Martin Schulz szentté avatása

2017. január 30.

Címkék: Martin Schulz, szociáldemokrata, Spiegel

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A Spiegel c. hetilap aktuális számának címlapjáról Martin Schulz néz vissza ránk, tar koponyája körül dicsfény, alatta az öles cím: Szent Márton. Van ebben valami abszurd, hiszen szent Márton, akit bár Tours püspökeként tartunk számon, azért mégis csak a mienk: Pannonia szülötte. Na már most Martin Schulz viszont nagyon nem a mienk, amint ez az elmúlt napok politikai ütésváltásaiból kiderült. Múlt kedd óta tudjuk bizonyosan, hogy az Európai Parlament eddigi elnöke a német szociáldemokraták vezetője, s egyben kancellárjelöltje is lesz. Csütörtöki brüsszeli beszédében a magyar miniszterelnök már el is mondta róla, hogy „bár kemény harcos, Schulz komoly veszélyt jelent Európára, hiszen annak három fontos elemét nem érti: a vallást, a nemzetet és a piacot.”

Vasárnap délután az SPD berlini központjában Schulz megtartotta első nagy politikai beszédét új minőségében, amiből természetesen nem maradhatott ki a Magyarországnak küldött fenyegetés: „azokak az országoknak az ügyét, amelyek az európai menekültpolitikában nem szolidárisak a többi EU-tagállammal, az uniós költségvetés tárgyalásakor majd napirendre kell venni” – mondta, nem hagyva kétséget afelől, hogy újra a támogatások megvonásáról szóló sokat hallott lemezt akarja feltenni a lemezjátszóra.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Lengyel „civilek” a tényeken túl

2017. január 27.

Címkék: Lengyelország, Jog és Igazságosság, Andrzej Duda

Két hete, péntek 13-án Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök aláírta a 2017-es költségvetési törvényt, melynek megszavazását a parlamenti médiajelenlét korlátozására vonatkozó házelnöki javaslat miatt a két fő ellenzéki párt bojkottálta. A politikai feszültségek még decemberben utcai demonstrációkba torkolltak, a hátterében pedig most is a civil szervezetként nyilvántartott Demokráciavédelmi Bizottság áll. De valóban egy revitalizálódó poszt-szocialista civil társadalom képe bontakozik ki előttünk, vagy egyszerűen egy civilnek deklarált nemzetközi politikai nyomásgyakorlásról beszélhetünk?

A Jog és Igazságosság (PiS) 2015. októberi választási győzelmét és a Szydło-kormány beiktatását követően a volt informatikus, Mateusz Kijowski vezetésével, páratlan gyorsasággal Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) néven egy új, ellenzéki szellemiségű, civil mozgalom jött létre. Kijowski mozgalmát a közösségi média felületén kezdte el kiépíteni, miután a PiS november 20-án visszavonta a Polgári Platform (PO) által még októberben, kvázi utolsó kormányintézkedésként kinevezett öt alkotmánybírát. Az ezt követően kibontakozó politikai krízis hatására a KOD hivatalos Facebook profilja három nappal később már 30 ezer követőt számlált, mely napjainkban a lengyel viszonylatban jelentősnek mondható 250 ezer fős szintet is meghaladja (Beata Szydło például 142 ezer követőt tudhat maga mögött, Duda ugyanakkor 623 ezer fővel messze túltesz mindenkin).

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Európai Parlament – vissza a régi kerékvágásba?

2017. január 25.

Címkék: EU, Európai Parlament, Martin Schulz, elnök, Antonio Tajani

Martin Schulz elnöksége alatt az Európai Parlament minden korábbinál láthatóbbá vált. Még azok is megtanulták, hogy létezik, akik Brüsszelről csak annyit tudnak, hogy ott bürokraták törik a fejüket az istenadta nép életének megkeserítésén. A hazájában eredetileg szinte ismeretlen, érettségi nélkül, könyvkereskedőként indult német politikus Európában csinálta meg önmagát, s erősítette meg az általa vezetett intézményt. „Mindegy mit, csak beszéljenek rólam” alapon mindenhol ott volt, mindenről volt véleménye, akkor is, ha éppen a szerződések alapján nem osztottak neki lapot, nem kérdezték, vagy épp nem neki kellett volna a főszerepet játszania. Huszonkét év EP képviselőség, azon belül öt év elnökösködés után tér vissza, teljes vértezetben, a német belpolitikába, s lesz a minden oldalról támadott Angela Merkel kihívója az őszi választásokon a koalíciós társ szociáldemokraták színeiben. Bizton mondhatjuk, nem lesz unalmas a német belpolitika 2017-ben.

