben sok minden elhangzott Európa válságáról, a parlamentarizmus erősítéséről, az európai kishitűség és önzés visszásságairól, mint ahogy számos hasonló gondolat olvasható a díj indoklásában is. Szerepel azonban egy idézet ebben a bizonyos indoklásban, mely magától a díjazottól származik: „A demokrácia vitát igényel, a láthatóság vitát igényel. Nem önmagáért, hanem hogy a legjobb eredményre jussunk. Mert a vita alternatívákat mutat fel(...) Igen, én igyekezni fogok hivatali időszakomban az Európai Parlamentet valóban a viták helyszínévé tenni – mindezt annak érdekében, hogy a parlament mint intézmény, és az európai demokrácia ezáltal erősödjenek.”

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Szerbia új utakon: a szélsőjobbról a centrumba

2015. május 18.

Címkék: EU, szélsőjobb, Washington, miniszterelnök, Szerbia, Vucsics

Az Szerb Haladó Párt (SzHP) nagy utat tett meg 2008-tól napjainkig. Tomiszláv Nikolics jelenlegi elnök és Alekszandar Vucsics jelenlegi miniszterelnök ebben az évben több társukkal együtt kiléptek a Szerb Radikális Pártból, mert országuk jövőjét Vojiszláv Seselj pártvezérrel ellentétben, az EU-ban képzelték el és megszavazták az EU-val kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodást. Az egykori kispárt, ma Szerbia kormánypártja. Vucsics és Nikolics pálfordulása nemcsak otthon sikeres, hanem külföldön is: Szerbia ma már inkább partnere Brüsszelnek és Washingtonnak, mint Moszkvának. A 2014 óta hivatalban lévő Vucsics kormányfőre hatalmas munka vár, hogyan lehet kihozni Szerbiát abból a veszedelmes stagnálásból, amelybe az ország az elmúlt két évtizedben jutott. A szerb kormányfő Joe Biden alelnök meghívására hamarosan Washingtonba utazik.

A szerbiai belső politikai küzdelem, amely az elmúlt évtizedekben rendkívül viharos volt, kezd tisztulni és ezzel új távlatok nyílhatnak a szerb társadalom egészének. 2012 óta sajátos belső konszolidáció zajlik az országban, amelynek fő ereje a Szerb Haladó Párt (SzHP) és ennek a folyamatnak az arca pedig Alekszandar Vucsics, aki 2014 nyara óta Szebia miniszterelnöke. Párttársa, Tomiszláv Nikolics pedig már három éve az ország elnöke.

Teljes cikk

A Kárpátok géniuszának diplomáciai öröksége

2015. május 14.

Címkék: közvélemény-kutatás, nacionalizmus, Erdély, Románia, Székelyföld

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Május 12-én az Agerpress román hírügynökség bemutatta azt a közvélemény-kutatást, ami a román nacionalizmus vizsgálatával foglalkozik. A kérdések fókuszában természetesen a magyar törekvésekhez való viszonyulás és – részben ezzel összefüggésben - a megkérdezettek külpolitikai orientációja állt. A székelyföldi területi autonómia kérdése a román politikai elit számára párthovatartozástól függetlenül vörös posztó, így számukra nyilvánvalóan jó hír, hogy a lakosság 80 százaléka egyértelműen elutasítja azt. A megkérdezettek nyugati orientációjának ékes bizonyítékaként ugyanakkor a vizsgálat kimutatja, hogy kétharmaduk bízik az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, miközben 84 százalékuk bizalmatlan Oroszország, 77 százalékuk pedig Magyarország iránt.

A vizsgálat eredményei által üstökön ragadhatjuk a román kül- és kisebbségpolitika lényegét: úgy kell a magyarság jogait az egységes román nemzetállam megerősítése érdekében minél inkább korlátozni, hogy közben minél látványosabban lehessen bizonyítani a román külpolitika eurokonformitását, nyugati orientációját. Ennek a stratégiának a megvalósítása zajlik kicsiben és nagyban. A közelmúltban Kolozsvárott megrendezett konferencia az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezménye aláírásának 20. évfordulója alkalmából, ahova a magyarság képviselőit valahogy elfelejtették meghívni, viszont díszdoktori címet adtak a Velencei Bizottság elnökének, aki persze rögtön meg is dicsérte a román kisebbségpolitikát- nos ez csak egy példa a sok közül. A bevándorlásról szóló hazai nemzeti konzultációs kérdőívet érő első nyugati kritikák megjelenésével egy időben a román miniszterelnök nem késlekedett méltatni a bevándorlás előnyeit. A korrupcióellenes ügynökség – egyébként valóban hasznos – tevékenységét sikerül úgy promotálni, hogy közben a korrupcióellenes küzdelem ürügyén bekasztlizott magyar vezetők esete csak nekünk tűnik fel.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Cselekvés, tervezgetés helyett – Energia Unió amerikai módra

2015. május 13.

