Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy lépéssel hátrább - a szakadéktól

2015. június 27.

Címkék: EU, eurozóna, csúcstalálkozó, görög válság, Athén, menekültügy

Az Európai Unió sokak szerint szeret a szakadék szélén táncolni. Van, amikor a külső körülmények lökik oda, van, amikor pedig saját magának köszönheti ezt a különös szenvedélyét. Persze, hogy épp melyik eset forog fenn, az nézőpont kérdése. Most június végére két komoly súlyú üggyel kellett szembenézniük az állam- és kormányfőknek a brüsszeli csúcstalálkozón: a görög helyzettel és a bevándorlással. Mindkettőre mondhatjuk, legalább is részben, az Unió is ludas abban, hogy ide jutottunk. S hogy mi az eredmény az éjszakába nyúló vita után? A görög kötélhúzás folytatódik, a menekültügyben pedig talán elindulunk egy életszerűbb megoldás irányába.

A héten a görög adósságválság ügyében háromszor zarándokoltak el Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminiszterei hiába, s tegnap a főnökeik sem jutottak sokkal messzebbre. Igaz, nem is az utóbbiak dolga a feladat elvégzése. Mivel az athéni kormány mindig az utolsó pillanatban áll elő a legfrissebb javaslattal, érdemi választ pedig nem lehet ilyen súlyú ügyekben két perc alatt adni, marad a halasztgatás, a „ki bírja tovább” játék. Az Unió – és, tegyük hozzá, a világgazdaság – jobb formában van, mint Görögország első bedőlésekor 2010-ben, az eurózóna fennmaradása szakértők szerint most nem forog kockán. De a görög eset megrázkódtatást mindenképp okoz, s a megállapodás hatással lesz a választások előtt álló, eddig jó tanuló módjára viselkedő Spanyolországra és Portugáliára is. Szombaton a pénzügyminiszterek tehát folytatják az idegek harcát, az Unió egyelőre a görög szakadéktól nem lépett hátrább.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Embar-GO?

2015. június 25.

Címkék: Oroszország, Gazprom, Moszkva, gázvezeték, OMV, Északi Áramlat, E.ON, Shell

A múlt héten együttműködési megállapodást kötött az E.ON-Gazprom-OMV-Shell négyes fogat, miszerint együtt építik meg az Északi Áramlat elnevezésű gázvezeték harmadik és negyedik szakaszát, a jövőben mintegy 55 mrd köbméter extra kapacitást biztosítva az orosz gáznak az európai piacon. Bár a meglévő vezetékmonstrum bővítéséről már évek óta hallani lehetett, mégis derült égből villámcsapásként érte az iparágat, még ha a sajtó nem is nagyon foglalkozik az üggyel.

Ez a megállapodás ugyanis alaposan felkavarja az egyébként is zavaros gázpiacot. Egyrészt ennél egyértelműbb jelzést nem is küldhetnének az energiamultik Brüsszelbe és Kijevbe, az ukrán válságot, és az oroszok elleni embargót tekintve. Másrészt azt is egyértelműen jelzi a megállapodás, hogy Moszkva mennyire pragmatikus tud lenni – már ha üzletről van szó. Harmadrészt az orosz gáz északi útvonalának ilyen mértékű bővítése bizony nem túl jó hír a mi régiónknak.

Teljes cikk

Molnár Gyöngy

Média/kommunikáció szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

A múzeum mint politikum

2015. június 24.

Címkék: British Museum, múzeumi negyed, Neil MacGregor, igazgató, Humboldt Forum

A sokat megélt budapesti Felvonulási téren felépítendő múzeumi negyed koncepciója újra és újra a lapok címlapjára kerül. A vita olykor városrendezési kérdésekről, olykor a múzeumi koncepcióról magáról szól. De még mielőtt bárki is a fölösleges marakodás kategóriájába utalná a hazai disputát, érdemes kicsit odafigyelni a nagy külhoni múzeumok körüli eszmecserére.