No de mi lesz az Európai Parlamenttel? Visszaszürkül a Schulz előtti időkben megszokottakhoz? Antonio Tajani, új elnök, akinek személyét a brüsszeli boszorkánykonyhában kifőzték, korántsem kezdő játékos. A római jogász, újságíró, a légierő tisztje Berlusconi mellett tanult meg politikát csinálni. A milliárdos olasz vállalkozó első kormányában szóvivő volt, majd megmérette magát a római polgármesteri választásokon (alulmaradt baloldali riválisával szemben), aztán Európában csinált karriert. 2002 óta az Európai Néppárt alelnöke, 2008-tól előbb közlekedésért, aztán pedig iparért és vállalkozásokért felelős biztos, alelnök az Európai Bizottságban. Érdemes kiemelni, a viharos olasz belpolitikában, sok egykori forza italiás politikussal szemben,a legnehezebb időkben sem árulta el Berlusconit, nem rándult át a baloldalra. Maradt Brüsszelben, miközben egykori pártja és általában a jobbközép Itáliában teljesen szétesett.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Trump: csapataink harcban állnak

2017. január 24.

Címkék: USA, elnökválasztás, Donald Trump, beiktatás, demonstráció, Women's March, kultúrharc

Magam is meglepődtem, de akaratom ellenére részt vettem a Nők Menetében. Nem szombaton, a mérges, frissen beiktatott elnök ellen tüntető nők demonstrációján, hanem másnap, vasárnap, amikor Washington DC-ből, az új adminisztrációt köszöntő nagykövetségi rendezvényeinkről próbáltam délelőtt autóval visszajutni New Yorkba. Szinte végig az úton akkora volt a forgalom, mint egy meleg nyári napon az M7-esen péntek délután. Amikor ezt írom, félúton egy pihenőben ülök, és bármerre nézek, rózsaszín sapkát – a demonstrálók egyik szimbólumát –, vagy Women’s March feliratú pólót, pulcsit viselő nőket látok. Amikor egymást észreveszik, integetnek, köszönnek, láthatóan bennük van még az előző nap élménye, a hatalommal szembeni ellenállás újonnan megtapasztalt, friss és minden bizonnyal pezsdítő élménye.

Nem csoda, hogy épp abban az irányban ilyen nagy a forgalom, amerre én is megyek. A választások eredményével és az USA negyvenötödik elnökének személyével elégedetlen csoportok a legnagyobb arányban a fővárostól északra találhatók a keleti parton: Philadelphiában, New Yorkban és Bostonban is voltak több tízezres megmozdulások azok számára, akik nem szerették volna bevállalni a sok órás utazást. Így, másnap, amikor a résztvevők döcögnek hazafelé, felmerül a kérdés: volt értelme a hosszú útnak, és rögtön Donald Trump elnökségének első napján demonstrálni ellene. Logikus választ nem érdemes keresni. Az alig pár órája hivatalában lévő vezető döntései ellen még aligha lehet konkrét kifogásokat megfogalmazni, a választás eredményével szemben tiltakozni pedig nyilvánvalóan nem lehet eredményes.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Ciprusi remények

2017. január 23.

Címkék: ENSZ, menekültek, béke, Ciprus

Az elmúlt hetekben biztató hírek jelentek meg arról, hogy Ciprus két közössége – a görögök és a törökök – között új megbékélési folyamat indult el, s a megosztott sziget egysége ismét helyre állhat. Akik ismerik a térség történelmét, emlékeznek rá, hogy a két közösség 2004-ben már közel állt az újraegyesüléshez. Népszavazás volt mindkét oldalon: a törökök többsége igennel szavazott, a görögöké pedig a„nem” mellé állt. Így a félsziget déli felének de facto EU-csatlakozásának előestéjén, amely de iurea sziget egészére is vonatkozott, a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által dédelgetett terv, hogy Ciprus ismét egy ország legyen, kudarcot vallott. A török közösség ezért a görögöket tartja bűnbaknak, a görög pedig a törököket, mert az utóbbiak nem adtak kellő biztonsági garanciákat a közös jövőt illetően ahhoz, hogy Ankara katonái majd elhagyják a szigetet. A 2004. évi kudarc után, több, mint egy évtizedig úgy tűnt, nincs esély a két közösség közötti konstruktív párbeszéd megújítására. Való igaz azonban, hogy a két fél között időnként ENSZ közvetítéssel zajlottak tárgyalások, de ezek sohasem vezettek látványos eredményekhez.