Címkék: klímaváltozás, Egyesült Államok, energiaunió, energia infrastruktúra, QER

Mint tudjuk, az Amerikai Egyesült Államok az a hely, ahol a tettek beszélnek, és gyakran történik valami említésre méltó. Ezen a héten, vélhetően az amerikai haderőről rendszeresen készített értékelésektől inspirálva, első alkalommal tették közzé a négyévenkénti gyakorisággal megismételni kívánt energetikai értékelést.

Az Obama adminisztráció - az energia-infrastruktúra modernizálását szolgáló felelős lépések iránti elkötelezettségét demonstrálandó - indította el a Quadrennial Energy Review (QER) intézményét. A dokumentum az infrastruktúra kihívásaira fókuszál, azonosítja az USA energia- és környezeti biztonsága szempontjából felmerülő veszélyeket, kockázatokat és esélyeket. Az a szándéka, hogy a kormányzat politikai céljai elemzéseken alapuló, világosan körvonalazott és integrált cselekvéssorozatot indítsanak el.. Tartósan megmaradó, tiszta energiagazdaságot céloznak meg, mely kezeli a környezetvédelmi kihívásokat és fokozott mértékben támaszkodik a hazai energiaforrásokra. És persze a végső cél: az USA versenyképességének növelése a világgazdaságban.

Teljes cikk

…a karaván halad

2015. május 12.

Címkék: EU, bevándorlás, multikulturalizmus, Erdogan, nemzeti konzultáció, LIBE, Frontex, Bel- és Igazságügyi Bizottság, Dublini Egyezmény

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A múlt hét csütörtökén ülést tartott az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, az ún. LIBE (Civil Liberties, Justice and Home Affairs). Az ülés témája eredetileg a halálbüntetéssel kapcsolatos magyarországi diskurzus lett volna, de a képviselők hamar eljutottak a bevándorlásra vonatkozó nemzeti konzultációs kérdőívig. A vita érdekes fordulatokat vett, bár az elmúlt években már megszokhattuk a hazánkkal kapcsolatos vitákat, így ezek fényében azt is mondhatjuk: mindenki hozta a formáját. Abban biztosak lehetünk, hogy a kérdéssorból még lesz némi polémia, amit az is jelez, hogy a legendás bajor konzervatív politikus, Franz-Josef Strauss lánya, Monika Hohlmeier néppárti képviselő külön vitát is szeretne szentelni az ügynek, különös tekintettel a kérdések „EU-kritikus, populista felhangoktól sem mentes” tartalmára.

Azt tudjuk, hogy az idegenek befogadásáról szóló vita nem új keletű Európában, de az elmúlt hónapokban látványosan felerősödött. A Frontex, az Európai Határvédelmi Ügynökség második emberének a Bruxinfo hasábjain olvasható szavai szerint az érkezőknek csupán 20 százaléka gazdasági migráns, 80 százalékuknak elvben járna a menekült státusz, vagyis az életüket veszélyeztető háborús övezetekből érkeznek, „de náluk sem lehet kizárni a gazdasági motívumot”. A menekültügy és a bevándorlás közötti pontos különbségtételről tehát itt sem beszélhetünk, ami az egyik legfontosabb módszertani probléma a mi kérdőívünk kapcsán is.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Tisztelet a számoknak!

2015. május 08.

Címkék: David Cameron, Konzervatív Párt, választások, UKIP, Ed Miliband, Munkáspárt, Nagy-Britannia

„Nem lehetett hagyni, hogy a számok mechanikus tisztelete megakassza a forradalmi folyamatot” – írta az 1947-es „kékcédulás” választásokról a Magyar Munkásmozgalom Története egyetemi jegyzet. A hál’ Istennek rég elfeledett tankönyvből való idézet tanárom, Nádasdy Ádám memóriájának végtelen kincsestárából származik, mert a mi generációnk számára már csak a szocializmus politikai gazdaságtana és az orosz nyelv (az angol szakon már az sem) volt kötelező tananyag.

Már nem emlékszem, hogy annak idején minek kapcsán került elő ez a nagyszerű mondat, de most, az angol választások előtti találgatások közepette hirtelen eszembe ötlött. Méghozzá akkor, amikor felmerült a lehetséges koalíciós kormányok legitimitása. Egyes vélemények szerint ugyanis ha egyik nagy párt sem tudott volna abszolút többséget szerezni, a legtöbb parlamenti helyet szerző pártnak kell megadni a lehetőséget a kisebbségi vagy koalíciós kormány alakítására, különösen akkor, ha az összes leadott szavazatból (a „popular vote”-ból) is ez a párt kapta a legtöbbet.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Öt meglepetés Görögországban: váteszi jóslatok és a prózai valóság

2015. május 06.