Nemrég jelentette be Neil MacGregor, a British Museum igazgatója, hogy a jövő évtől átadja a múzeum vezetését. A döntés nem volt váratlan a 68 éves művészettörténésztől, aki 2002 óta áll a múzeum élén.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Zászló a gyilkos kezében

2015. június 22.

Címkék: USA, rasszizmus, gyilkosság, Hillary Clinton, George Pataki, Juneteenth, Charleston

Június 19 az USA-ban jeles nap (történetesen mi ugyanezen a napon az utolsó szovjet katona kivonulására emlékezünk). Különösen az idén, amikor épp 150 évvel ezelőtt, 1865-ben uniós csapatok Gordon Granger vezérőrnagy vezetésével bevonultak a texasi Galvestoneba, ahol kihirdették a rabszolgaság eltörlését az utolsó rabszolgatartó államban, ezzel az immár egységes USA-ban végleg véget ért a rabszolgaság.

Az ún. Juneteenth idei ünneplésére azonban árnyékot vetett, hogy mindössze két nappal korábban, június 17-én estefelé a 21 éves Dylann Storm Roof a dél-karolinai Charleston nagy múltú, fekete bőrű hívek által látogatott afrikai metodista episzkopális templomában egyetlen kézifegyverrel vérfürdőt rendezett. Kilenc halálos áldozata volt az incidensnek, a magyar média is hozta a részleteket.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

When in Rome…

2015. június 19.

Címkék: bevándorlás, Ed Miliband, kampány, Nagy-Britannia, plakát, földrengés, Malajzia

…do as the Romans do. A kifejezés – amelynek latin „eredetije” egyébként Szent Ambrus kora-keresztény milánói püspöktől származik – szinte minden angol nyelvkönyvben előkerül, hiszen nyelvtani egyszerűsége ellenére is frappánsan fejezi ki az üzenetet. Amit némileg lokalizálva akár úgy is fordíthatnánk, hogy „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat.”

Csakhogy míg a „When in Rome” a mai napig megfogadandó jó tanácsnak számít, az alapvetően hasonló magyar verzió nemcsak, hogy gúny tárgya lett, hanem egyenesen gyűlöletkeltőnek és idegengyűlölőnek bélyegezték.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Kékből bíborba? Spanyolország két választás között

2015. június 18.

Címkék: választások, koalíció, Spanyolország, Néppárt, Rajoy, válságkezelés

A hétvégén iktatták be Hispániában az új polgármestereket. A május 24-ei önkormányzati és részleges tartományi választásokat a szavazatok számát tekintve ugyan a kormányzó Néppárt (PP) nyerte, de győzelme „pirruszi”, hiszen csak relatív többséget ért el. Az ellenzéki, többnyire radikális baloldali formációk paktumok révén saját jelöltjeiket juttatják a legnagyobb városok polgármesteri székébe. A koalíciókötés fortélyait most tanulja a kétpártrendszerhez szokott ország.

2011-ben majdnem olyannyira kék lett Spanyolország választási térképe, mint amennyire narancssárga Magyarországé 2010-ben és 2014-ben. A Néppárt (PP) akkor, ha nem is kétharmados, de kényelmes abszolút többséget szerzett a parlamenti választásokon, s fél évvel korábban az önkormányzatiakon is. A spanyoloknak akkorra ugyanis elegük lett a két cikluson át kormányzó szocialistákból (PSOE), és a PP-nek szavaztak bizalmat. A jobbközép kormánynak – kissé ismerős – a válságkezelés jutott: elszabadult deficit, szárnyaló munkanélküliség, bankcsőd, sőt, államcsőd közeli helyzet. A legtöbben, főleg külföldön, de a nagy ibériai cégek egy része is, igyekeztek rávenni Rajoy miniszterelnököt, hogy kérjen mentőcsomagot, de ő ezt okos manőverekkel elhárította. Végül egy bankszanálási alapot kaptak, s megúszták program nélkül. Ortodox gazdaságpolitikával, komoly szerkezeti reformokkal az ország ki is kecmergett a legrosszabból; minden előrejelzés szerint 3 százalék feletti lesz idén a növekedés, csökken a hiány, apad a munkanélküliség. A kormánypárt retorikája pontosan ezekre az eredményekre épít, ezektől várja az idei politikai megmérettetéseken, hogy újrázhasson és folytathassa a munkát.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Unió az unióban?