Most is,az új békefolyamat-kezdeményezés hátterében az új ENSZ-főtitkár, Antonio Guterres, illetve annak a Ciprusi kérdéssel foglalkozó megbízottja, Espen Barth Eide állnak, akik a 2017. január 12-i genfi tárgyaláson, mind a ciprusi résztvevőket, mind a brit, a török és a görög külügyminisztert a sziget egyesítésének előnyeiről igyekeztek meggyőzni.  Espen Barth Eide, a korábbi norvég külügyminiszter, aki 2014 óta koordinálja az ENSZ Ciprus politikáját, másfél éve indította el azt a folyamatot, amely a tanácskozást követő megszólalások szerint, megegyezést hozhat. Minden résztvevő maga, vagy szóvivője útján ugyan óvatosságra intett, de a diplomáciai mondatok mögött most bizalom is érződik. A látványos genfi találkozón a felek arról döntöttek, hogy a tárgyalások egyelőre munkacsoportokban folytatódnak, s ha ezekben eredmény mutatkozik, ismét összeülnek a legfelsőbb vezetők.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Brexit - Bizonytalanság eloszlatva

2017. január 23.

Címkék: EU, Egyesült Királyság, brexit, Theresa May, kilépés

A múlt héten még azt írtam ugyanitt, hogy nagyon keveset lehet tudni arról, mit ért Theresa May brit miniszterelnök a Brexit alatt. A kormányfőnek a Nagy-Britanniába delegált diplomaták előtt kedden tartott beszédéből viszont már egészen pontos definíció olvasható ki.

Miniszterelnöksége eddigi legjobb teljesítménye – így értékelte a londoni Times Theresa May beszédét, de még a nyíltan Unió-párti lapok is elismerőleg szóltak a beszédről. Sőt, ugyan csak átmenetileg, de a font is megerősödött kicsit. Pedig May csupa olyasmit mondott, amitől a referendum kampányában a maradás hívei még a gazdaság teljes összeomlását vízionálták.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Trump esete a skót függetlenséggel

2017. január 19.

Címkék: USA, szélenergia, Skócia, Skót Nemzeti Párt, Donald Trump

Donald Trump és a magyar kormány egyaránt bizalmatlanul tekint a megújuló energiaforrásokra. A Huffington Post baloldali hírportál nemrégiben azzal sokkolta a világot, hogy nyilvánosságra hozta Trump levelezését, amely szerint az ingatlancézár, január 20-tól az Egyesült Államok elnöke, éveken át lobbizott a szélenergia ellen a skót kormánynál. Trump levelekkel bombázta Alexander Salmond skót miniszterelnököt, a Skót Nemzeti Párt vezetőjét, és igyekezett rávenni, hogy álljon el a szélenergia bevezetésétől. Salmond 2007-től 2014-ig töltötte be a skót kormányfői posztot.

Az 1934-ben alakult Skót Nemzeti Pártról köztudott, hogy Skócia függetlensége a végső célkitűzése. Kevésbé köztudott, hogy a Skót Nemzeti Párt a leginkább baloldali párt Nagy-Britanniában, a „baloldali” jelzőt nem a kontinentális, hanem a szigetországi értelemben véve. A párt társadalom- és gazdaságfilozófiája nem a Labour Party-val, hanem a kontinens, mindenekelőtt a skandináv régió szociáldemokrata pártjaival mutat hasonlóságot. Ahogyan a kontinens szociáldemokrata pártjai, úgy a Skót Nemzeti Párt is célul tűzte ki az energiapolitika „zöldítését”, a megújuló energiahordozókra való átállást, valamint a zöld munkahelyek számának növelését. A párt programja tartalmazza az atomerőművek építésének tilalmát. A megújuló energiaforrások támogatása azért is pikáns, mert a skót függetlenségi mozgalomnak éppen az északi-tengeri gázlelőhelyek feltárása adott gazdaságpolitikai inspirációt (addig mindig le lehetett söpörni a Westminsterben az északi szeparatizmust az energetikai függőséggel), és a Nemzeti Párt ragaszkodott ahhoz, hogy a Brexit esetén a gázlelőhelyek Skóciánál maradjanak.

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Erdoğan tánca az ördöggel

2017. január 17.

Címkék: Iszlám Állam, Erdogan, Törökország, kurdok, Szíria

Azt állítani egy országról, hogy lepaktált az Iszlám Állammal, nagyon súlyos vád. Az elmúlt évek során több arab és nyugati politikus, diplomata is határozottan kijelentette, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy Ankara együttműködik a terrorszervezettel, és segíti a fegyverek és egyéb termékek zavartalan beáramlását az ellenőrzésük alatt tartott területekre. A vádakat Erdoğan kategoriusan visszautasította, tény azonban, hogy ha Törökország a kezdetektől fogva határozottan lép fel, ma egészen más lehetne a helyzet a régióban.