Címkék: Sziriza, Görögország, turizmus, válság, vendéglátás

Görögország szinte naponta szerepel a nemzetközi hírekben. Ezek a hírek nem tesznek jót a görög országimázsnak, mert többnyire negatív hangvételűek. Ennek leginkább a görög turizmus a kárvallottja, holott ez a szektor húzóágazata az ország gazdaságának. A görög vendéglátás azért próbál magán segíteni: figyelnek a külföldiekre és a szektort új morál hatja át. A szállodások, vendéglősök és taxisok okosan teszik ezt, mert az első kézből nyert tapasztalat, amivel a külföldiek hazatérnek, minden bizonnyal ellensúlya a nemzetközi média kártékony hatásának. A görög turisztikai szektorban dolgozók nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ők kétszeresen is vesztesei a korábbi kormányok politikájának: nem részesültek a múltban az osztogatásokból, a válság és a nemzetközi görög országkép romlásának következtében az elmúlt években turisták százezreit veszítették el. Legutóbbi görögországi utazásom során több meglepetés is ért.

Az elmúlt évtizedekben többször is jártam Görögországban. Pár hete szívem és historikusságom ismét visszahúzott az Akropoliszhoz és a Peloponnészoszi-félsziget ókori városaihoz. Miközben csodáltam a tengert, a tájat és a romokat, azt is fürkésztem, hogyan hatott a pénzügyi válság a mindennapi életre. Nem kívánom olvasóimat az ismert hírekkel traktálni: csődbe megy-e az állam vagy kilép-e Görögország az Eurózónából. Ha hihetünk a tragikus sorsú trójai királylány, Cassandra váteszi szavainak, úgyis az a jóslat teljesül be, amelyben senki sem hisz. Lehet, hogy a politikusok, elemzők és újságírók tutti jóslásai csak okoskodások maradnak? Valami teljesen más fog történni Görögországban, mint amit várunk?

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Érzelmek és a valóság

2015. május 03.

Címkék: EU, Migráció, Olaszország, Málta, Balkán, nemzeti konzultáció

A nemzeti konzultáció elindulása miatt a hazai közbeszédben is sok szó esik róla, de a nemzetközi lapokat is nehéz úgy kinyitni, hogy ne az Európába igyekvő menekültekről készült, valóban megdöbbentő fotókkal, az ő személyes beszámolóikkal szembesüljünk. Az Unió állam- és kormányfői 10 nappal ezelőtt rendkívüli tanácskozást is tartottak a témában, hogy végre hatékony intézkedéseket foganatosítsanak. Amikor közel ezer ember fullad egyetlen vasárnap a Földközi-tengerbe, muszáj lépni. A probléma azonban sem nem új keletű, sem nem oldható meg egy tanácskozással. Az erkölcsi nyomás nagy, vádaskodni könnyű, az ellenszer megtalálása pedig csak részben múlik a 28-ak vezetőin. A témát övező álságosság és a politikailag korrekt beszéd pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a számok is mást mondanak, mint amit a közvélemény tud.

Olaszország és Málta került a legnagyobb migrációs nyomás alá – ezzel kezdik az újságok szinte minden nap a tudósításaikat szerte a világban. Az Unió határőrizeti ügynökségének, a Frontex-nek a számai szerint 2015 első három hónapjában összesen 57.300-an próbáltak illegálisan bejutni az Unió területére. Ebből az olasz partoknál 10.200-an, Spanyolországba 1.100-an, Görögországnál 13.500-an, a Balkánon keresztül pedig, ami a magyar-szerb határt jelenti elsősorban, 32.500-an. Egyértelmű tehát, hogy a menekülők többsége a délkeleti irányból, szárazföldön való bejutásra tesz kísérletet. A fejekben élő, a valóságtól távoli kép abból fakad, hogy a rajtunk keresztül próbálkozók többsége élve eljut a határig, míg a lélekvesztőkön a tengernek indulók közül sokan sosem érnek partot, s erről „látványosabb” fotókat lehet készíteni. Ha azonban azt nézzük, hova szeretnének a bevándorlók eljutni, akkor azt látjuk, hogy a végcél inkább északabbra van, ahol a menekültellátó rendszer jóval nagyvonalúbb, vagy legalább is ez a hír járja róla. 2014-ben magasan a legtöbb menekültkérelmet Németországban (202.645) és Svédországban (81.180) adták be, azután következik csak Itália, s tőle csak kissé lemaradva Franciaország. Magyarország ötödik a sorban (42.775), a témában folyamatosan panaszkodó Egyesült Királyság pedig csak a hatodik. Ha a teherviselés szempontjából (tehát GDP arányosan) vizsgáljuk, vagy a korábbi terheléssel vetjük össze a számokat, akkor azt látjuk, hogy nálunk egyedülállóan és drasztikusan nőtt a migrációs nyomás (két év alatt húszszorosára emelkedett). Kár, hogy csak ebben a statisztikában tartozunk ezen országok klubjába…

Teljes cikk