2015. június 17.

Címkék: energiaunió, Maros Sevcovic, Európai Unió, regionális együttműködés

Június 8-i találkozójukon az EU energia miniszterei érezhető óvatossággal, egészében azonban mégis jóváhagyták a márciusban meghirdetett energiaunió-kezdeményezést. Ez önmagában nem hír, de a találkozón történt más is: szomszédos országok jelentős csoportjai aláírtak közös nyilatkozatokat, illetve megállapodásokat a regionális együttműködés erősítéséről. Hogy is van ez? Csak összejövünk vagy talán együtt is haladunk?

A luxemburgi találkozó volt az első hivatalos energia miniszteri egyeztetés az energiaunióról. Márciusban Rigában a téma csak informális jelleggel volt terítéken. A tagállamok viszonylag nagy csoportja ezt az eseményt választotta az időközben intenzíven folytatott regionális egyeztetések eredményeinek hivatalos rögzítésére és közzétételére is. Az Európai Unió tisztségviselői korábban is, de a lett elnökség a közelmúltban is ismétlődően felhívta a figyelmet a regionális együttműködéseknek a piaci integráció folyamatában betöltött kulcsszerepére. A múlt heti események bizonyos értelemben mégis meglepetést okoztak.

Teljes cikk

Erdei Flóra

Média/kommunikáció szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

Olimpiát Budapesten!

2015. június 15.

Címkék: Olimpia, Boston, Andrew Zimbalist, USOC, Budapest, Magyar Olimpiai Bizottság

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) múlt szerdai közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. Kezd tehát komolyabbra fordulni olimpiai pályázatunk ügye, éppen ezért érdemes felidézni a más országok pályázataihoz kapcsolódó híreket is. Az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy egy ország számára elengedhetetlen az olyan tudatos sportdiplomáciai stratégia megtervezése, mellyel az állampolgárok is azonosulni tudnak. Úgy tűnik azonban, hogy – ebből a szempontból legalábbis - az Egyesült Államok magas szinten működő „sportgépezetébe” egy kis porszem kerülhetett a 2024-es olimpiai pályázat kapcsán. Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) januárban ugyanis úgy döntött, hogy a lehetséges helyszínek közül Boston városát indítja a 2024-es ötkarikás játékok megrendezéséért folytatott versenyben. Maguk a bostoniak azonban korántsem állnak egy emberként a kezdeményezés mögé.

A döntéshozó testület szavazásán a keleti parti nagyváros olyan metropoliszokat utasított maga mögé, mint Los Angeles, San Francisco vagy épp Washington. Ezzel szemben a márciusi közvélemény-kutatás szerint a város lakóinak mindössze 36%-a támogatja a pályázatot, mintegy fele pedig egyenesen ellenzi azt. Az amerikai sportdiplomaták helyzetét nehezíti a Nemzetközi Olimpia Bizottság új határozata, melynek értelmében egy pályázat végső sikerének alapfeltétele az esemény honi támogatottsága. A pártfogás hiányát a Boston 2024 nevet viselő szervezőbizottság is érzi, ezért a szervezet élén nemrég személyi változás történt. John Fish üzletembert Steve Pagliuca, a Celtics kosárlabdacsapat társtulajdonosa váltotta. Fish sikerrel vette az indulási jog kiharcolásához vezető út akadályait - kamatoztatva kiterjedt, főként az építőiparban meglévő üzleti kapcsolatait. Azonban a következő, legalább ilyen fontos lépés – a közvélemény megnyerése – már túl nagy falatnak bizonyult számára. Mivel utódja sokkal empatikusabb vezető hírében áll, a bostoni szervezők okkal reménykednek a támogatottság növekedésében.