2014-ben, amikor az Iszlám Állam megjelent a térségben, Ankara, bár elítélte a szervezetet, meglepően békés kapcsolatot ápolt a ’kalifátussal’. Ez az időszak egyfajta Sitzkriegként értelmezhető, hiszen bár mindkét félnek megvolt a lehetősége, mégsem ártottak különösebben a másiknak. Moszul elfoglalásakor az Iszlám Állam túszul ejtette és három hónapon keresztül fogvatartotta az ottani török konzulátus munkatársait és családjaikat, összesen közel ötven embert. A brutalitásáról és könyörtelenségéről ismert szervezet – amely éppen ekkoriban gyilkolt meg kegyetlenül újságírókat – szabadon engedte a török diplomatákat és hozzátartozóikat. Ugyanúgy megmenekültek azok a katonák, akik a szír-török határtól alig húsz kilométerre, az Eufrátesz partján fekvő török enklávét, Szulejmán sah sírját őrizték. Ankara tagadta, hogy bármilyen egyezséget kötöttek volna a szervezettel, Erdoğan pedig a török titkosszolgálat sikerének tulajdonította a diplomaták elengedését.

Teljes cikk

Obama kudarca

2017. január 16.

Címkék: USA, Barack Obama, elnök, értékelés

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Január 20-án véget ér az Egyesült Államok első színes bőrű elnökének mandátuma. Az a tény, hogy afroamerikaiként Barack Obama először költözhetett a Fehér Házba, már önmagában előkelő helyet biztosít számára a történelemkönyvekben. Emlékszünk a 8 évvel ezelőtti kampányra, a „Yes we can” szlogen magával ragadó, de rideg tárgyilagossággal kimondva meglehetősen tartalmatlan ismételgetésére. És persze arra is, hogy az amerikai polgároknak addigra éppen elege lett Bush elnök háborús kardcsörtetéséből, amit a snájdig chicagoi szenátor, aki már washingtoni karrierjének 2004-es kezdetekor is a nemzetegyesítés szándékával agitált, ki is használt. Amerikai elnök nem lesz akárkiből, s ez igaz Obamára épp úgy, mint a most megválasztott Donald Trumpra – bármennyire is szörnyülködünk néha „szokatlan” mondatain. Obama is okosan, jó egyetemi pedigrével építette fel karrierjét, kihasználta az elektronikus médiumok hirtelen térhódítását, társadalmi mozgalmat tudott indítani érzelemgazdag szövegével – mert hogy még az amúgy elég jó amerikai átlaghoz képest is valóban fantasztikus retorikai képességekkel rendelkezik.

Az sem állítható, hogy ne ért volna el sikereket. A válságból éppen csak kilábaló gazdaságot dinamizálni tudta, a munkanélküliséget 10-ről 5 százalékra csökkentette, és a társadalombiztosítás reformját is végrehajtotta, így ma már Amerikában sem luxus a betegbiztosítás, még ha a rendszer nem is működik tökéletesen. Ezek az eredmények egy ideig elhitették a közvéleménnyel, hogy ez a karizmatikus, jó humorú, érzelmes politikus, népszerű feleségével, intakt család életével valóban hozzájárult az Egyesült Államok tekintélyének növeléséhez. Csakhogy közben megfeledkezett arról a fehér középosztályról, amelyik a közép-nyugati vidékek ipari központjaiban egyre több problémával szembesült.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Brexit: csak egy jelentése lehet?

2017. január 11.

Amikor tavaly júniusban kihirdették az Európai Uniós-tagságról szóló brit népszavazás eredményét, senki sem gondolhatta, hogy könnyű lesz a Brüsszellel való szakítás. Theresa May éppen hat hónapja történt hivatalba lépése óta azonban az új kormány több tagja fejében is megfordulhatott a közismert vicc poénja, hogy „erre azért nem számítottam”.

Mert mára már az is kétségessé vált, hogy a kormány egyáltalán életbe tudja-e léptetni a kilépési szándékot hivatalosan is jelző 50. cikkelyt. Theresa May álláspontja szerint ez a kormányzat hatáskörébe tartozik, mások viszont úgy vélték, ehhez a parlament jóváhagyását kell kérni, és - formálisan két állampolgár kezdeményezésére - pert indítottak a kormány ellen, amit első fokon meg is nyertek. A kormány fellebbezett, így decemberben már a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta az ügyet. És az írott alkotmány nélküli, precedensjogra épülő brit jogrendszerben erről lehet is hosszasan vitázni. A tárgyalást a televízió is közvetítette – élmény volt nézni, ahogy a tanult ügyvédek és bírák XVIII. századi törvények értelmezésén törték a fejüket, miközben a 20 éve nem tapasztalt vasúti sztrájkhullám következtében több százezer ember nem tudott bejutni a munkahelyére. De úgy tűnik, ez kevésbé égető probléma…

Teljes cikk