Teljes cikk

Hát mégsem lennénk diktatúra?

2015. június 13.

Címkék: Orbán Viktor, sajtó, magyar-német kapcsolatok, Német Külpolitikai Társaság, tanulmány

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Számos hírportál – köztük természetesen a hirado.hu is – beszámolt a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tanulmányáról, mely Magyarország a médiában 2010-2014 – Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán címmel jelent meg Berlinben. A kutatás kezdeményezője, voltaképp spiritus rectora Klaus von Dohnanyi, a legendás Willy Brandt kormányának egykori tagja, majd Hamburg városának szociáldemokrata polgármestere, akit családi háttere szinte predesztinál arra, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a németországi Magyarország-kép és az általa megismert valóság közötti látványos ellentmondás enyhítéséért, a két ország együttműködésének javításáért. A veterán politikus szándékának alaposabb megértése érdekében érdemes ezt a családi hátteret alaposabban szemügyre venni.

A szálak a neves zeneszerzőig, Bartók Béla és Kodály Zoltán kortársáig, Dohnányi Ernőig vezetnek vissza, akinek életéről a hetvenes évek közepén jelent meg az első komoly monográfia, Vázsonyi Bálint tollából. A szerző – s ez a politikai hitelesség szempontjából fontos - annak a Vázsonyi Vilmosnak az unokaöccse, aki az 1910-es évek végén igazságügy-miniszterként az első zsidó származású kormánytag volt. Vázsonyi Bálint, maga is Dohnányi-tanítvány, 1956-ban követte mesterét az amerikai emigrációba. Hosszú évek múltán először írta le, hogy a II. világháború után milyen aljas módon vádolták meg a világhírű muzsikust azzal, hogy együttműködött a nyilasokkal, és hogyan volt képes a kommunista propagandagépezet, a Dohnányinál jóval tehetségtelenebb pályatársak és más, a lejáratásában érdekelt körök segítségével már-már ellehetetleníteni az emigráns Dohnányi Ernőt. A vádak alapját egy filmhíradó részlet képezte, melyen a zeneszerző-zongoraművész kezet fog Szálasi Ferenccel. Dohnányi Ernő 1960-ban meghalt, de műveit továbbra is csak igen ritkán játszották.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A (magyar) munkásosztály helyzete Angliában

2015. június 11.

Címkék: EU, Egyesült Királyság, bevándorlás, Brüsszel, David Cameron

Miközben a brit parlamentben folyik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron miniszterelnök sorra keresi fel a tagállamok vezetőit, hogy felmérje, milyen engedményekre van esélye az Egyesült Királyság és Brüsszel kapcsolatának felülvizsgálata során. Az egyik, magyar szempontból különösen is kényes kérdés a tagállamokból érkező bevándorlás tervezett korlátozása. Ám arról, hogy ennyi közép-kelet-európai munkavállaló számára vonzó a brit munkaerőpiac, nem kizárólag az Uniós szabályozás tehet. S bár Friedrich Engelsnek a címben megidézett klasszikus műve messze nem erről a foglalkozási csoportról szól, a helyzet furcsaságára a legjobb (és a magyar egészségügy jövője szempontjából talán a legfontosabb) példa, az orvosok helyzete.

David Cameron korábban olyan igényt is megfogalmazott, hogy a szegényebb tagállamokból mindaddig ne áramolhasson szabadon a munkaerő Nagy-Britanniába, amíg a bérek között hatalmas különbségek vannak. Egy magyar orvos például hazai bérének akár tízszeresét is megkeresheti, ha a szigetországban vállal munkát. De ez azért is van így, mert a vendég-orvosok jóval kedvezőbb bérezésben részesülnek, mint a brit egészségügyi ellátó rendszer, az NHS által főállásban foglalkoztatott kollégáik.

Ez első hallásra furcsának tűnhet, hiszen a szabad munkaerő-vándorlás bírálói legtöbbször azzal érvelnek, hogy a szegényebb országokból érkező vendégmunkások leszorítják a helyi béreket. A Nagy-Britanniába érkező kelet-európai orvosok többsége azonban nem közvetlenül az NHS által foglalkoztatott főállású orvosként helyezkedik el, hanem ún. locum, azaz helyettesítő pozícióba kerül. Ezeket a pozíciókat pedig hagyományosan az egészségügyre szakosodott munkaerő közvetítő ügynökségek segítségével töltik be, ahol az NHS az ügynökséget fizeti, az orvos pedig – a 10-20%-os közvetítői jutalék levonása után – az ügynökségtől kapja meg a munkabérét.

Az ügynökségi díjak eleve magasabbak, mint amennyibe egy főállású orvos kerülne az egészségügynek, ráadásul ezek a privát ügynökségek sokkal rugalmasabb foglalkoztatási megoldásokat tudnak kínálni, mint egy állami kórház. Ez utóbbiban az orvosnak nem sok választása van: alkalmazottként dolgozva a teljes fizetése után fizet adót és társadalombiztosítási hozzájárulást, amit a munkáltató havonta le is von a béréből. Ezzel szemben egy ügynökség akár saját vállalkozásán keresztül is alkalmazhatja az orvost, ami az adózás, és különösen a társadalombiztosítás tekintetében lényegesen kedvezőbb feltételeket jelent.

Ez a rendszer persze teljesen érthető lenne akkor, ha az egészségügy csak vészhelyzetekben és átmenetileg alkalmazna ügynökségek által kiközvetített orvosokat és nővéreket. Ismerek azonban olyan orvosokat, akik hónapokig, vagy akár évekig dolgoznak locumként ugyanabban a kórházban, ugyanabban a pozícióban. Ami nemcsak, hogy lényegesen többe kerül az NHS-nek, mintha főállásban alkalmazná őket, de az adóoptimalizálási lehetőségek következtében a kifizetett munkabérből az egészségügy büdzséjébe visszakerülő járulékok is alacsonyabbak.

Az ügynökségek által kiközvetített orvosok és nővérek bére ma már évi 3,3 milliárd font (több mint 1400 milliárd forint) kiadást jelent az NHS-nek, amit az egészségügyi miniszter szerint korlátozni kell. Jeremy Hunt a napokban jelentette be, hogy nemcsak maximálni fogják az ügynökségek részére kifizethető díjakat, hanem a jövőben csak megfelelően akkreditált ügynökségeket vehetnek majd igénybe az NHS intézmények.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra bezárulna a brit egészségügy a külföldi orvosok előtt. A brit orvosképzés egyelőre nem tud lépést tartani a népesség és a várható életkor növekedése és az egészségügyi ellátás kiterjesztése által támasztott igényekkel. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a locum pozíciókban csak rövidebb ideig, és a jelenleginél alacsonyabb bérezés mellett fogják alkalmazni az orvosokat. A konzervatívok ugyanis választási kampányukban azt ígérték, hogy sem a személyi jövedelemadó, sem a társadalombiztosítási hozzájárulás sem pedig az ÁFA mértékét nem emelik – és ezt törvénybe is fogják iktatni. Sőt, George Osborne pénzügyminiszter szerda esti MansionHouse-beli beszédében még olyan törvényt is beígért, amely előírja a mindenkori kormánynak, hogy növekedő gazdaság esetén a költségvetés mérlegének pozitívnak kell lennie.

Ha a kormányzat ilyen mértékben korlátozza a mozgásterét a költségvetési bevételek növelése, illetve a hitelfelvétel terén, és választási ígéreteihez híven továbbra is fenn kívánja tartani az univerzális és az igénybevétel helyén ingyenes egészségügyi ellátást, nem kerülheti el az NHS költségeinek csökkentését. De attól tartok, hogy a magyar orvosok számára még így is megmarad a brit munkaerőpiac vonzereje.

És akkor már csak a legfőbb kérdés vár válaszra: vajon mindez a sok átalakítás megfelelő eszköz lesz-e annak érdekében, hogy a brit polgárok az uniós tagság fenntartására adják majd voksukat?

Teljes cikk